versenyképesség

A mezőgazdaság versenyképességének elősegítése fontos nemzeti érdekünk.

Hozzászólások

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Szultán 963

    Bartus László: Rendőrt kérünk Felcsútra 2014. április 19. szombat 20:31 Bartus László: Rendőrt kérünk Felcsútra Az Orbán-rendszer nem politikai kérdés, hanem rendőrségi ügy. Orbán Viktort nem választáson kell legyőzni, és különösen nem az általa kialakított feltételek között, hanem egy szabatosan kitöltött elfogatóparancs alapján őrizetbe kell venni. Akinek bármilyen kétsége lenne ezzel kapcsolatban, elégséges, ha vigyázó szemeit a felcsúti stadion hétfői avatására veti. Nem is találhattak volna jobb embert az ünnepi beszédre, mint Schmitt Pál egykori „doktort”, aki akár a jelképe is lehetne annak, amiből és ahogyan épült ez a falusi stadion. Schmitt úgy szerzett doktori fokozatot, hogy ellopta egy bolgár súlyemelő doktori disszertációját. Nem a tehetségével ért el valamit, hanem csalással. Ez jól illik a felcsúti focicsapatra, amely soha nem lett volna NB I-es csapat, ha nem Orbán a miniszterelnök. Így viszont az NB I-ben játszik, és korszerűbb stadionja van, mint Prágának. A lopás is jól illik a megnyitóhoz, mert ezt a stadiont lopott pénzből építették. A megboldogult alkotmányos rend korában óriási erőfeszítéseket tettünk, hogy az ehhez hasonló lopások nyomára bukkanjunk, többrészes leleplező oknyomozó cikkeket írjunk róluk. Ma már nincs szükség erre, mert a Magyar Közlöny közli a korrupciós ügyeket, de úgy, mint az állam működésének normális módját. A klasszikus vesztegetés úgy működik a világban, hogy a döntéshozó megjelöli, milyen alapítvány számlájára, vagy milyen titkos magánszámlára kell a pénzt befizetni. Az érte kapott előny pedig máshol jelenik meg. Itt befizetnek, ott megkapják, amit akarnak. Ezekre az elavult módszerekre csak abban az esetben van szükség, ha a maffia és az állam külön szervezetként működik. Más a helyzet akkor, amikor a maffia nem az állammal való harcban szerzi meg az előnyöket, hanem magát az államot szerzi meg, és az egész államot a maffia érdekei szerint működteti. Ha pedig a maffiafőnököt miniszterelnöknek hívják, a maffia belső szabályait pedig az ország alaptörvényének, akkor a vesztegetési pénz kormányrendelet nyomán kerül a magánszámlákra, és még törvényesnek is látszik. De attól még nem az. Orbán maffiája az országgyűlés elfoglalása után 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. Ez lehetővé tette az öt látványcsapat-sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatását a társasági adó legfeljebb 70%-áig. A törvénytelenség akkor kezdődött, amikor a támogatható szervezetek között megjelent a Puskás Akadémiát támogató Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelynek alapítója a miniszterelnök, aki ténylegesen egyedül dönthet a támogatóknak adható különféle állami kedvezményekről. Az alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök strómanjaként ismert polgármester-vízvezetékszerelő-vállalkozó és az állami megrendelések nyomán immár milliárdos. A modell úgy működik, mint azokban a boldog országokban, amelyekben egy futballstadionért életfogytiglanra ítélik a befolyásával üzérkedő miniszterelnököt. Itt kell a pénzt befizetni, és amott lehet az állami juttatásokat, megrendeléseket és kedvezményeket igénybe venni. Akinek kétségei lennének, hogy ez a „jogszabály” minek érdekében jött létre, és milyen korrupciós ügyletet takar, az rátekinthet az atlatszo..hu 2012. október 8-i cikkének „egyes focicsapatoknak jutó tao-támogatások” című táblázatára, amelyben az látható, hogy „Felcsúthoz képest elenyésző az egyes élvonalbeli labdarúgó-csapatokhoz beérkezett pénzek nagysága”. Azt gondolná egy idegen, hogy a Felcsút csapata BL-győztes, és a brazilokat