"Még néhányszor fel lehet venni a permetezőgépet. A döntést most is a gazdára bízom" – kezdi legújabb felhívását Zsigó György növényorvos.
"A szőlő lisztharmatának két áttelelési formája van. Erről részletesen írtam tavasszal, a szőlő fakadásakor, a 9. felhívásban. Akkor a tőkén, a kordonkaron áttelelő és a fertőzést elindító ivaros spórákra hívtam fel a figyelmüket. Most eljött az ideje, hogy gyérítsük azokat a gombaképleteket, melyekben ezek az ivaros spórák bújnak meg. Közvetlenül a szüret után érdemes elvégezni a kénes vagy olajos-kénes lomblemosást. Ezzel már a következő évi termést védjük.
Ahol felszaporodott a gomba és most is a leveleken, vesszőkön található, ott érdemes valamelyik kénes-olajos készítmény nyári dózisával permetezni pl. Olajos Rézkén, Nevikén, Vegesol eReS, stb. Az olaj és a kén házi kombinációjával is el lehet végezni a lomblemosást. Ezt akár az első 2026-os védekezésnek is felfoghatjuk. A gomba a szőlő mindegyik részét, pl. a kocsányt is megfertőzheti. Mai fotó:
A gomba a szőlő mindegyik részét, pl. a kocsányt is megfertőzheti – fotó: Zsigó György/NMNK
Egyre nagyobb gondot okoznak a tárolási betegségek
"A gyümölcsök felületén vihetjük be azokat a gombákat, melyek rothadási folyamatokat indíthatnak be a tárolóhelyiségekben. Több permetszer is kapható melyekkel a szüret előtt „letisztíthatjuk” a gyümölcsök felületét. Már több mint tíz gombaölőt engedélyeztek erre a célra, III. kategóriás pl. a Bellis (7 nap é.v.i.) és a Switch 62,5 WG (3 nap é.v.i.).
Egy ún. antagonista gombát tartalmaz a Blossom Protect. Jelölése: nk, azaz nincs korlátozás az élelmezés-egészségügyi várakozási időben (é.v.i.-ben). Az egyszerű anyagok közül a szódabikarbónás áztatást javasolják tárolás előtti fertőtlenítésre. A fényképen a kertből „behozott” monília tárolás során kialakuló tünetét, a feketévé aszalódó termést látják.
A kertből „behozott” monília tárolás során kialakuló tünete, a feketévé aszalódó termés – fotó: Zsigó György/NMNK
"Az ágyásokban lévő uborkán a lisztharmat mellett a peronoszpóra is megjelenhet. A még érésben lévő almatermésűeken a varasodás és a lisztharmat (lásd a 6. felhívás kontakt gombaölőit), a csonthéjasokon a monília (4. felhívás), a szőlőben a szürkepenész (21. felhívás) okozhat még gondot.
A diólégy is rajzik, a profik még permeteznek is (12. felhívás). A talajba igyekvő nyüvek gyérítésére a lehullott szemek gyors felszedését vagy a 16. felhívás „bio talajfertőtlenítését” javaslom. A mogyorón is erőre kapott a lisztharmat (mai fotó):
A mogyorón is erőre kapott a lisztharmat – fotó: Zsigó György/NMNK
Őszi tápanyagpótlás: a jövő évi termés záloga
"A téli-tavaszi fagytűrőképesség és a jövő évi termést biztosító termőrügyek kialakítása miatt „augusztus közepétől, akár 3-4 alkalommal is alkalmazhatunk emelt káliumtartalmú, mikroelemekkel kiegészített lombtrágyákat, valamint gondoskodnunk kell róla, hogy egyszerű, kontakt gombaölőkkel megakadályozzuk az idő előtti lombhullást”– idéztem dr. Sipos Marianna írásából. A kálium mellett még a nitrogén, a bór és a cink jelentőségét emeli ki a szerző. Azért is megfontolandó a javaslata, mert a házikertekben nem tudunk fagyvédelmi rendszereket telepíteni. Mi csak a jó kondíció megteremtésével tudjuk kialakítani a rügyek, virágok fagytűrőképességét.
„Az ázsiai márványpoloska egyik ősi ellenége bukkant fel hazánkban, tízből kilenc poloskatojást elpusztít.” Olvastam a héten több, hasonló szenzációhajhász címmel megjelent cikket. Az mindenképpen örvendetes, hogy az ázsiai márványospoloska parazitáját már nálunk is megtalálták, de még nem szaporodtak fel annyira, hogy sakkban tudnák tartani a poloskákat.
A valóság talaján maradt dr. Kóbor Péter az MTA rovarásza, aki közösségi adatgyűjtésre hív minket az „Egyre több jel utal arra, hogy hazánkba is megérkezett a szamurájdarázs” cikkében" – olvasható a cikkben.
Forrás: Zsigó György/NMNK