A kiskérődző-ágazat, azon belül is a juh- és kecsketartás  a hazai állattenyésztésen belül hosszú ideje peremhelyzetben van: alulreprezentált és forráshiányos. Ennek okai szerteágazóak: közöttük szerepel a kis gazdaságméret, az extenzív tartásmód és az innovációval szembeni általános ellenállás. Azonban a klímaváltozás, az állatjóléti elvárások szigorodása és az antibiotikum-rezisztencia rohamos növekedése új megoldásokat követel meg , amelyekre a választ egyértelműen a precíziós állattartási technológiák bevezetése jelenti.

Ennek a fejlesztéséhez szükség van a kutatóintézetek és egyetemek közötti szoros együttműködésre, mint például a Debreceni Egyetem és MATE esetében – hangzott el Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra, egyetemi adjunktus előadásában a PREGA X konferencián.

Együttműködésben az innovációért

Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra előadása során rámutatott arra, hogy a hazai kiskérődző ágazatot csak erős kutatói és gyakorlati összefogással lehet fejleszteni. A Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az Állatorvostudományi Egyetem kutatói szoros együttműködésben dolgoznak annak elérése érdekében, hogy a szektor számára releváns, gyakorlati eredményeket hozzanak létre. Ehhez azonban nemcsak tudományos kutatásokra van szükség, hanem a gazdák közvetlen bevonására is.

Precíziós technológiák: új lehetőségeket teremtenek

A precíziós technológia hosszú ideig kizárólag csak a nagyüzemi tejelőszarvasmarha- és sertéstartás privilégiuma volt. A juh- és kecsketartásban még napjainkban is gyerekcipőben jár ezek alkalmazása, de mind a nemzetközi trendek, mind a Horizon 2020 program is abba az irányba mutatnak, hogy ez a helyzet hamarosan változni fog.

A Small Ruminant Technologies projekt célja ugyanis az volt, hogy egy olyan európai digifarm-hálózatot hozzon létre, ahol a gazdák személyesen kipróbálhatják, megtapasztalhatják és elsajátíthatják a precíziós eszközök alkalmazását.

Az ágazat legnagyobb kihívásai

A kiskérődző ágazat egyszerre több irányból is nyomás alatt áll:

  • Állatjólét: Egyre szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, miközben garantálni kell a gazdaságosságot is.
  • Gyógyszer-rezisztencia: Az antibiotikumok mellett aggasztó méreteket ölt az antiparazitikumokkal szembeni rezisztencia is. A klasszikus, általános kezelések (pl. az ivermektin alkalmazása) hatástalanná válhatnak, ezért célzott, fenntartható parazitakontrollra lenne szükség a rezisztencia és környezeti terhelés csökkentése érdekében.
  • Környezeti terhelés: Egyre komolyabb problémát jelent a metánemisszió, a gyógyszermaradványok károsító hatása és a legelők ökoszisztémájának károsodása.

  • Fertőző betegségek, friss járványveszélyek: Az utóbbi időszakban több veszélyes betegség (pl. bluetongue, kiskérődzők pestise) jelent meg Európában, sőt Magyarországon is, amelyek jelentősen fokozz-k az ágazat kockázatait.

Milyen területeken alkalmazhatók a precíziós technológiák?

Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra három fő alkalmazási területet mutatott be, ahol valódi áttörést hozhat a precíziós technológia:

Állatjóllét és viselkedésmonitorozás

Szenzorokkal és aktivitásmérő eszközökkel (pl. pedométerek, walk-over mérlegek) folyamatosan nyomon követhető az állatok viselkedése, mozgása, stressz-szintje. Ez nagyon fontos lehet a különböző beavatkozások, például a mesterséges termékenyítés vagy a választás során, hiszen ezzel minimalizálják a negatív hatásokat.

Szaporodásbiológia

Míg a szarvasmarhánál már évtizedek óta használnak olyan technológiákat, amelyek detektálják az ivarzást vagy előrejelzik az ellést, addig a juh- és kecsketartásban ezek még kezdetlegesen vannak jelen. A kutatások biztatóak, de a fajták közötti különbségek miatt  még kihívást jelent a rendszer alkalmazása.

Állategészségügy

Az automatikus súlymérésnek és viselkedésfigyelésnek köszönhetően időben felismerhetők az olyan szubklinikai megbetegedések, mint például a sántaság vagy a parazitafertőzések. Ez lehetőséget teremt a célzott, egyedi kezelések alkalmazására, ezzel csökkentve a felesleges gyógyszerhasználatot.

Olyan eszközöket alkalmaznak, mint az EID füljelzők, pedométerek, „walk-over” mérlegek, amelyek segítségével az állatok nyomon követése emberi beavatkozás nélkül is hatékonyan megvalósítható.

Elhangzott az is, hogy bár a gazdák bizalmatlanok az újdonságokkal szemben, az eszközök ára csökken, a mesterséges intelligencia pedig képes tanulni az állatok viselkedéséből, így a befektetés hosszú távon megtérül.

Európai jó gyakorlatok

A skót és új-zélandi digifarmokon szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy a megfelelő technológiával néhány ember akár több száz állatot is hatékonyan képes ellátni. Az EID-kompatibilis mérőeszközök, a mobil metánmérő eszközök, valamint az automatizált szállító- és kezelőrendszerek már most elérhetők, és nagyon hatékonyak.

Ezek az eszközök amellett, hogy munkát spórolnak, egyúttal olyan adatokat is szolgáltatnak, amelyek alapján felelős gazdasági döntéseket lehet hozni. Az automatizálás révén a juh- és kecsketartásból is egy okos, adatvezérelt ágazat válhat.

Környezetvédelem és One Health szemlélet

A „One Health” koncepció szerint az állat-, ember- és környezetegészség egymással szoros kapcsolatban áll. A kiskérődzők esetében kiemelten fontos, hogy a parazitaellenes szerek (pl. ivermektin) ne szennyezzék a legelőt, – az állatok túlkezelése környezeti károkat okoz, amivel  veszélyeztetjük a teljes ökoszisztémát. A célzott kezelés és a rendszeres bélsárvizsgálat nemcsak környezetkímélőbb, hanem gazdaságosabb is.

A legnagyobb kihívást a gazdák meggyőzése jelenti

A technológia adott – a kérdés sokkal inkább az, hogy erre a gazdák mennyire nyitottak. A tapasztalatok szerint a kiskérődzős gazdaságok kevésbé hajlamosak újításokat bevezetni. A meggyőzéshez olyan élményalapú oktatásra, workshopokra és gyakorlati bemutatókra van szükség, ahol a gazdák maguk is kipróbálhatják az eszközöket, és láthatják azok megtérülését.

A kiskérődző ágazat előtt álló kihívásokkal szembe kell nézni – ha a szektor életképességét fenn akarjuk tartani, akkor elengedhetetlen a precíziós technológiák fokozatos bevezetése. Az európai példák, a kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok is ennek szükségszerűségét mutatják.

Az út nem lesz egyszerű, de minden lépéssel közelebb kerülhetünk egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és versenyképesebb juh- és kecsketartáshoz és egy egészségesebb és környezetkímélőbb mezőgazdasághoz – hangzott el az előadáson.

Indexkép: Agroinform.hu