is verte a szuperkupában. De nem. Felcsút már 2012-ben (egy évvel az erre a célra létrehozott törvénymódosítás) után 2,8 milliárd forint tao-támogatást (értsd: vesztegetési pénzt) kapott. Az atlatszó.hu pedig megjegyzi, hogy a felcsúti Pancho Stadion építésének hátterét ez az „adókedvezmény” adja. A vesztegetési ügyben két logikai csavar található: az egyik az, hogy az állam adókedvezményben csak olyan támogatásokat részesíthet, amelyek állami támogatásokat váltanak ki. Ez az elv hasonlatos az egyházaknak felajánlható 1 százalékhoz. Az adózó meghatározhatja, hogy adójának egy részét mire költse az állam. Ebben az esetben azonban nem állami támogatásokat váltanak ki. A Felcsút nem kapna 3 milliárd állami támogatást stadionépítésre. Ez egy csalárd ügylet. A Pancho Stadion nem állami tulajdon, hanem magánstadion, egy alapítvány tulajdona, méghozzá a miniszterelnök alapítványának tulajdona, amelyet a strómanja vezet. Az alapítványnak fizetett adóforintok kikerülnek az állami vagyon köréből, és azzal már Orbán Viktor magánszemély gazdálkodik a kuratóriumba ültetett strómanjain keresztül. Miután az alapítvány ebből a pénzből saját kuratóriuma elnökének, Mészáros Lőrincnek a cégét bízta meg a stadionépítéssel (nyilván, hiszen nagy gyakorlata van benne), kimutatható, hogy az állami pénz magánzsebekbe vándorolt. Ahol működik a rendőrség, azt is tudnák, mennyit adott vissza ebből Mészáros Orbánnak. A másik logikai csavar az, hogy a látszat szerint a tao-támogatók az adó révén részesülnek kedvezményben, ha támogatják a miniszterelnök alapítványát. De ez nem így van, az igazi haszon nem az adókedvezmény, hanem az Orbán által jutattott egyéb állami kedvezmények. Ha megnézzük, hogy például a Suzuki milyen kedvezményekben részesül, ez azonnal láthatóvá lesz. Hogy mást ne mondjunk, 2012-ben „Orbán Viktor bejelentette, hogy megépítik a Suzuki-gyárnak otthont adó Esztergom és az M1-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útszakaszt”, továbbá „a tervezetthez képest nagyobb lesz a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd kapacitása annak érdekében, hogy a Suzuki teherszállítmányai is áthaladhassanak rajta”. Máshol ez a költség az autógyárakat terheli. Már megérte támogatni Orbán magánalapítványát. Ugyancsak stratégiai partnerséget kötött az Orbán-kormány a felcsúti alapítvány másik nagy támogatójával, a Coca Colával: „a stratégiai megállapodás célja a Coca-Cola Magyarország hosszú távú magyarországi jelenlétének biztosítása a kölcsönös bizalom és kiszámíthatóság jegyében, a hazai termelés bővítésének elősegítése, valamint a nagyvállalat aktív szerepvállalásának megerősítése a versenyképesség növelését célzó kormányzati gazdaságpolitika megvalósításában”. Akinek van füle a hallásra hallja. A hír24 cikke szerint „a kormány ezen felül vállalta, hogy a cég uniós és állami támogatást is kap majd”. Folytathatnánk a sort, és egyenként kimutatható lenne, hogy a tao-támogatások gyakorlatilag vesztegetési pénzek, amelyeket Orbán miniszterelnöknek fizetnek a nagy cégek. Ha nem így lenne, azonnal ki kellene rúgni a vezetőiket, hiszen a Coca Cola vagy a Suzuki a felcsúti futballcsapat 100 fő átlagos nézőszáma előtti hirdetéssel nem sok kólát vagy Suzuki gépkocsit adna el. Hogy érzékeltessük, nem babra megy a játék, jelezzük, hogy például az Orbán által átadott új gépsorral a Coca Cola megduplázhatja 2011. évi nyolcmilliárdos forgalmát, csak az export tekintetében. Arról nem beszélve, hogy a „chips-adó” energiaitalokat érintő részében úgy módosították a koffeintartalmat, hogy azzal a belső piacot kvázi átadták a Coca Colának. A hvg.hu cikke szerint ennek következménye az, hogy a „nemzeti” kormány intézkedése miatt „gyakorlatilag elvéreznek az energiaital piacot vezető magyar cégek”, az