Versenyképesség
A mezőgazdaság versenyképességének elősegítése fontos nemzeti érdekünk.
Milyen burgonyafajtát érdemes választani, ha jó termést szeretnénk?
Többször visszaültethetők jelentős termésveszteség és minőségromlás nélkül.
Hogyan növelhetjük a szántóföldi növénytermesztés versenyképességét?
Stratégiák, amelyekkel javítható a termelés hatékonysága.
Egy hete működik, de már dolgoznak az árfigyelő rendszer fejlesztésén
Egy hét alatt 25 millió letöltés.
A digitalizáció elengedhetetlen a fejlődésben
Éves szinten legalább félmillió eurót terveznek megtakarítani a segítségével.
Agrárvállalkozások, figyelem! Közeledik a határidő! (x)
Bebizonyítanád, hogy egy magyar agrárvállalkozás is elérhet nagy eredményeket?
Fórum hozzászólások
Élelmiszeripar »
Még egy cikk az áfacsökkentésről: Az áfacsökkentés érdekében meghallgatást kérnek a parlamenti bizottságoktól a terméktanácsok A baromfi, a tej, valamint a vágóállat és hús terméktanács levélben kérte, hogy az illetékes parlamenti bizottságok tűzzék napirendre az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének kérdését. A kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös levélben fordult Font Sándorhoz, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökéhez, illetve Rogán Antalhoz, a gazdasági és informatikai bizottságának elnökéhez, kérve, hogy a soron következő bizottsági ülés napirendi pontjai közé vegyék fel az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének ügyét. A terméktanácsok meghallgatást kérnek a bizottságoktól. A meghallgatásokon szeretnék kifejteni áfacsökkentési javaslatukat. Mindkét bizottsági elnökhöz írt levelükben a szakmai szervezetek jelzik: véleményük pontos kifejtésére és ismertetésére a témával kapcsolatban azért van szükség, mert szakmai és laikus körökben is sok félreértés tapasztalható a piaci folyamatok értelmezése körül. A korrekt döntés-előkészítéshez, illetve a javaslat érdemi megítéléséhez viszont a terméktanácsok szerint szükséges a pontos tájékoztatás mindenki számára, akiknek a véleménye fontos az ügy megítélésében. A szóban forgó felvetésekről több egyeztetés is volt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékeseivel. Az egyeztetések során az NGM módszertani javaslatát elfogadva is igazolva látták, hogy az általuk képviselt álláspont helyes - írták a levélben. Jelzik egyben az is, hogy az élelmiszerágazat szereplői tovább nem tudják viselni azt az európai versenytársakhoz mért többletterhet, amit a magas áfakulcs okozta versenyhátrányból ered. A terméktanácsok a levélben megállapítják, hogy az élelmiszerárakra nehezedő inflációs nyomás már most is egyértelműen érezhető. Meggyőződésük szerint javaslatuk elfogadása esetén jelentős előrelépés történhet a feketekereskedelem felszámolásában, illetve a koncepció elfogadása érdemi árnövekedés-mérséklő hatású is lenne. Augusztus végén az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kérte a kormánytól a baromfi, a vágóállat és hús, valamint a tej terméktanács. Az előterjesztők javasolták több termékkör - így a többi között a 3 százalékos zsírtartalom alatti folyadéktej (2 liter alatti mennyiség), a félkeménysajt, a tehéntúró, a sertéscomb, a lapocka, az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahúsféleség - 5 százalékos áfakörbe sorolását 2013-tól. A javaslattevők számításai szerint a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése összesen 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték. A terméktanácsok úgy vélik: a kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A kormány alapvetően nem utasította el az áfacsökkentés lehetőségét - miután augusztus végi ülésén foglalkozott a kérdéskörrel -, ám további hatástanulmányok készítését kérte az ügyben. Ezt követően több egyeztetésre is sor került a terméktanácsok és a VM valamint az NGM illetékesei között.
Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden ami sertés »
Konkrét kormányzati segítséget vár a sertéságazat helyzetének javítására a VHT A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) pozitívnak tartja a kormányzat törekvését a sertéságazat helyzetének javítására, ám konkrét intézkedéseket vár ez ügyben – közölte a szakmaközi szervezet. A közlemény emlékeztet: a kormány augusztus végén fogadta el a sertéságazat megújítására és fejlesztésére készített stratégiát. A stratégia a mostani sertésszám megduplázását, azaz 6-7 millióra növelését tűzte ki célul, ám meghirdetését követően a szakmai szervezet véleménye szerint olyan negatív változások történtek, amelyek az ágazat mostani helyzetének fenntartását is veszélyeztetik. Az elmúlt hónapokban a magyar vágóhidak – cégek – közül több is befejezte a termelést, illetve felszámolás alá vagy csődközeli helyzetbe került, fizetésképtelenné vált. Pénzügyi tartaléka az ágazat egyik szereplőjének sincs, így az alapanyag-termelők, azaz a tenyésztők helyzete is megrendült, és több helyen ezért a termelés felszámolására lehet számítani. Ezt a tendenciát a terméktanács már jelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A kialakult helyzet megoldása érdekében a szakmaközi szervezet több javaslatot is tett. Szorgalmazta például az általános forgalmi adó csökkentését, amely javíthatná a legálisan működő vállalkozások helyzetét, illetve segítené az ágazat alapanyag termelői és feldolgozói számára a nyereséges gazdálkodási feltételeinek megteremtését, az ágazat helyzetének stabilizálását. A VHT jelzi: a szakmaközi szervezet továbbra is tevékenyen részt kíván vállalni az ágazat helyzetének javítását célzó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. A hétvégén mintegy százan tüntettek a húságazat helyzetének javításáért és a munkahelyek megtartásáért a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) szervezésében. A húsipari szakszervezet petícióját Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára vette át. A petíció szerint a döntés a kormány kezében van, hogy elhárítsa a további húsipari csődöket. Egyben jelzik azt is: sem a tulajdonosok, sem a cégvezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy a húsipar versenyképességét akadályozó feltételeken változtathassanak. Hangsúlyozták, hogy az egész magyar húsipar mély válságba került. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Budai Gyula várhatóan hétfőn egyeztet az adott települések önkormányzati vezetőivel a húsipari vállalatok problémáinak megoldásáról.
Agrártámogatások kifizetése »
Tisztelt Asszonyom / Uram! Kifizetési dömping az MVH-nál Január 19-től utalja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2011. évi területalapú támogatás második részletét, így hamarosan a támogatás teljes összege a gazdálkodókhoz kerül. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Palkovics Péter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke közösen tartott sajtótájékoztató keretében, az etyeki Ödön majorból indította el a 2011-es területalapú támogatás (SAPS) végkifizetését. A 2011-es területalapú támogatásra szánt teljes keret eléri a 280 milliárd forintot. Minden korábbinál nagyobb összeg áll most rendelkezésre, hiszen a támogatások 30%-kal nőttek. Január 19-étől mintegy 142 milliárd forint kifizetése indul meg. Az Unió által jóváhagyott 4,829 millió hektár SAPS bázisterületet figyelembe véve a támogatás összege hektáronként 56 911 forint. A SAPS támogatás meghatározó része annak a támogatásnak, amely a magyar gazdák tevékenységét, segíti és hozzájárul versenyképességük növekedéséhez. Így több mint 50 jogcímen közel 280 milliárd forint érkezik márciusig a termelőkhöz. Többek között agrár-környezetgazdálkodási programra 33 milliárd, Natura 2000 területek támogatására 2 milliárd, míg kedvezőtlen adottságú területek támogatására 2,5 milliárd forint támogatást utal a hivatal. Hamarosan érkezik a tejtermelőkhöz a nemzeti tejtámogatás összesen 8 milliárdos összege is, kárenyhítésre pedig 4,2 milliárd forintot juttat el a gazdálkodók részére az MVH. Az előzőekhez képest összegben ugyan kevesebb, ám nagyon fontos a tanyaprogramra biztosított 175 millió forintos előleg, amit szintén az első negyedévben kapnak meg az érintettek. forrás: MVH
