Napraforgó-vetésidő: a megszokás vagy a stratégia számít?

A napraforgó vetésidejének dominanciáját jártuk körbe, ami több kérdést is felvet. Elég, ha a talajt nézzük, vagy figyelnünk kell az időjárási előrejelzéseket is? Érdemes-e a megszokásokhoz ragaszkodni, vagy ideje újragondolni az eddig bevált módszereket? Van egyáltalán ideális időpont, vagy csak jobb és kevésbé kockázatos lehetőségek léteznek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a fejlesztői kerekasztal résztvevőivel, akik több szempontból, gyakorlati tapasztalatok alapján járják körbe a napraforgó vetésidő témakörét.

Varga Gábor
termékfejlesztő
SAATEN-UNION Hungária Kft.

Napjainkban a gazdálkodás sikerének egyik pillére az alkalmazkodóképesség jelentőségének tudatosítása a döntéshozás és a termelés szervezése során.

Varga Gábor, termékfejlesztő – Fotó: Agroinform.hu

Ez különösen markánsan jelenik meg a vetésidő esetében, amikor a gyakorlatban megszokott naptári megfelelés helyébe a környezeti feltételekhez igazított vetési ablak kerül.

A vetésidő nem pusztán technológiai döntés, hanem olyan tényező, amely végső soron meghatározza, hogy adott kultúrával – esetünkben a napraforgóval – és adott hibriddel milyen induló feltételekkel jutunk el az elvárt eredményig, azaz az adott évjáratban és termőtáblán realizálható legjobb teljesítményig.

A vetésidő a komplex termesztéstechnológiát figyelembe véve mindenekfelett áll! A vetésidő dominanciája azt jelenti, hogy a vetés optimális időpontban történő elvégzése sok esetben több előnnyel jár, mint a hibridválasztás, a tőszám vagy akár a növényvédelem.

A vetésidő-dominancia ezért nem egyetlen ideális időpontra, hanem a genetikai alkalmazkodóképesség határainak felismerésére és kitágítására irányítja a figyelmet. A tapasztalatunk az, hogy a körülményeknek megfelelően megválasztott vetésidő egyre inkább a stresszkezelés eszközévé válik, és ennek eredményeképpen ugyanannak a genotípusnak jobb fejlődési lehetőséget tudunk biztosítani.

Napraforgó esetében a relatív korai vetés jellemzően a magasabb terméspotenciál záloga, ugyanakkor számoljunk azzal is, hogy növelheti a hideg talaj, vontatott kelés, elfagyás, hosszabb ideig fennálló korai fertőzési nyomás, valamint gyakran a nagyobb gombaölőszer-igény jelentette kockázatokat. Ezzel szemben a későbbi vetés gyorsabb kezdeti fejlődést, rövidebb érzékeny időszakot és sok esetben mérsékeltebb kórtani nyomást eredményez, ami kevesebb fungicides beavatkozással is járhat. Viszont az egyre sűrűbben előforduló aszályos, meleg nyarakon a túlzottan késleltetett vetés már nem előny, mivel a virágzás és a kaszatképzés a legkritikusabb, hő- és vízstresszes időszakra esik.

Ezért kell elsősorban nem egy naptárban megjelölhető időszakról, hanem vetési ablakról beszélnünk, ami napraforgó esetében akkor alakul ki, amikor a vetés mélységében a talaj hőmérséklete már tartósan eléri a 8-10 oC-ot. Ebben a megközelítésben igazán az a hibrid válik versenyképessé, amely univerzális fejlődési típusa révén jobban alkalmazkodik és széles vetésidő-toleranciával rendelkezik: jó a hidegtűrése és a regenerációs képessége a fejlődés korai fázisában, ugyanakkor gyors fejlődésű és stressztűrő a későbbi vetések esetén is.

Összességében a vetésidő-dominancia nem azt jelenti, hogy a vetésidő minden más tényezőt kivált, hanem azt, hogy a rosszul megválasztott vetésidőt még a legjobb hibrid és technológia sem tudja teljes mértékben kompenzálni. A jövő fejlesztési irányát ezért a rugalmas technológiák és a jól adaptálódó hibridek jelentik. Gyakorlati szempontból pedig véleményünk szerint jól dönt az a gazda, aki az üzemszervezési adottságokat is mérlegelve több, egymást jól kiegészítő tulajdonságokkal bíró hibridre alapozott termelésben gondolkodik.

Fotó: pixabay.com

Sólyom János
vetőmag-termékmenedzser
Corteva Agriscience

Mint a tavaszi vetésű növényeknél, a napraforgónál is lehet jelentősége a vetésidőnek. A termelők egy része hagyományosan azt gondolja, hogy a napraforgó kevésbé érzékeny a hűvösebb talajra, mint a kukorica. Ez akár még igaz is lehet, de ne felejtsük el, milyen égövről származik a napraforgó!

Sólyom János, vetőmag-termékmenedzser – Fotó: Agroinform.hu

A vetésidő helyes megválasztásánál két dolgot kell mérlegelnie a gazdálkodónak:

• a vetéskori talajállapot (hőmérséklet, talajnedvesség),
• a vetés utáni időjárási előrejelzés.

