Hónapok óta egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek a hazai tejtermelők: egyes gazdaságoktól nem veszik át a tejet, máshol az önköltséget sem fedező áron történik a felvásárlás. A kialakult helyzetről Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán reagált egy termelői felvetésre, részletezve a kormány eddigi lépéseit és a válság okait.

A tejpiaci feszültségekre Kiss Nikoletta termelő nyilvános kérdésben hívta fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy a feldolgozók egy része nem veszi át a megtermelt tejet, mások pedig olyan alacsony árat kínálnak, amely a napi munkát ugyan megköveteli, de a gazdaságokat a működésképtelenség határára sodorja. 

Kormányzati lépések: piacvédelem és pénzügyi eszközök

Nagy István válaszában kiemelte: a kormány több fronton próbálta mérsékelni a tejágazatot érintő válságot. Elmondása szerint egyeztetéseket folytattak a kiskereskedelmi láncokkal annak érdekében, hogy előnyben részesítsék a magyar tejet és tejtermékeket. Emellett bevezették az importtej és tejtermékek regisztrációját, hogy visszaszorítsák az olcsó külföldi áruk piacromboló hatását.

A fogyasztói oldal erősítésére országos tejmarketing-kampány indult, amely a magyar tej vásárlására ösztönzi a lakosságot. A gazdálkodók számára minden agrártámogatást előre, teljes összegben kifizettek, míg a tejfeldolgozó ipar 50 milliárd forint kedvezményes hitelhez jutott annak érdekében, hogy képes legyen felvásárolni a megtermelt tejet. A kormány emellett hitelmoratóriummal is segítette az ágazatot.

A miniszter hangsúlyozta: jelenleg az Európai Unióban több országban alacsonyabb a tej felvásárlási ára, mint Magyarországon, vagyis a hazai helyzet nem elszigetelt jelenség.

Termelői oldal: magas költségek, csökkenő bevételek

A gazdák ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a tej előállításának költségei nem csökkentek. A takarmányárak még saját termelés esetén is magasak, miközben a munkabérek, a műtrágya, a vetőmag, valamint a gép- és javítási költségek folyamatosan emelkednek. A forintárfolyam ingadozása tovább növeli a bizonytalanságot, különösen az euróban számoló országokkal szemben.

Nagy István válaszában azt is hozzátette: a korábbi magas tejárak hatására sok termelő növelte az állományát, miközben a fogyasztás több országban csökkent, részben a növényi italok térnyerése miatt.

A helyzetet tovább rontotta, hogy Kína vámokat vetett ki az Európai Unió tejtermékeire, aminek következtében jelentős mennyiségű áru ragadt benn az uniós piacon. Ez azonnali és erős árnyomást okozott, ami a felvásárlási árak gyors zuhanásához vezetett.

Kilátások: piaci alkalmazkodás kényszere

A miniszter szerint a jelenlegi piaci zavarok nem magyar sajátosságok, hanem globális és európai folyamatok következményei. Rövid távon a kereslet és kínálat egyensúlyának helyreállása nélkül nem várható érdemi javulás, miközben a termelők részéről egyre erősebb az igény az igazságosabb felvásárlási árakra és a kiszámíthatóbb piaci környezetre.

A tejágazat helyzete így továbbra is az egyik legsérülékenyebb pontja a hazai állattenyésztésnek, ahol a túlélés sok gazdaság számára már fennmaradási kérdéssé vált.

Forrás és indexkép: Facebook