energiaitalok ellen vívott háború nyertese a rendkívül egészséges italokat gyártó Coca Cola lehet. Hát így épült ez a magánstadion. Jogászok dolga eldönteni, hogy ez közönséges korrupció, a legdurvább vesztegetés, vagy befolyással való üzérkedés. Miután a borsonline beszámolója szerint a Menedzsment Fórum néhány hete arról írt, hogy a felcsúti akadémia alapítványa 6.8 milliárd forint tao-pénzt kapott, ez nagyértékre elkövetett vesztegetésnek számít, az elkövetés pedig bűnszervezetben történt. Orbán magánstadionjába ennyi vesztegetési pénzt fizettek be a különböző cégek, amelynek a kára kettős: ennyivel kevesebb pénz futott be a költségvetésbe, és a cserébe adott kedvezmények a köz vagyonát terhelték. Esztergom összekötése az M1-es autópályával a Suzuki gyár érdeke, ebből Suzuki úrnak lesz sokmilliárdos bevétele. De a költségét a magyar adófizetők viselik. Viszont felépült Orbán Viktor kertjében a magánstadionja. Az nem elég magyarázat, hogy Suzuki munkahelyeket ad, mert arra megkapta a telket és más kedvezményeket. Ez már az ő profitját érintő beruházás. A világ bármely pontján úgy vágnák Orbánt az előzetesbe a megnyitó napján, hogy az embereknek azonnal visszajönne az igazságszolgáltatásba vetett hite. Tudjuk, hogy semmi értelme nincs, de állampolgári kötelességünknek eleget téve felszólítjuk Polt Péter legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy vesztegetés és befolyással való üzérkedés alapos gyanúja miatt indítson eljárást ismeretlen tettesek ellen, és helyezze letartóztatásba azonnal Orbán Viktort, a felcsúti futball alapítvány alapítóját és Mészáros Lőrincet, az alapítvány elnökét. Egy ilyen eljárásban a vesztegetési pénzeket Orbán futballalapítványába befizető cégeknek igazolniuk kellene, milyen üzleti érdeket láttak abban, hogy százmilliókat a felcsúti futball fellendítésére költöttek, és nem a Fradit, vagy más futballakadémiát támogattak, amelyek vezetői nem rendelkeznek kormányzati döntésekre és milliárdos üzletekre vonatkozó befolyással. Arról nem beszélve, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. számára adott állami megrendelések, amelyeknek egy része „támogatás” formájában az alapítvány számlájára folyt be, a közpénzlopás tipikus esete. Egyszerűen átfolyatták a pénzt a cégen. És a legtöbbet ezúttal sem ők kapták, hanem a Közgép, amelynek az állami megrendelésekből származó nagylelkű támogatása ugyancsak szimpla lopás. Orbán egy hozzá közel álló cég közbeiktatásával állami pénzt nyomott a magánalapítványába. Tocsik Márta ehhez képest egy filléres dilettáns. Szép dolog a futball szeretete, de szeresse Orbán a focit a saját milliárdjaiból, ne az adófizetők pénzéből, mondhatná a nép. Idézzük ehhez a dúsgazdag felcsúti alapítvány alapítójának köszöntő mondatait, amelyekből világosan kihámozható a csalás és a lopás. Azt írta Orbán: „csak így támasztható fel a magyar futball: ha helyben, alulról építkezve megteszünk mindent az új futballgenerációk igényes, magas szintű neveléséért.” Csakhogy Felcsúton semmi nem épült alulról, hanem mindent mesterségesen felülről hoztak létre. Felcsút alulról építkezve a maga erejéből nagyjából addig jutott volna, mint az összes többi magyar falu. De ha Orbán ugyanezt megteszi a saját faluján kívül legalább még egy faluval, szavunk sincsen. Azt írta továbbá, hogy az alapítványt azért hozta létre, „hogy példát mutassunk, a hiába várt központi megoldások helyett a magunk erejéből alakítsunk ki egy modellt, egy műhelyt, amelynek tapasztalatait készek vagyunk bárkivel megosztani.” Kevés képmutatóbb mondat hangzott még el „a magunk erejéről”, mert ebben annyi magánerő volt, hogy Orbán visszaélve állami hivatalával, az állam vagyonából adott jogtalanul kedvezményeket azoknak, akik befizetnek a hobbijára. Ezt modellt