Futó Márton előadása a PREGA X 2025 konferencián rávilágított: akár 7 grammos növekedés is fél tonnával dobhatja meg a kukoricahozamot hektáronként – a kulcs a precíz hibridválasztásban rejlik.


Kis különbség, nagy eredmény: mit jelent 7 gramm többlet?

Ha egy kukoricacső tömegét mindössze 7 grammal növeljük, az hektáronként akár fél tonnával több termést is eredményezhet – különösen, ha 75 ezer tőre vetítjük. Ez a növekmény bár aprónak tűnik, gazdasági szempontból jelentős lehet. Futó Márton ennek a 7 grammnak a mezőgazdasági hátterét, lehetőségeit és korlátait mutatta be előadásában.

Termést befolyásoló tényezők: amit irányítani tudunk – és amit nem

A kukorica termését számos abiotikus és biotikus tényező befolyásolja: fény, csapadék, tápanyag, hőmérséklet. Ezek egy részét nem tudjuk kontrollálni, de van, amit igen: például a vetésidőt, a tápanyag-utánpótlást, vagy akár az öntözést is. A legnagyobb hatás azonban sokszor a fajta- vagy hibridválasztással érhető el – különösen, ha jól ismerjük a területeinket.

Zónatérképek szerepe a tervezésben

Az elmúlt három év eltérő időjárása – egy viszonylag csapadékos év után két aszályos esztendő – jól mutatta, mennyire fontos a hozamtérképek és zónák ismerete. A zónák közötti eltérések alapján reálisan becsülhető, hogy mi az a minimum és maximum termés, amit elérhetünk, még extrém körülmények között is. Mögöttük azonban mindig egy hibrid teljesít.

Csőtípus alapú tervezés: fix vagy flexibilis hibrid?

A hibridek csőtípusa – fix vagy flexibilis – alapvetően meghatározza, hogy az adott növény hogyan reagál a környezeti hatásokra. A fix típusú hibridek adott körülmények között meghatározott termést hoznak, míg a flexibilisek jobban tudják kompenzálni a változásokat. A tervezés során ezért fontos, hogy tudjuk, milyen típusú hibriddel dolgozunk, és azt hova vetjük.

Tőszám, csőtömeg, terméspotenciál – hogyan kapcsolódnak össze?

Egy hibrid csőtömegét már előre lehet kalkulálni – ehhez viszont ismerni kell a csőtípust, és pontosan tervezni a vetéssűrűséget. A terméspotenciál meghatározásánál a hibridek toleranciáját is figyelembe kell venni: egyes hibridek jobban viselik a stresszt, míg mások csak ideális körülmények között teljesítenek jól.

Futó Márton saját méréseire is hivatkozott: egy konkrét vizsgálatban egy P9074-es hibridet három zónában, három tőszámmal vetett el. A cél az volt, hogy megtalálja, hol teljesít legstabilabban a hibrid. Ahol a csövek közötti különbség minimális volt, ott a konkurencia is csökkent a növények között – azaz az optimális tőszám-zóna kombináció kulcsfontosságú.

Stabilitás vagy csúcshozam? A hibridek jellemzői

Nem minden hibrid egyforma: vannak, amelyek kiváló hozamot adnak, de csak akkor, ha minden tényező – tápanyag, öntözés, agrotechnika – tökéletesen szolgálja ki őket. Más hibridek kevésbé érzékenyek, és még szélsőséges körülmények között is biztosabb termést adnak. Van, amelyik speciális gyomirtási technológiák miatt kerül előtérbe – például duoszisztemes hibridek a fenyércirok elleni védekezéshez.

A 2023-as év tapasztalatai szerint a korai vetés, különösen korai FAO-számú hibridekkel kombinálva, jó termést eredményezett még aszályos körülmények között is. Például a DKC 4125 hibrid korai vetéssel 12 tonnás hozamot produkált, minimális nitrogénellátással. A DKC 4391 hibrid pedig stabilitásával emelkedett ki – kevésbé reagált érzékenyen a későbbi vetésidőre vagy az időjárás változásaira.

Zónák mindenhol vannak – még ha nem is tudunk róla

Sokan úgy gondolják, hogy zónák csak precíziós gazdaságokban léteznek. Futó Márton szerint azonban minden gazdaságban megtalálható legalább egy zóna: a dűlőforgó. Ez az a 18–24 méteres szegély, ahol a gépek gyakran járnak, a taposás magas, és a talaj szerkezete romlik. Érdemes külön kezelni ezeket a területeket, mert jelentős terméskülönbségek alakulhatnak ki.

A különböző termőzónákban eltérő tőszám alkalmazása kulcsfontosságú. Túl magas tőszámnál visszaesik a termés, alacsonynál pedig nem érjük el a kívánt hozamot. A víz szűkössége miatt különösen fontos a tőszám optimalizálása – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a víz ára és elérhetősége jelentősen megváltozott az ukrajnai háború kitörése óta.

Konkrét példa: a fix hibrid felismerése a gyakorlatban

Egy gyakorlatban előforduló esetben Futó Márton egy 9018-as, vaxi hibridet vetett el két különböző tőszámmal, eltérő zónákba. A hozam szinte azonos volt, ami arra utalt, hogy a hibrid valószínűleg fix csőtípusú. A fajtatulajdonos visszajelzése is ezt erősítette meg. Ez a példa jól mutatja, hogy a hibridek típusának ismerete nélkül jelentős termésveszteség léphet fel.

A tőszámsűrítés következményeként csökken a rendelkezésre álló víz és tápanyag, ezzel pedig növekszik a fertőzések, például a makrofomina kockázata. Ez a kórokozó extrém hőmérsékleten is életképes, és a növények legyengített állapota kedvez neki. Mivel ellene kevés hatékony védekezési lehetőség van, a megelőzés – megfelelő tőszám, kiegyensúlyozott tápanyagellátás – a legfontosabb.

Figyeljünk a részletekre – mert a 7 gramm számít

Futó Márton előadása arra világított rá, hogy a termelési siker a részleteken múlik: a csőtípuson, a zónák ismeretén, a vetésidőn, a tőszámon, a vízellátáson. A hibridek kiválasztása és a körülményekhez való alkalmazása elengedhetetlen a termésbiztonság és a gazdaságosság szempontjából. Aki mélyebben el szeretne merülni ezekben a kérdésekben, annak ajánlja a 2018-as Barométer tanulmányt, amely részletes elemzéseket tartalmaz a hibridekről és a termésstabilitásról.

Indexkép: shutterstock.com