Új földtörvény »
Magyar Narancs - Ángyán interjú: A maffia nem veszíthet/Csak a retorika más Távozása óta keményen bírálja pártja vidékpolitikáját, amelynek „kottáját” éppen ő írta. Tavaly januárban államtitkári kinevezését adta vissza, idén június végén a földforgalmi törvény végszavazásának napján pedig kilépett a Fidesz frakcióból. Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, a vidék egyik legnépszerűbb politikusa, aki júliustól a függetlenek között folytatja parlamenti munkáját. - Hogy van? - Műtétem után a nyári szünet egy részét otthon, lábadozással töltöttem, de már jól vagyok. - Hol ül most a Parlamentben? - Előttem a Jobbik, tőlem jobbra az LMP volt-, balra a mostani képviselői, én függetlenként közéjük beékelve. - Tudós emberként, hogyan került közel a politikához és Orbán Viktorhoz? - Már korábban is sokat jártam falusi, vidéki és gazdaközösségekbe, majd 2004-ben lettem a MAGOSZ szakértője. 2005 januárjában jelen voltam és magam is hozzászóltam azon az országos gazda-nagygyűlésen, amely végül a budapesti traktoros gazdatüntetést elhatározta, és felkért, hogy segítsek a tárgyalásokon. Három hét után sikerült elérni, hogy Gyurcsány miniszterelnök kénytelen volt elfogadni és aláírni a 38 pontban rögzített követeléseinket. Erre senki nem számított, ezért a sikert a mai napig sokan nekem is tulajdonítják. A 2006-os választások előtt ezt a Fidesz nyilván beárazta, és a szövetséges MAGOSZ vezetésén keresztül ezért kereshettek meg. Az ellenzékben eltöltött négy év parlamenti munka után kerültem 2010-ben ismét az Országgyűlésbe, majd a Kormányba. - Önt Orbán Viktor személyesen kérte fel erre a szerepre. Hogyan zajlott a felcsúti találkozó? - Hatszemközt vele és Fazekas Sándorral folyt a jó kétórás beszélgetés, amely – nyitott, jóhiszemű alkat lévén – elhitette velem, hogy ha nyer a Fidesz a választásokon, akkor az általam kidolgozott program lesz az új kormány vidékfejlesztési programja. - De nem így történt. - Nem. Pedig én ott átadtam neki elképzeléseim vázlatát, és világossá tettem, hogy ez az én „kottám”, én az emberekkel ebben állapodtam meg, és ha nem ez a „műsor”, akkor ahhoz másvalakire van szükség. Akkor úgy láttam, ő is komolyan gondolja, hogy a Fidesz kormányra kerülve valódi „nép-párti” vidékstratégiát valósít meg. Visszavesszük a közösségek államát, és a tőkeérdekek helyett ismét a közjó szolgálatába állítjuk. A földet a helyi gazdálkodó családokhoz, a helyi közösségekhez és a fiatalokhoz juttatjuk, minden rendelkezésre álló eszközzel a helyi gazdaságot és társadalmat erősítjük, a várost a vidékével pedig ismét összekötjük. - Ennek épp az ellenkezője történik. - Ma sem tudom, hogy vajon menet közben változott-e meg Orbán Viktor álláspontja, vagy eleve nem gondolta komolyan. Egyre inkább azt kell feltételeznem, hogy csupán a biztos 2/3-hoz kellhettem. Sokat jártam a vidéket, az emberek elfogadtak, hiszen őszinte voltam velük, soha nem csaptam be őket. Úgy mérlegelhettek a „nagyfiúk”, hogy a gazdák közül - bár viszolyognak ettől, de – a szavamra hallgatva mégis sokan a Fideszre fognak szavazni. És én őszinte hittel arra bíztattam őket, hogy szavazzanak bátran erre a pártra, mert annak a programnak a megvalósítására, amiben megállapodtunk, nem akárki, nem a portás adott nekem garanciákat. Álmomban meg nem fordult a fejemben, hogy nem ez fog történni. - Tavaly januárban lemondott az államtitkárságról. Mi