megértettük, a tapasztalatait szívesen hasznosítanánk, de attól tartunk, hogy Suzuki úr egy vasat nem fizetne az én naszályi futballt támogató alapítványomba, amíg nem én vagyok a miniszterelnök. Ha Orbán olyan programot hozott volna létre, hogy vonzó adókedvezmény fejében támogathatnák a magyar cégek az ország összes falujának sportját, és ebben egyetlen sem lenne, amelyben neki érdekeltsége van, akkor a közérdeket szolgálta, a haza üdvét tartotta szem előtt. De itt minden az ő magánérdekét, gyermekkori álmainak megvalósulását szolgálta. A nagyobb baj az, hogy neki ehhez nem volt joga, amit tett, az bűncselekmény. A csalás harmadik szintje szintén kiolvasható az alapító köszöntésből, amelyben Orbán közvetve azt mondja, hogy a támogatásokból befolyó pénzből külföldre is eladható futballistákat akarnak nevelni, nyilván ezt szolgálja „az emelt szintű nyelvtanulás”. Az állam pénzéből működnek, mert a be nem fizetett adó állami pénz. De az eladható játékosokért járó bevétel nem az államot illeti meg, hanem a magánalapítványt. Így szeretnek ezek a fiúk vállalkozni: a költség az államé, a haszon az övék. Összefoglalva: annak a pénznek, amelyből a Pancho Stadion épült, a helye az állami költségvetésben lenne. Be kellett volna fizetni adóban. Erre mondja büszkén a mi bölcs vezérünk, hogy a stadionja magáncégek adományaiból, nem közpénzből épült. Annyi a különbség, hogy nem az adóbefizetés után vették ki a milliárdokat, hanem előtte. Akik fizettek, meggondolták, mire fizetnek: a stadion gazdája a miniszterelnök, aki állami projektek fölött rendelkezik. A leírható támogatás gyakorlatilag vesztegetési pénznek tekinthető. A bűncselekmény elkövetésének alakzata könnyen felismerhető, kimutatható a befizetés és az érte adott kedvezmény. Semmi más indoka nem lehet annak, hogy világcégek hatalmas pénzekkel támogassanak olyan falusi stadionépítést, ahol a falu kétszer beleférne a stadionba. Puskás Öcsit, Magyarországon, többféle becenéven ismerték, a „Pancho” név Spanyolországban ragadt rá. Magyarországon ezt a nevet nem használják. Ez a „Pancho” név inkább mexikói filmek főhőseire, rablóbandák vezéreire emlékeztet. E tekintetben telitalálat, mert ahogyan ez a stadion épült, azt „Pancho” rablóvezér sem csinálta volna másképp. Orbán végül is magáról nevezte el a stadiont, amely némi megnyugvás a magyar futball szerelmeseinek és a Budapesti Honvédnak, amely Puskás igazi szellemi örököse. De az egészben a legszebb a néma falu. Mintha Szicíliában érdeklődne valaki a Cosa Nostra után, amikor a riporterek kérdezősködnek a falu büszkeségéről. Mindenki lakatot tesz a szájára. Aki beszél, elveszíti „Pancho” jóindulatát, és nincs többé munka. Mintha csak a Hét mesterlövész című filmet látnánk. Nem úszik senki másnap a Dunában, de mindennek eljön a maga ideje. Végezheti még Recsken, aki nem rúgja be a 11-est. Kíváncsi lennék, mit szólnának Orbán fanatikus hívei, ha Gyurcsány épített volna a kerti budi mellé egy stadiont, be nem fizetett adóforintokból. De ez csak költői kérdés. Ilyen ízléstelenségre Európában csak egy felcsúti kiskirály képes. A magyar nép ezt is elnézi, ha valaki az idegengyűlöletére épít, és azt hazudja, hogy az idegenektől megvédi a magyart. Közben csendben eladja az országot a japán Suzukinak, a multinacionális Coca Colának és az oroszoknak. Ha egyszer jogállam lesz Magyarországon, Orbán ellen két eljárás zajlik majd párhuzamosan. Az egyik az alkotmányos rend megdöntése miatt államellenes bűncselekmények elkövetéséért, a másik köztörvényes bűncselekmények, lopás, vesztegetés, befolyással való üzérkedés, hivatali visszaélés miatt. Szerencséje van, hogy csak egy élete van, mert mindkét eljárásban életfogytiglani büntetés fenyegeti. Mexikóban ezt úgy mondanák: „Pancho”-t kétszer kell felakasztani.

