A magyar kiskereskedelmi szektor összetett kihívásokkal néz szembe – mondta el a Pénzcentrumnak adott részletes interjújában Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója. "Ha így megy tovább, eltűnnek az akciók" – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy az árrésstop olyan mértékben torzítja a piacot, hogy már most is jól érezhető, hogy a promóciós mozgástér szűkül: a vásárlók pillanatnyilag ugyan még jól járnak, de hosszabb távon veszélybe kerülhet a verseny és az árak dinamizmusa.

Akciók helyett alacsony alapárak – de mi lesz ennek az ára?

Pálinkás Zsolt szerint a mostani árrésstop-intézkedés az egyik legnagyobb kihívás a szektor számára, amely havonta mintegy egymilliárd forintos veszteséget jelent a Tesco számára. Az intézkedés hatására sorra tűnnek el a korábban megszokott akciók, ez egyre kifejezettebben a márkatermékek körében figyelhető meg, ott, ahol eddig a promóciók hajtották az eladásokat.

Ez a változás elsősorban azokat a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtja, akik továbbra is árérzékenyek, és az akciós termékekre támaszkodnak. A vezérigazgató szerint az akciók elvétele tovább növeli a terheket ezen csoportok számára.

Sérül a verseny, torzul a piac

Pálinkás úgy látja, hogy az árrésstop nagymértékben torzítja a piaci versenyt, különösen azért, mert a szabályozás csak a kereskedőkre vonatkozik, a beszállítók és termelők gyakran mentesülnek a korlátozások alól. Míg más országokban, például Romániában vagy Szerbiában az árstopok egységesen érintették a teljes értékláncot, addig hazánkban ez egyenlőtlen teherelosztást eredményezett.

élelmiszer

Elérte a plafont a saját márkás termékek térnyerése, miközben némileg nőtt a márkatermékek iránt is a kereslet – fotó: pixabay.com

Visszafogott bérpolitika, mégis felelős működés

Fokozódik a bérfeszültség is: a minimálbér-emelés következtében az áruházi munkatársaknál a Tesco is kénytelen volt 9 százalékos bérnövekedést végrehajtani, júniustól pedig 25 százalékkal növelik a cafeteria-keretet. Ugyanakkor a vállalat nem engedheti meg magának a 10–15%-os emeléseket, mivel a jelenlegi gazdasági környezet nem biztosít elegendő volumenbővülést.

DRS-rendszer és energiaital-tilalom: működnek az új szabályok

A vezérigazgató a visszaváltható palackokra vonatkozó DRS-rendszerről elmondta: zökkenőkkel, de sikerrel indult a visszaváltás – komoly beruházásokat hajtottak végre, a vásárlóik többsége az így visszakapott pénzt az áruházban költi el.

Az energiaital-tilalom bevezetését technikailag zökkenőmentesen kezelték, hiszen már eddig is alkalmaztak korosztály-ellenőrző rendszereket más termékeknél, például alkoholnál.

Saját márka vs. márkatermék: megállt a trendforduló

Elérte a plafont a saját márkás termékek térnyerése, miközben némileg nőtt a márkatermékek iránt is a kereslet – részben az árrésstop miatt. Ugyanakkor a vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az árrésstop a promóciók eltűnésével középtávon újra a saját márkás termékek irányába tolhatja el a keresletet, ami nem feltétlenül piaci logikára épülő folyamat.

Kiszámíthatóság: a legnagyobb hiánycikk

Pálinkás szerint a hazai kiskereskedelemben a legnagyobb kockázatot a kiszámíthatatlan gazdasági és szabályozási környezet jelenti. Arra lenne szükség, hogy az állam fokozatosan visszavonuljon a mesterségesen fenntartott beavatkozásokból – például az árstopokból –, mert ezek hosszú távon torzítják a versenyt és akadályozzák a fejlesztéseket.

A piac csak akkor tud egészségesen működni, ha nem mesterséges keretek között próbáljuk irányítani

– fogalmazott.

Kilátások: óvatos optimizmus

2024 a „magához térés" éve volt, 2025 eddigi teljesítménye is kedvezőbb, részben a kedvező ünnepi naptárhatásoknak köszönhetően. Ugyanakkor még mindig messze vagyunk a 2019-es szintektől. Az infláció ugyan mérséklődött, de továbbra is érezhető nyomást jelent, különösen az alapanyag- és bérköltségek növekedése miatt.

Forrás: penzcentrum.hu

Indexkép: pixabay.com