volt az oka, hogy rászánta magát erre a lépésre? - Nem hirtelen döntés, hanem egy hosszú folyamat lezárása volt. Olyan jelek és események sora előzte meg, amelyek egyre inkább arra mutattak, hogy a kormány és a törvényhozás a meghirdetett iránnyal fokozatosan szembefordul. Ezeket eleinte elhessegettem magamtól, bíztam az adott szó becsületében. Amikor azonban 2011 nyarán kezembe kaptam az állami földbérletei pályázati kiírás első szövegtervezetét, nem akartam hinni a szememnek. Mintha az előző, Gyurcsány-Bajnai korszak itt maradt irománya került volna elő a fiókból. Ekkor fogtam föl igazán, hogy a kormányzati föld- és birtokpolitika – az előző korszakkal teljesen azonos módon – egyáltalán nem a családokat, a helyi közösségeket és a fiatalokat, hanem a nagybirtokot, a politika-közeli nagytőkés érdekeltségeket kívánja helyzetbe hozni. Ezután, még fél éven keresztül harcoltam azért, hogy a szekér az eredeti irányba visszaforduljon, és bár néhány korlátozó szempont bekerült a pályázati rendszerbe, ám teljesen világossá vált, hogy már rég nem az én néppárti kottám alapján játszik a zenekar. A Nemzeti Vidékstratégiát még nagy nehézségek árán sikerült tető alá hozni, ám a munkámat fokozatosan ellehetetlenítették azok a háttérben meghúzódó oligarchák, akik a politikát ma ténylegesen irányítják. Távozásommal kellett a bennem bízó embereknek jeleznem ezt a durva irányváltást. - Mondana a földbérleti pályázatokkal kapcsolatos konkrét példákat is? - A rendszer maga olyan, hogy annak juttatható az állami föld, akinek a politika akarja. A pályázat bírálati pontjainak 40%-a pl. a szakmai és gazdasági megalapozottságra adható, de hogy mitől lesz megalapozott, arról egy sor sincs. Megítélése tehát teljesen szubjektív, így ez korlátlan lehetőséget biztosít a nyertesek „bediktálására”. A pályázatok nyilvános szakmai értékelése pedig nem lehetséges, hiszen az egész folyamat titkos. A háttérmegegyezés megtörténtét számos jel bizonyítja is. Egyes bennfentes „pályázók” láthatóan biztosra menve pl. már akkor elkezdték művelni a földeket és beruházásokat indítottak, amikor a pályázatokat még ki sem írták. Fejér megyében pl. Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, építési vállalkozó már 2011! elején, jóval a pályázati kiírás előtt mezőgazdasági céget alapított, nagy beruházásokba fogott, és elkezdte művelni a korábban a Csákvári Mg. Zrt. által bérelt földeket. Ilyesmit az ember csak akkor tesz, ha tudja, hogy ki melyik területet kapja, és a pályáztatás csupán formalitás. Nem lehet véletlen tehát, hogy a Csákvári Mg. Zrt. négy tulajdonosa és családtagjaik, valamint Mészáros Lőrinc cége és családja vitte el a Fejér megyében bérbe adott földek 60 %-át úgy, hogy mind az 55 beadott pályázatuk nyert. Ezt épp az Önök lapja nagyon szépen összeszedte. - Hangot adott nemtetszésének a Parlamentben? - Természetesen. Ám amikor pl. egy bizottsági ülésen nyilvánosan támadtam ezek miatt a kormányzatot, a VM egyik vezető „földügyi korifeusa” félrehívott és azt mondta, hogy ne őt zaklassam. Értsem meg, a „főnök” neki azt mondta: „te ne foglalkozz Fejér megyével, az az én dolgom.” Amikor pedig egy 2011 végi, egészen szűk körű beszélgetésen elhangzott, hogy ezekből a földügyekből probléma lesz, a „főnök” azt válaszolta, „mi probléma lehetne, megegyeztem a parasztjaimmal”. Ennyi. - Mindezek ellenére valahogy mégsem sorakoznak traktorok a Parlament előtt. Hol a MAGOSZ? - A gazdáknak ma már nincs tényleges érdekképviselete. A MAGOSZ országos vezetése integrálódott a kormánypárti politikába. Jakab István elnök az Országgyűlés egyik alelnöke, Győrffy Balázs alelnök országgyűlési képviselő, agrárkamarai elnök, Budai Gyula szövetségi igazgató országgyűlési képviselő, elszámoltatási kormánybiztos majd államtitkár lett. De fideszes országgyűlési képviselő Obreczán Ferenc főtitkár és Örvendi László