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | moly

    Nem sikerült az állattenyésztést helyzetbe hozni az előző ciklusban, ezért az új kormány a mezőgazdasági termények áfacsökkentését fontolgatja a jobb versenyképesség elérése érdekében. Az előző kormány agrárpolitikája az állattenyésztés helyzetbe hozására koncentrált, úgy tűnik, sikertelenül. „Az elmúlt években a mezőgazdaság teljesítményének hatvan százalékát adta a növénytermesztés és negyven százalékát az állattenyésztés. Mára az arány nem hogy javult volna, még rosszabb lett, mivel az állattenyésztés harminc százalékra csökkent” – mondta Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke a szervezet tegnapi küldöttközgyűlésén. Szerinte az ágazat a gyarmati országok szintjére zuhant az export tekintetében, mivel a kivitel legnagyobb részét feldolgozatlanul, „bőrbe csomagolt takarmányként” értékesítik. Az állatok száma is rohamosan csökken, az elmúlt öt évben 270 ezerről száznyolcvanezerre esett a termelés-ellenőrzött tehénlétszám, a tejtermelés pedig az elmúlt hat évben négyszázmillió literrel apadt. „Eközben a hosszan tartós tej hatvan százaléka, valamint a trappista sajtok fele importból származik” – hangsúlyozta Fekete Balázs. A szervezet adatai szerint a sertéslétszám a 2005-ös 5,3 millióról 3,1 millióra csökkent, miközben hazánkban 4,3 millió hízót vágnak le, amelyek harminc százaléka importból származik. A MÁSZ szerint húsz-huszonöt tehén, illetve negyvennegyvenöt koca és szaporulatai már egy-egy munkahelyet teremtenének, még akkor is, ha a legmodernebb technikával tartják azokat. A viharos időjárást nem csak a növénytermesztők szenvedték meg, hiszen sok legelő áll víz alatt, így azokat kaszálni sem lehet. „A kormány takarmányadomány-akciót szervez az állattartók részére, és ha Brüsszel is rábólint, már októberre előrehoznák és kifizetnék a földalapú támogatás és a tejkvóta hetven százalékát” – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az agrárkabinet új állattenyésztési törvény alkotásával és a mezőgazdasági termények áfájának csökkentésével igyekszik az ágazat helyzetén segíteni. Információnk szerint a kabinet a román modellt is vizsgálja, ez nullaszázalékos áfát ír elő a terményekre, amelyeket csak a kiskereskedelmi forgalomba kerüléskor terhelnek adóval. A tárca most azt vizsgálja, hogy a csökkentés milyen hatással lenne a költségvetésre. (f:Magyar hírlap) Témák: tenyésztők, állattenyésztés, tehénlétszám, tejtermelés Kapcsolódó cikkek:

