Kevés olyan kultúrnövény van, amely annyira függne a hatékony növényvédelemtől, mint a burgonya. A termelők attól tartanak, hogy a szigorú, bürokratikus engedélyezési rendszer és az uniós előírások miatt elérhetetlenné vált szerek nélkül a jövőben már nem lehetséges gazdaságosan termelni.
A német szövetségi agrárminiszter ugyan bejelentette a növényvédő szerek engedélyezésének egyszerűsítését, ám az iparági szereplők szerint a változások túl lassan haladnak. Az Unika, a burgonyatermelők szakmai szervezete ezért kilencpontos javaslatcsomagot állított össze, amelyet októberben a Szövetségi Mezőgazdasági Minisztériumhoz is eljuttattak.
Kártevők, betegségek
Az Unika szerint több súlyos hiányosság is veszélyezteti a termést. A legnagyobb problémát jelenleg a kabóca által terjesztett bakteriális betegségek, valamint a késői fitoftóra okozta fertőzések jelentik. A kártevők elleni védekezés sok esetben csak ideiglenes, „vészhelyzeti” engedélyek alapján lehetséges, ami hosszú távon kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást.
A vetőburgonya-termelésben különösen súlyos a helyzet: a levéltetvek által terjesztett vírusok miatt több tételt kivontak, és a termelők egy része már a vetőalap biztosításában is nehézségekkel küzd.
A késői fitoftóra elleni védekezés is egyre nehezebb, miután több hatóanyagot – például a fluopicolidot és a fluazinamot – kivontak a forgalomból. Az ellenálló kórokozók terjedése miatt a járványok komoly gazdasági károkat okoznak, és a német gazdák szerint a helyzet gyors beavatkozás nélkül tovább romlik.
Kilenc pontban a megoldásért
Az Unika javaslatai között szerepel a tudományosan megalapozott, politikai befolyástól mentes engedélyezési rendszer kialakítása, az eljárások felgyorsítása és digitalizálása, valamint a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) különleges státuszának megszüntetése, amely sok gazda szerint indokolatlanul hátráltatja az engedélyezést.
A szövetség azt is kéri, hogy az uniós termékeket és az importárukat azonos elbírálás alá essenek, hiszen a harmadik országokból érkező burgonya esetében gyakran jóval lazábbak a növényvédelmi követelmények. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetnének a kutatásra, az előrejelző rendszerek fejlesztésére és a gazdák gyakorlati oktatására.
Egyre szűkül a mozgástér
A német termelők attól tartanak, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, a burgonya termesztése néhány éven belül gazdaságtalanná válhat. A termésbiztonság romlása mellett a versenyképesség is csökken, hiszen más uniós országok rugalmasabban kezelik az engedélyezési eljárásokat.
A termelők üzenete egyértelmű: a fenntarthatóság nem érhető el, ha a gazdák nem kapják meg a szükséges eszközöket a növények védelméhez. A burgonya, amely Németország egyik legfontosabb szántóföldi kultúrája, a jelenlegi helyzetben súlyos kihívások elé néz – és sokak szerint, ha nem változik a szabályozás, a német burgonyatermesztés jövője is veszélybe kerülhet.
Forrás: Agrarheute
Indexkép: Pixabay