November 18-a az antibiotikum világnapja, amelyhez idén is kapcsolódik a „Világ Antimikrobiális Rezisztencia Tudatossági Hete” (World AMR Awareness Week), amelyet november 18–24. között hirdetett meg az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH). A kampány célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) egyre súlyosbodó problémájára, amely mára az egyik legsúlyosabb globális közegészségügyi kihívássá nőtte ki magát.
Az idei kampány jelmondata: „Cselekedj most: védd a jelenünket, biztosítsd a jövőnket!” – hangsúlyozva a megelőzés fontosságát az emberek, állatok, növények és a környezet egészségének megőrzésében.
Mi az AMR, és miért jelent közvetlen veszélyt?
Antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) akkor beszélünk, amikor a baktériumok olyan mértékben alkalmazkodnak az ellenük alkalmazott gyógyszerekhez – például antibiotikumokhoz –, hogy azok elvesztik hatékonyságukat. Ez azt jelenti, hogy egyes fertőzések, amelyek korábban könnyedén kezelhetők voltak, ma már komoly kockázatot jelentenek, nemcsak az emberek, hanem az állatok esetében is.
Különösen nagy veszélyt jelent a zoonózisos, vagyis állatokról emberre terjedő kórokozók esetében kialakuló rezisztencia, hiszen ezek az élelmiszerekkel vagy közvetlen érintkezéssel könnyen elérhetik az emberi szervezetet.

Fotó: Shutterstock
A Nébih is részt vesz a nemzetközi fellépésben
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktívan bekapcsolódik a nemzetközi kezdeményezésekbe. Rendszeres adatokat szolgáltat az állatgyógyászati antibiotikumok felhasználásáról, valamint a hazai állatállományban észlelt rezisztenciákról. Ezek az információk kiemelten fontosak az európai szintű kockázatelemzések és szabályozási döntések megalapozásához.
A Nébih tevékenysége szervesen illeszkedik az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) és a WOAH által képviselt „One Health – Egy egészség” megközelítésbe, amely az emberi, állati, növényi és környezeti egészséget egységes rendszerként kezeli.
Csak tudatos, közös fellépéssel lassítható a rezisztencia terjedése
A kampányok célja nemcsak a lakosság tájékoztatása, hanem az orvosok, állatorvosok, élelmiszerlánc-szereplők és döntéshozók figyelmének felhívása is. A nem megfelelően vagy túl gyakran alkalmazott antibiotikumok komoly szerepet játszanak a rezisztencia kialakulásában – ezért is kiemelten fontos a tudatos és felelős gyógyszerhasználat minden szinten.
Az EFSA által készített szemléletes ábra jól mutatja: az AMR nem egyetlen szektort érint, hanem mindannyiunk közös felelőssége.
Forrás: Nébih
Indexkép: Shutterstock