  • Agrárkamara » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | BNC

    Íme egy friss sajtóközlemény: HATÁLYBA LÉPETT AZ AGRÁRKAMARAI TÖRVÉNY  A kötelező tagság révén 400 ezresre becsült új országos köztestület jön létre a kamarai választások után, amelynek az agrárszektor és az élelmiszeripar összes piaci szereplője tagja lesz.  A miniszter 21 tagú Átmeneti Elnökséget nevez ki, amely előkészíti a választások lebonyolítását, és az átmeneti időben ellátja a jelenlegi megyei és országos agrárkamarai szervezet irányítását.  A 2013 elejére várható választásokra már megindult az online regisztráció a leendő tagok számára az agrárkamara honlapján. Az Országgyűlés 2012. július 12-én elfogadta az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt. Az augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabály alapján minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, amely a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik a tagságra az új kamarában (a törvény teljes szövege elérhető a www.agrarkamara.hu oldalon). Ez azt jelenti, hogy a hazai agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője - a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig – tagjává válik a jövő év elején országos kamarai választásokkal megalakuló új agrár köztestületnek, amely kb. 400 ezres várható tagságával felváltja a jelenlegi, kb. 10 ezres össztagságú megyei és országos agrárkamarákat. (Utóbbi szervezetek a törvény szerint általános jogutódlással beolvadnak az új agrárkamarába, annak megalakulásával egyidőben.) Az új agrárkamarai törvény elfogadásával megteremtődtek a feltételei annak, hogy a fejlett nyugat-európai példákhoz hasonló, széles tömegbázisú, legitim és erős agrárkamarai rendszer jöjjön létre Magyarországon, amelynek legfőbb feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviselete, versenyképességének folyamatos erősítése. A kamarai választásokat az agrárminiszter által kinevezett 21 tagú Átmeneti Elnökség készíti elő, amely megalakulásával jogfolytonosan átveszi a jelenlegi megyei agrárkamarák és az országos kamara irányítását is. Utóbbiak összes választott tisztségviselőjének mandátuma az Átmeneti Elnökség kinevezésével megszűnik. Az Átmeneti Elnökség feladata többek között a választási szabályok kidolgozása az „egy tag-egy szavazat” elve alapján, a tagnyilvántartási rendszer felállítása, a választói névjegyzék összeállítása, az új kamara alapszabály-tervezetének megalkotása, illetve a választások előkészítése és lebonyolítása. A választások időpontját a miniszter tűzi ki, de a jogszabály szerint az új köztestületnek legkésőbb 2013. március 31-ig meg kell alakulnia. A tagnyilvántartási rendszer felállításához a törvény előírja, hogy az agrárkamarai tagságra kötelezettek a jogszabály hatályba lépését követő 60 napon belül kötelesek bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, és 5.000 Ft összegű egyszeri kamarai hozzájárulást (regisztrációs díjat) tartoznak fizetni. A LEENDŐ KAMARAI TAGOK TEHÁT LEGKÉSŐBB 2012. SZEPTEMBER 30-IG KÖTELESEK A MAGYAR AGRÁRKAMARA HONLAPJÁN (www.agrarkamara.hu) MÁR MŰKÖDŐ ONLINE REGISZTRÁCIÓS FELÜLETEN BEJELENTKEZNI, ÉS A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁST AZ OTT KÖZZÉTETT 14100000-10790649-02000004 SZÁMÚ ELKÜLÖNÍTETT SZÁMLASZÁMRA BEFIZETNI.

  • Élelmiszeripar » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | .Melcsi.

