A gyökérzöldségek általában nem elsőként jutnak eszünkbe, amikor az őszi és a téli vitaminpótlás kerül szóba, pedig ha többet fogyasztanánk belőlük, egészen biztosan hálás lenne érte a szervezetünk.
Ráadásul nem beszélünk zöldségeket, ezek a zöldségek nem csak egészségesek, de nagyon finomak is. Érdemes hát helyet adni nekik a kertünkben, és persze a tányérunkon is.
Ezeket a zöldségeket fogyaszd ősszel és télen
Amikor itt az ősz és a tél, sajnos már nem áll annyi friss zöldségféle és gyümölcs a rendelkezésünkre, mint tavasszal és nyáron. Azonban vannak olyan zöldségek, amelyekre ilyenkor is számíthatunk, és fel tudjuk velük dobni az ételeinket is.
Zeller
A zellert leginkább levesbe szoktuk tenni, de akár finom krém és főzelék is készülhet belőle, sőt, mindenképp próbáljuk ki a belőle készült salátát is, nagyon megéri! A zeller amellett, hogy nagyon finom, tele van rosttal, és B-, C- és K-vitaminnal.
A zeller számtalan módon felhasználható, és nagyon egészséges. Fotó: Shutterstock
Nem véletlen, hogy a zellert már az ókori görögök is szívesen fogyasztották gyógyhatásai miatt. A zellernek igen erős vízhajtó hatása van, sok szerves nátrium található benne, de bőven tartalmaz ezen kívül kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot. Nagyon hatásos emésztési panaszok és étvágytalanság esetén is, de amiért télen nagyon hasznos, az az immunrendszert erősítő hatása.
A legjobbat akkor tesszük a szervezetünkkel, ha nyersen fogyasztjuk. Összeaprított leveléből gyógyteát is készíthetünk, sőt, télen igazi vitaminbomba, ha a zellerlét almával, vagy répával ízestjük. Ha pedig ez mind nem lenne elég, állítólag igazi afrodiziákum.
De a zeller még a veteményesben is segítségünkre lehet. A zeller segíti a bab, a hagyma, a káposztafélék, a paradicsom, a póréhagyma és a spenót fejlődését. A káposztaféléknek olyannyira jót tesz, hogy képes távol tartani tőlük a káposztalepkét, amely ki nem állhatja a zeller erőteljes illatát.
A gumós zeller hidegre érzékeny növény, ezért május végén, június elején szabad csak kiültetni a palántákat. A zeller nagyon igényli a fényt, így a kert napos részében találjunk neki helyet. A zeller ezen kívül igényes a tápanyagokra is, a legfontosabbak számára a kálium, a foszfor és a nitrogén.
A zeller palántákat 40 cm-es tő- és sortávolságra ültessük el egymástól. A palántákat ne ültessük túl mélyre, hiszen akkor nem lesz kellően nagy a zeller gumója. A zeller vízigénye magas, így érdemes mulcsozni. Úgy lesz igazán szép a gumó, ha a tövét kétszer kibontjuk és az oldalgyökereit levágjuk.
Csicsóka
A csicsóka krumplihoz hasonló gumója nagyon édes, a dió ízére emlékeztet, és kiváló leves készíthető belőle, de sütve is nagyon kellemes. Magas rosttartalma van, a gumóiban lévő cukornak pedig az a táplálkozási értéke, hogy a vékonybélben még nem szívódik fel, csupán a vastagbélben zajlik le ez a folyamat, éppen ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják.
A csicsóka korábban nagyon kedvelt volt. Hozzuk vissza a köztudatba, a kertekbe és a tányérokra. Fotó: Shutterstock
Emellett a csicsóka csökkenti a koleszterinszintet, magas a kálium, kalcium, magnézium, vas, foszfor és cink tartalma, de tartalmaz még B1-, B2- és C-vitamint is.
A csicsókát fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, köretként, vagy levesként, de főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből pedig igazán finom turmix készíthető. Antibiotikum kúrák után is ajánlott a fogyasztása, mivel segít a bélflóra helyreállításában.
Termesztése nagyon egyszerű. A növényt gumóról érdemes szaporítani, amely -30 Celsius-fokig fagyálló. Novembertől egészen április közepéig lehet ültetni. A legjobb, ha 50x50 cm-es sor és tőtávolságra, 8-10 cm mélyen ültetjük el. Ültetés előtt ássuk fel alaposan az ágyást, és trágyázzuk meg érett istállótrágyával, vagy komposzttal.
A csicsóka a nyirkos, üde talajokat kedveli, ahol a talajvíz szintje fél méternél mélyebben van. Gumója nem fagy el, ezért ősszel nem kell felszedni. Ez azért is hasznos, mert vékony héja miatt rosszul tárolható.
Paszternák
A paszternák édeskés íze kiváló társa a sárgarépának, így tehetjük levesbe, de párolva vagy sütve is fogyaszthatjuk. A paszternák rengeteg vitamint és káliumot tartalmaz, és akkor a legjobb, ha megcsípi a fagy, hiszen akkor még édesebb. Így akár még lekvár és süti készülhet belőle.
A paszternák egész télen ellát minket vitaminnal. Fotó: Shutterstock
Igen jelentős fehérje- és ásványi anyagtartalma van, vasban, kalciumban és foszforban is gazdag. Kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás, rosttartalma miatt élénkíti a bélműködést, és még a koleszterinszintet és a vércukorszintet is csökkenti. Illóolaj tartalma révén pedig vizelethajtó, valamint görcsoldó hatása is van.
A paszternákmag nem áll el évekig, csirázóképességét 1-2 év alatt elveszítheti, ezért mindig friss vetőmagot használjunk. A paszternákot 1 centiméter mélyre kell szórni, 45-60 centiméteres sortávolságra, majd a ritkítást követően körülbelül 3 cm-re kell lenniük egymástól. A megfelelő hőmérséklet 15-18 Celsius-fokos, és fontos a rendszeres öntözés is. A paszternák csírázása körülbelül 21 napig tart. Ügyeljünk rá, hogy ne vessük bokorbab, fokhagyma, hagyma, borsó, paprika, burgonya vagy retek mellé.
Fontos, hogy a paszternáknak tápanyagban gazdag, jól megművelt talajra van szüksége, ezért vetés előtt szórjuk be a talajt érett komposzttal. Amint elérte a megfelelő méretet, eljött a paszternák betakarításának ideje. A legjobb ősszel, mert ekkor még igazán ízletes és zsenge, de az enyhe fagytól még jobb lesz az íze. Akár télre is a földben maradhat, nem árt meg neki.
Finom zöldségekben gazdag őszt és telet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