Hajdú-Bihar megyei elnök is. Hogy fordulhatnának szembe a Kormánnyal, ha az a gazdatársadalom és a vidék érdekeivel, a nekik tett ígéretekkel ellentétes intézkedéseket hoz? Inkább a gazdák között a hangadóknak itt-ott-amott löknek valamit, adnak pl. valamennyi állami földet, így vezetés híján a többiek elégedetlensége könnyen leszerelhető. - Menjünk még vissza a földforgalmi törvényhez! - Amikor láttam, hogy a kormányban nem tudom visszafordítani a folyamatokat, lemondtam, és elkezdtem elemezni az állami földbérleti helyzetet. Az eredményeket valamennyi frakciótársamnak – köztük természetesen a „nagyfiúknak” is – elküldtem. Még csak válaszra sem méltatták. Viszont a miniszterelnöki és miniszteri megnyilatkozások azt ígérték, hogy a földforgalmi törvény majd rendbe tesz mindent. Ezzel szemben a most már 2/3-os törvény még inkább a tőkeerős érdekeltségeket és nem a helyi családokat hozza helyzetbe. - Az Ön családi gazdaságokra épülő programját egyes szakmai körök egyenesen versenyképtelen „skanzennek” tartják. - Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság. Ám ez annyira nem így van, hogy pl. a kisparaszti gazdálkodást soha fel nem adó és ugyanahhoz az Európai Közösséghez velünk együtt csatlakozott Lengyelország állattenyésztése még saját hazai piacainkról is kiszorította az állítólag versenyképesebb, nagy, szakosított, iparszerű állattartó telepekre visszaszorult magyar állattenyésztés termékeit. És akkor Franciaország, Németország vagy Dánia „versenyképtelen skanzen-mezőgazdaságáról”, vagy falvainak, vidékének állapotáról már ne is beszéljünk. - Mondana az európai birtokméretekre néhány konkrét adatot? - Az átlagos méret pl. Lengyelországban 6 ha, Franciaországban 52 ha, Dániában 60 ha. De az ország mezőgazdasági területének felső 20 %-át használó „nagygazdaságok”, legnagyobb birtokok átlagmérete is pl. Lengyelországban csupán 250 ha, Franciaországban 274 ha, és Dániában is csak 426 ha. Ezeknek az országoknak a mezőgazdasága – azt hiszem, ebben egyetérthetünk – versenyképtelennek egyáltalán nem nevezhető. Európa versenyképességét – szemben Dél-Amerikával – nem az egyes gazdaságok méreteinek növelésével, hanem e kisebb mozaikok önkéntes társulásával, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési szövetkezeteik létrehozásával biztosítja. - Ez valóban más lépték, mint ami a magyar elképzelésekben és pl. a magyar földforgalmi törvény 1.800 hektáros birtokmaximumában megjelenik. - Ráadásul a most elfogadott 2/3-os földforgalmi törvényből eltűnt a családon, érdekeltségen belüli összeszámítási kötelezettség és együttes birtokmaximum. Így a család szétírhatja a földjeit, mindenki - a feleség, a testvér, a gyerek, a sógor – „földműves” lesz, és elmehet 1800 ha-ig. De azt sem korlátozza a törvény, hogy egy település külterületének hány százalékát szerezheti meg egy azon család vagy érdekcsoport, egy-egy érdekeltség kezében tehát könnyen hatalmas birtok összpontosulhat. - Vajon miért nem a tőkés integráció, hanem a szövetkezés az általánosan elterjedt európai forma? - Az alulról szerveződő szövetkezet – szemben a felülről rátelepülő, profitcentrumként működő, nagytőkés integrátorral - a teljes feldolgozási és kereskedelmi tevékenységi kör hasznát visszaosztja a létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, családoknak, így az helyben marad, a helyi gazdaságot és társadalmat erősíti. Nálunk is ezért volt olyan hatékony és sikeres a - háború utáni kommunista hatalomátvétellel szétvert - „Hangya”szövetkezeti rendszer. - Ön szerint ennek a családi gazdasági és szövetkezeti modellnek a társadalmi teljesítményei is jobbak, közös költségei pedig alacsonyabbak, mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszeréi. - Vegyük például a foglalkoztatást. Ugyanakkora – mintegy 3,4-3,4 millió ha - termőterületen gazdálkodva a tőkés nagybirtokok 