    Még egy cikk az áfacsökkentésről: Az áfacsökkentés érdekében meghallgatást kérnek a parlamenti bizottságoktól a terméktanácsok A baromfi, a tej, valamint a vágóállat és hús terméktanács levélben kérte, hogy az illetékes parlamenti bizottságok tűzzék napirendre az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének kérdését. A kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös levélben fordult Font Sándorhoz, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökéhez, illetve Rogán Antalhoz, a gazdasági és informatikai bizottságának elnökéhez, kérve, hogy a soron következő bizottsági ülés napirendi pontjai közé vegyék fel az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének ügyét. A terméktanácsok meghallgatást kérnek a bizottságoktól. A meghallgatásokon szeretnék kifejteni áfacsökkentési javaslatukat. Mindkét bizottsági elnökhöz írt levelükben a szakmai szervezetek jelzik: véleményük pontos kifejtésére és ismertetésére a témával kapcsolatban azért van szükség, mert szakmai és laikus körökben is sok félreértés tapasztalható a piaci folyamatok értelmezése körül. A korrekt döntés-előkészítéshez, illetve a javaslat érdemi megítéléséhez viszont a terméktanácsok szerint szükséges a pontos tájékoztatás mindenki számára, akiknek a véleménye fontos az ügy megítélésében. A szóban forgó felvetésekről több egyeztetés is volt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékeseivel. Az egyeztetések során az NGM módszertani javaslatát elfogadva is igazolva látták, hogy az általuk képviselt álláspont helyes - írták a levélben. Jelzik egyben az is, hogy az élelmiszerágazat szereplői tovább nem tudják viselni azt az európai versenytársakhoz mért többletterhet, amit a magas áfakulcs okozta versenyhátrányból ered. A terméktanácsok a levélben megállapítják, hogy az élelmiszerárakra nehezedő inflációs nyomás már most is egyértelműen érezhető. Meggyőződésük szerint javaslatuk elfogadása esetén jelentős előrelépés történhet a feketekereskedelem felszámolásában, illetve a koncepció elfogadása érdemi árnövekedés-mérséklő hatású is lenne. Augusztus végén az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kérte a kormánytól a baromfi, a vágóállat és hús, valamint a tej terméktanács. Az előterjesztők javasolták több termékkör - így a többi között a 3 százalékos zsírtartalom alatti folyadéktej (2 liter alatti mennyiség), a félkeménysajt, a tehéntúró, a sertéscomb, a lapocka, az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahúsféleség - 5 százalékos áfakörbe sorolását 2013-tól. A javaslattevők számításai szerint a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése összesen 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték. A terméktanácsok úgy vélik: a kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A kormány alapvetően nem utasította el az áfacsökkentés lehetőségét - miután augusztus végi ülésén foglalkozott a kérdéskörrel -, ám további hatástanulmányok készítését kérte az ügyben. Ezt követően több egyeztetésre is sor került a terméktanácsok és a VM valamint az NGM illetékesei között.

  • Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden ami sertés » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | .Melcsi.

    Konkrét kormányzati segítséget vár a sertéságazat helyzetének javítására a VHT A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) pozitívnak tartja a kormányzat törekvését a sertéságazat helyzetének javítására, ám konkrét intézkedéseket vár ez ügyben – közölte a szakmaközi szervezet. A közlemény emlékeztet: a kormány augusztus végén fogadta el a sertéságazat megújítására és fejlesztésére készített stratégiát. A stratégia a mostani sertésszám megduplázását, azaz 6-7 millióra növelését tűzte ki célul, ám meghirdetését követően a szakmai szervezet véleménye szerint olyan negatív változások történtek, amelyek az ágazat mostani helyzetének fenntartását is veszélyeztetik. Az elmúlt hónapokban a magyar vágóhidak – cégek – közül több is befejezte a termelést, illetve felszámolás alá vagy csődközeli helyzetbe került, fizetésképtelenné vált. Pénzügyi tartaléka az ágazat egyik szereplőjének sincs, így az alapanyag-termelők, azaz a tenyésztők helyzete is megrendült, és több helyen ezért a termelés felszámolására lehet számítani. Ezt a tendenciát a terméktanács már jelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A kialakult helyzet megoldása érdekében a szakmaközi szervezet több javaslatot is tett. Szorgalmazta például az általános forgalmi adó csökkentését, amely javíthatná a legálisan működő vállalkozások helyzetét, illetve segítené az ágazat alapanyag termelői és feldolgozói számára a nyereséges gazdálkodási feltételeinek megteremtését, az ágazat helyzetének stabilizálását. A VHT jelzi: a szakmaközi szervezet továbbra is tevékenyen részt kíván vállalni az ágazat helyzetének javítását célzó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. A hétvégén mintegy százan tüntettek a húságazat helyzetének javításáért és a munkahelyek megtartásáért a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) szervezésében. A húsipari szakszervezet petícióját Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára vette át. A petíció szerint a döntés a kormány kezében van, hogy elhárítsa a további húsipari csődöket. Egyben jelzik azt is: sem a tulajdonosok, sem a cégvezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy a húsipar versenyképességét akadályozó feltételeken változtathassanak. Hangsúlyozták, hogy az egész magyar húsipar mély válságba került. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Budai Gyula várhatóan hétfőn egyeztet az adott települések önkormányzati vezetőivel a húsipari vállalatok problémáinak megoldásáról.

Hírek

További híreink

[bezárás x]