Eláruljuk, hogy a fügéről van szó. Arról a fügéről, amelyik végre már nem számít ritkaságnak a magyar kertekben sem! Azon kívül pedig, hogy a füge az egyik legédesebb nyári gyümölcs, körülbelül 2 g rostot tartalmaz, segít az emésztőrendszert egészségesen tartani, alacsonyan tartja a koleszterinszintet és még a rákos sejtek szaporodása ellen is hatásos!
Ezért kell minél többször fügét enned
A füge nagyon egészséges, hiszen gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben. Található benne A-, B1-, B2-, B6-, B9- (folsav), C-, E- és K-vitamin, kalcium, kálium, magnézium, foszfor és vas.
A fügét köptetőszerként is alkalmazzák, légúti panaszok esetén, de a szájban lévő afták ellen is kiváló, mivel csillapítja az ott érzett fájdalmat. De a füge segít energiával ellátni bennünket, és még a koncentrálásban is lehet rá számítani.
A füge nem csak elfogyasztva segít. Külsőleg kiváló bőrápoló, így számíthatunk rá a különféle bőrproblémák orvoslásában, és feszesebbé, egészségesebbé teszi a megfáradt bőrt.
Ha pedig most sok a fügénk, aszaljuk meg és tegyük el azokra az időszakokra, amikor nem jutunk hozzá frissen. Az aszalt füge támogatja az ideg- és az immunrendszer megfelelő működését, jó hatással van a szív, a máj és a belek működésére, segíti az emésztést és a szervezet méregtelenítését. Kiváló antioxidáns, így segít felvenni a harcot a szabadgyökök ellen, és megelőzni a rákot, a reumatikus panaszokat és a szívbetegségeket.
A füge nemcsak finom, de az egészségünkért is nagyon sokat tesz. Fotó: Shutterstock
Gyulladáscsökkentő, gyulladásgátló enzim van benne, és koleszterincsökkentő hatása is van. Azonban ügyelni kell rá, hogy ne fogyasszunk belőle túlságosan sokat, hiszen magas pektintartalma miatt enyhe hashajtó hatása van.
Azzal legyünk tisztában, hogy az aszalás során a gyümölcs elveszti nedvességtartalmát, azonban a benne lévő cukor mennyisége megnő, és ezzel a kalóriatartalma is, így cukorbetegek számára nem ajánlott az aszalt gyümölcsök fogyasztása, és fogyókúra esetén se együnk belőlük túlságosan sokat.
Fügével tehetsz a rák ellen is
A füge kutatások szerint még a rákos sejtek szaporodását is képes lassítani - tudjuk meg a divany.hu írásából. A vizsgálatok kimutatták, hogy a fügéből készült kivonatok daganatellenes aktivitást mutattak vastagbél-, mell-, méhnyak- és tüdőrákos sejtek esetében. Bár az eredmények biztatók, további klinikai vizsgálatok kellenek, hogy meghatározhassák, milyen formában és dózisban lehet a fügét célzottan a daganatos betegségek megelőzésében vagy kiegészítő kezelésében alkalmazni.
Így legyen füge a kertedben
A füge nem véletlenül volt mindig is a bőség, a termékenység, a béke és a jólét szimbóluma. Ha ugyanis jól érzi magát, bőségesen ellát minket a gyümölcsével. A füge ráadásul nemcsak a kertben, de akár egy dézsában is igazán jól érzi magát. Dézsába ültetve azonban különösen fontos, hogy megfelelő talaj álljon rendelkezésére.
A füge legjobban a virágföld és agyag keverékében érzi magát. Május és augusztus között a füge rendszeres öntözést igényel, és hetente szüksége lesz tápoldatozásra is, hogy sok gyümölcs teremjen rajta. Ügyeljünk rá, mert könnyen megtámadhatják a pajzs-, és levéltetvek. A füge kedveli a meleg, napsütötte, szélvédett helyeket.
A füge kint maradhat a teraszon, illetve a balkonon egészen addig, míg 2 Celsius-fok alá nem esik a hőmérséklet, ezután vigyük be egy olyan helyre, ahol a hőmérséklet 2-8 Celsius-fok között van, nem huzatos, és amelyik kellően világos, hiszen sötétben a füge elveszíti a leveleit. Március végén, amikor már elmúlnak a fagyok, újra kikerülhet.
Ha nem dézsában, hanem a kertben szeretnénk fügét, akkor a legegyszerűbb, ha egy kertészeben vásárolunk csemetét, de akár dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporítható.
Hazánkban bokorformára érdemes nevelni, így szép, terebélyes, a szemünknek is kedves növény válik belőle. Habár nem bírja a téli fagyokat, ezért takarni szükséges, ha ezt nem tesszük meg, a legtöbb esetben ezt is túl fogja élni. A föld alatti részei szinte bármilyen fagyos telet kibírnak, de ekkor tavasszal a nulláról kell újra elindítani a nevelését. Ezért fontos, hogy amikor már közeleg a hideg idő, tekerjük körbe dróthálóval, melynek a belsejét töltsük fel szalmával, vagy falevéllel, majd egy erősebb kátrányos papírral fedjük le.
Tavasszal a fügebokrot meg lehet metszeni, de ne vigyük túlzásba, mert ha túlságosan visszametszettük, lehetséges, hogy nem fog gyümölcsöt teremni. A termés mindig csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. A vadhajtásokat és a beteg, sérült, elszáradt részeket érdemes visszavágni, és a töveken növekedő új hajtásokat is eltávolíthatjuk, hogy megőrizze a füge gyönyörű formáját.
A fiatal füge esetében április-május környékén metsszük vissza 20-25 centiméterre az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb bokrokon azért is érdemes ritkítani a hajtásokat, hogy a bokor szellősebb, átláthatóbb legyen, hiszen így több levegő és fény éri a termést.
A fügebokor telepítése után az első szüretre három-négy évet kell várni. A füge érése júliusban kezdődik, és egészen őszig ellát minket finom gyümölcsével. A leszedett gyümölcsöt érdemes azonnal megenni vagy feldolgozni, mert hamar romlásnak indulhat.
Tudod, mikor tökéletesen érette a füge?
A füge nem képes utóérésre, ezért különösen fontos, hogy a tökéletes érettségi állapotában szedjük le.
Az első, amire figyelnünk kell, hogy amikor a füge beérik, megváltozik a színe. Az éretlen füge általában kicsi és zöld színű. Az érett füge színe barna, esetleg lila. De sajnos akad olyan huncut füge is, amelyik éretten is zöld. Azonban ez sem tud kifogni rajtunk. Ilyenkor ugyanis a külleme árulja el, hogy megérett a leszedésre. Mert ahogy érik, úgy konyul le egyre jobban.
De ha még ez sem elég, figyeljük meg a méretét. A mérete ugyanis az érés fokával növekedni fog. A negyedik ismérve az érett fügének a tapintása, hiszen az éretlen füge mindig kemény.
Adjunk hát helyet a fügének a kertben és a tányérunkon!