Nemcsak a felszíni talajművelésről, hanem a mélyebb, sokszor láthatatlan talajéletről is szó van akkor, amikor a nyári talajmunkákról beszélünk – hívta fel a figyelmet Dr. Hupuczi Júlia geológus, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense. Az Agroinform „Élet a tarlón!” webináriumán részletesen elemezte, hogyan reagál a talaj a nyári művelési eljárásokra, és milyen lépések szükségesek a valódi nedvességmegőrzéshez, a biológiai aktivitás fenntartásához.

Dr. Hupuczi Júlia évek óta tanít talajtant, a Magyar Talajtani Társaság aktív tagja.

Az elhangzottak szerint a nyári betakarítás után jelentősen növekszik a gépek és művelőeszközök jelenléte a földeken, aminek célja elméletben a vízveszteség csökkentése lenne, a gyakorlatban azonban ez a művelet vízveszteséget okoz.

A sekély hántás során – magyarázta a szakértő – fellazítjuk a felső talajréteget, aminek következtében az elveszíti víztartalmát. Bár ez a réteg szigetelőként működik a mélyebb, nedvesebb rétegek fölött, valójában további vízveszteséghez is vezethet. A hagyományos tarlóhántás fő célja a biológiai beérettség elősegítése, de fontos, hogy ezt a műveletet korán, még az elővetemény lekerülése után alkalmazzuk.

– A Kárpát-medence mindig is egy szélsőséges klimatikus övezetben helyezkedett el, de a klímaváltozás ma már inkább klímakatasztrófának nevezhető – figyelmeztetett a szakember.

– A hőmérséklet egyre magasabb, a csapadékösszegek éves szinten, az egész ország területére vetítve ugyan nem csökkentek jelentősen, de az esők ritkábbak, és egyszerre nagy mennyiségű csapadék érkezik, amit hosszú száraz időszakok követnek. Kiemelte: ezek a környezeti változások a talajművelési gyakorlatok felülvizsgálatát sürgetik.

talaj

1. ábra. A 3 fázis (folyadék, gáz, szilárd) arányai a talajban – fotó: Agroinform.hu

A nedvességmegőrzés alapja a morzsa, amelyet csak biológiai úton, mikrobiológiai folyamatokkal lehet építeni. Művelőelemekkel ezt nem érhetjük el – szögezte le. – Egy marék földben durva becslés szerint 50 százaléknyi szilárd fázis található, amiből 45% ásványi anyag, 5-7% szerves anyag, a többi pedig levegővel és vízzel töltött pórus (1. ábra).

A pórusok kulcsfontosságúak, mivel bennük zajlanak a növekedési és lebontási folyamatok, innen jut el a növényekhez a víz és a tápanyag is. A talajműveléssel azonban károsíthatjuk ezeket a pórusokat.

A forgatás, törés, darálás szétszedi a morzsákat, csökkenti a víztartó kapilláris pórusok mennyiségét, miközben növeli a gyors vízelvezető pórusok számát (2. ábra).

talaj

2. ábra. Balra: a túlművelés miatt szerkezetét vesztett talaj nem tart vizet, jobbra: a vízmegtartás szempontjából előnyös szerkezet – fotó: Agroinform.hu

Emellett a levegő műveléssel történő bejuttatása gyorsítja a szerves anyag lebontását, csökkenti a humusz képződését, és növeli a gáz formájában távozó tápanyagok mennyiségét. A talaj természetes levegője szén-dioxidban gazdag, és így megfelelő a humuszképződéshez. A túlzott oxigénbevitel ezt a folyamatot akadályozza.

A gyökérkárosításra is kitért: a gyökerek, még elhalt állapotban is fontosak, hiszen nyitva tartják a talaj pórusait, támogatják a víz beszivárgását, és a következő növények gyökereinek fejlődését.

Egyetlen talajművelési művelettel hónapok biológiai munkáját tesszük tönkre – figyelmeztetett a szakember. A lazítás sem jelent valódi megoldást, ha nincs, ami fenntartsa a talajban keletkező repedéseket. A tartós megoldást a gyökerek adják, nem a gépek.

Dr. Hupuczi Júlia gyakorlati tanácsa: ismerjük meg a talajunkat, ellenőrizzük rendszeresen a giliszták jelenlétét és a talaj szerkezetét.

– Ássunk gödröt, és ha egy ásónyomban nem találunk legalább 3-4 gilisztát vagy gilisztajáratokat, baj van. Gondoskodjunk a szerves anyagok visszapótlásáról, és hagyjuk a növénymaradványokat a felszínen – javasolta, kiemelve, hogy ami évtizedekkel ezelőtt működött, az ma már nem feltétlenül a legjobb megoldás (3. ábra).

Forrás: Horváth Attila – Agroinform

Ez a cikk a Kalászos útravaló című Agroinform TechMagban jelent meg. A magazin legfrissebb számát itt tudod végiglapozni:

Az Agroinform TechMag összes megjelent számát megtalálod a Magazin menüpont alatt.