A tavaszi munkák közeledtével és az új agrártámogatási ciklus indulásával ismét reflektorfénybe kerültek a permeteződrónok. A technológia néhány év alatt az agrárium egyik legdinamikusabban fejlődő területévé vált, és ma már nem csupán látványos innováció, hanem valós alternatíva bizonyos növényvédelmi helyzetekben. A Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása ráadásul most olyan finanszírozási hátteret teremt, amely mellett sok gazdálkodó számára elérhető közelségbe kerülhet egy komplett drónos rendszer.

A kérdés azonban nem az, hogy a drón a jövő technológiája-e – hanem az, hogy a jelen körülményei között, az adott gazdaság struktúrájában, valóban megtérülő beruházásnak számít-e.

Támogatás: kedvező belépési pont, de nem nulla kockázat

Az ötezer és tízezer euró STÉ közötti kisüzemek számára elérhető konstrukció akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kínál, 85 százalékos intenzitással. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy viszonylag alacsony önerő mellett beszerezhető egy teljes rendszer: permeteződrón, felmérő drón, akkumulátorpark, töltőinfrastruktúra, sőt akár a szükséges képzések költsége is elszámolható.

A támogatási intenzitás ugyanakkor könnyen elhomályosíthatja a gazdaságossági kérdéseket. Attól, hogy a beruházás nagy része támogatásból valósul meg, még nem válik automatikusan indokolttá. A döntésnél érdemes a teljes élettartamköltséget (TCO – Total Cost of Ownership) vizsgálni, beleértve az amortizációt, az akkumulátorok cseréjét, a karbantartást és az esetleges szoftverfrissítéseket is.

Hol verhetetlen a drón?

A permeteződrón egyik legnagyobb előnye a fizikai érintkezés nélküli munkavégzés. Felázott, belvizes területeken, ahol a vontatott vagy önjáró gépek jelentős taposási kárt okoznának, a drón valódi alternatíva. Ugyanez igaz meredek lejtőkre, nehezen megközelíthető táblarészekre, vagy magas növényállományra, ahol a földi gépek állománysérülést idéznének elő.

Kisebb parcellák, tagolt területszerkezet, vagy speciális kultúrák esetén – például kertészeti, gyümölcsös, szőlőültetvényes környezetben – a drón rugalmassága különösen értékes lehet. A saját eszköz birtoklása pedig lehetővé teszi, hogy a kezelést a gazda a legoptimálisabb időablakban végezze el, ami növényvédelmi szempontból komoly versenyelőnyt jelenthet.

A vegyszermegtakarítás mítosza

A marketinganyagokban gyakran szerepel 30–50 százalékos növényvédőszer-megtakarítás. A valóság ennél jóval összetettebb.

A drónok alacsonyabb permetlémennyiséggel dolgoznak, azonban a dóziscsökkentés nem automatikus, és nem minden hatóanyag vagy technológia alkalmas erre. A fedettség, a cseppméret, a szóráskép homogenitása kulcskérdés. A jelenlegi gyakorlatban a drónok szórástechnikai teljesítménye inkább a légi kijuttatáshoz áll közelebb, mint a korszerű, szakaszolásra és dózisszabályozásra optimalizált földi permetezőkhöz.

Bizonyos kultúrákban és bizonyos fenológiai állapotban kiváló eredmény érhető el, más esetekben azonban a kisebb permetlé-mennyiség miatt romolhat a fedettség, ami hatékonysági kompromisszumot jelenthet. A dóziscsökkentés tehát technológiai kérdés, nem automatikus hozadék.

A rejtett költségek: akkumulátor, engedély, képzés

Egy permeteződrón önmagában valóban töredékébe kerül egy önjáró permetezőgépnek. A beruházás azonban nem merül ki a drón vételárában.

Számolni kell:

  • nagy kapacitású akkumulátorokkal és azok időszakos cseréjével,
  • töltőállomással vagy aggregátorral,
  • szoftverlicencekkel,
  • rendszeres karbantartással,
  • kötelező felelősségbiztosítással.

A jogi és adminisztratív feltételek szintén jelentősek. Típusminősített eszközre van szükség, a kezelőnek növényvédelmi drónpilóta szakképesítéssel kell rendelkeznie, a Nébih nyilvántartásába történő bejelentkezés kötelező, és az egyes kezeléseket előzetesen be kell jelenteni. Bizonyos esetekben növényvédelmi szakirányító felügyelete is szükséges.

Mindez nem leküzdhetetlen akadály, de komoly felkészültséget és adminisztratív fegyelmet igényel.

Saját drón vagy szolgáltatás?

A döntés egyik kulcskérdése: beruházás vagy bérmunka?

A saját drón előnye a rugalmasság és az azonnali reagálás lehetősége. Ugyanakkor a technológia gyorsan fejlődik, az eszközök néhány év alatt elavulhatnak. A folyamatos tanulási kényszer, a szoftverfrissítések és az új szabályozási környezet követése idő- és energiaráfordítást igényel.

Kisebb területnagyság esetén gyakran racionálisabb megoldás lehet professzionális szolgáltató bevonása, különösen akkor, ha a drónos kezelések csak speciális helyzetekben indokoltak.

Kinek jelent valódi előnyt?

A permeteződrón nem csodaszer, és nem váltja ki teljes egészében a hagyományos növényvédelmi gépparkot. Ugyanakkor jól illesztve a technológiába – különösen precíziós gazdálkodási rendszerbe integrálva – hatékony kiegészítő eszköz lehet.

Azoknak a termelőknek, akik:

  • tagolt vagy nehezen megközelíthető területen gazdálkodnak,
  • nagy hangsúlyt fektetnek a precíziós megoldásokra,
  • hajlandók energiát és időt fordítani a képzésre és technológiai fejlesztésre,
  • és tudatosan tervezik a beruházás hosszú távú megtérülését,

a jelenlegi támogatási környezet valódi versenyelőnyt teremthet.

A többiek számára érdemes alapos költség-haszon elemzést készíteni, mielőtt a támogatás adta lehetőség önmagában döntési tényezővé válna.

A permeteződrón valószínűleg a növényvédelem jövőjének része. A kérdés az, hogy az adott gazdaság számára ma stratégiai eszköz, vagy inkább még kiegészítő megoldás.

Forrás: MNO

Indexkép: Shutterstock