Azt gondolom, az első pontbeli körülményeket általában figyelembe veszik a gazdálkodók. A másodikat már kevésbé, vagy kevésbé tudják figyelembe venni, hiszen jellegénél fogva bizonytalan.

Az elmúlt években rendre megérkezett egy jelentősebb lehűlés április végén, május elején. A csírázásnak indult napraforgó-állományokat is érintheti ez negatívan, heterogén kelést indukálva. A kikelt állományok fejlődése is lelassulhat, elhúzódó korai fejlődést figyelhetünk meg, megtorpanhat a növénykék fejlődése. A heterogén korai növényállomány pedig nehezítheti a herbicides kezelés időpontjának helyes megválasztását, vagy egyes egyedek érzékeny fázisukban kapják meg a gyomirtószeres kezelést, amiből szintén következhet termésdepresszió.

Vetésidő-kísérleteinkben évről évre láttunk eltérést a terméseredményekben, különböző vetésidőkre vonatkoztatva. Azt viszont nem tudjuk kijelenteni, hogy az egyik vetésidő következetesen nagyobb termést eredményezett volna minden évben. Miért? A korábban elmondott időjárási bizonytalanságok miatt. Egyik évben a korai, máskor a késői vetés adott magasabb termést.

Az a véleményem, hogy a vetésidő közvetve sokkal inkább hatással van a termés mennyiségére. Azért kell törekednünk a vetésidő helyes megválasztására, hogy a magok csírázása a lehető legnagyobb mértékben egyszerre történjen meg, a növények kelése minél kisebb időintervallumban következzen be, azaz minél homogénebb legyen a kikelt növényállomány. Szintén ennek elősegítése miatt lehet kulcsfontosságú a vetőmagvak csírázóképessége és a minél teljesebb körű csávázás. Nem elhanyagolandó az alkalmazott napraforgóhibrid korai fejlődése sem!

Albrecht László
vetőmag-fejlesztő
Syngenta

„Vásárból jövet mindig okosabb az ember” – mondta gyakran régvolt kollégám, arra utalva, hogy utólag már könnyen okos az ember. A vetésidő klasszikusan ebbe a kategóriába tartozik, hiszen hatása a vetés után a tenyészidőt végigkísérő időjárástól függ, amit (bár milyen jó volna!) nem látunk előre. Ezért látszólag jogos lehet a címben feltett kérdés.

Albrecht László, vetőmag-fejlesztő – Fotó: Agroinform.hu

Egy biztos: az utóbbi években, az időjárási szélsőségek gyakoribbá és erősebbé válásával, a vetésidő hatása rendkívüli mértékben megnőtt, és két eltérő vetésidő termése akár drasztikusan is eltérhet egymástól. De mi is az a vetésidőhatás?

Minden növényfaj életciklusában vannak olyan érzékeny pontok, amelyek különösen nagy hatásúak a termésre. Általánosságban ezek a kelés, a megtermékenyülés és a szemkitelítődés időszakai. A vetésidő befolyásolja, hogy ezek az érzékeny periódusok mennyire esnek bele egy kedvező vagy éppen egy kedvezőtlen időjárási időszakba, esetleg szélsőséges körülmények közé. Tehát a vetésidő hatása azon keresztül érvényesül, hogy a legérzékenyebb fenofázisok milyen időjárási körülmények közé kerülnek.

A napraforgó esetében talán a legérzékenyebb rögtön a kelés időszaka, hiszen a gyors, egyenletes kelés és az általa kialakult homogén állomány a jó napraforgótermés alapja.

Ezt támasztják alá a vetésidő-kísérleteink is (1. ábra). A vetések közötti markáns terméskülönbségek a vetésidő jelentőségét mutatják. Az első vetésidők alacsonyabb termései mindhárom helyen az alacsony tőszámból eredtek, amely tőszámvesztés Hódmezővásárhelyen még újravetést is igényelt. Különösen a madár, őz, nyúl és barkó okozta károk voltak jelentősek.

1. ábra: Vetésidő hatása a termésre (t/ha), 2025.

A napraforgó abból a szempontból szerencsés, hogy a vetésidő leginkább a kelési periódust kell, hogy támogassa, hiszen a kelés időben közvetlen összefüggésben van a vetésidővel. A kukorica esetében, ahol főként a megtermékenyülés idejét kell megtámogatni a jól megválasztott vetésidővel, ez sokkal inkább szerencsejáték, hiszen hónapok telnek el a vetéstől a virágzásig.

Mindezek után felmerül a kérdés: mikor vessük a napraforgót?

Erre a választ leginkább a talaj állapotában kell keresni, azon belül a talajhőmérsékletben és a talajnedvességben. A napraforgó gyors keléséhez közel 15 °C stabil talajhőmérséklet szükséges. Itt figyelembe kell venni, hogy jelentősen megnőtt a napi hőmérséklet-ingadozás. A talajnedvességnél arra kell figyelni, hogy a vetőgép csoroszlyája ne kenje a talajt.