85 ezer bérmunkást foglalkoztatnak, míg a kis, közepes egyéni gazdaságok – az önfoglalkoztatást és a bérmunkát is figyelembe véve - mintegy 358 ezer fő munkalehetőségét biztosítják. Ráadásul a tőkés nagybirtok általában csupán néhány termék tömegtermelésére - pl. a bioetanol gyártás számára alapanyagot előállító kukoricatermesztésre - rendezkedik be, amelyben átlagosan 174! ha földterület tart el egy munkaerőt. Ugyanehhez egy mai átlagos hazai kis, közepes egyéni gazdaságnál mindössze 9,5 ha területre van szükség. - Miért jobb ön szerint a családi gazdálkodó, mint a tőkebefektető? - Csak így biztosítható a generációk közti felelős viszony és folytonosság. A „jó gazda gondossága” megőrzi a talajok termőképességét, mert utódainak is megélhetést biztosító birtokot akar átadni. Emellett így örökíthető át az a helyi tudás is, amely egy fenntartható, a táj adottságaihoz alkalmazkodó gazdálkodásnak alapfeltétele. A tőkés nagybirtok ezzel szemben kizárólag a befektetett tőke gyors és minél nagyobb mértékű megtérülésében érdekelt. Az ebből származó társadalmi – egészségügyi, környezeti, foglalkoztatási, szociális, stb. – károk elhárításának költségei viszont a közös kasszákat terhelik. A haszon tehát a tőkebefektetőé, a károk elhárításának költségeit pedig a közösség kénytelen viselni. - Hogyan illik ebbe a képbe Kishantos ügye? Ellenfelei azt mondják, Ön a kis gazdaságokra esküszik, mégis a kishantosi nagygazdaság érdekeiért száll síkra. - Egy botrányos disznóságról akarják a figyelmet úgy elterelni, hogy összekeverik a szezont a fazonnal. Kishantos nem egy termelő nagyüzem, hanem egy olyan helyi civil kezdeményezésű és fenntartású, modell értékű, a Nemzeti Vidékstratégiában is megsokszorozni tervezett, nonprofit tájközpont, amelyben immár 20 éve ökológiai gazdálkodást folytató, 452 hektáros mintagazdaság és egy általa finanszírozott népfőiskola működik. Egy olyan – a fenntartható gazdálkodást bemutató, tanító, a helyi gazdaságot és a helyi közösséget erősítő, fejlesztő – tájközpont, amely fontos, hagyományosan kincstári birtokfunkciókat, közfeladatot lát el, ezért eddig e közhasznú tevékenységéhez az állam földet biztosított. Bérleti szerződése azonban október 31-én lejár, és ki hinné, de a magát nép- és vidékpártinak mondó állam kihúzza alóla a létalapját jelentő földet. Már a földbérleti szerződése lejárta előtt szét is osztották a területeit nyolc érdekeltség között. Mondanom sem kell, nem helyiek kapják. A központ bűne az lehet, hogy működteti a „Kié legyen a föld?” honlapot, amely az állami földbérleti pályázatokról szóló jelentéseimet közzétette, a kormányt folyamatosan saját programjával, a vidéknek és a gazdatársadalomnak tett ígéreteivel szembesítette, a föld- és birtokpolitikai pálfordulás nyilvános kritikájának pedig fórumot teremtett. Ehhez képest mit sem számít a központ, népfőiskolájának és mintagazdaságának közhaszna, több évtizedes, európai rangú, példa értékű tevékenysége. - Lesz következő Ángyán-jelentés? - Feltett szándékom, hogy erőmhöz mérten teljes körűen feldolgozom az állami földbérleti pályázatokat, és annak eredményeit, tanulságait tényszerűen a nyilvánosság elé tárom. Csak az igazság és a nyilvánosság hozhat megújulást. V. jelentésem a 2013. szeptember 1-ei időkeresztmetszetre készül, és egyik indító gondolata nem véletlenül így szól: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!” ( Jn. 8,32) - Mi volt valójában a „piszkos 12” ügye, amit gyakorta emlegetnek? - Ez egy régi, ám a mához mégis szorosan kapcsolódó történet. A nemzeti vagyon széthordásában az MSZP és a FIDESZ mögött álló, egyazon emlőn nevelkedett és ma is azonos gazdasági érdekű rablóprivatizásiós hálózat aktív szerepet vállalt. Korábban a szocialista zöldbárók az egykori állami gazdaságok túlnyomó többségét maguk között már szétprivatizálták, ám az első Orbán-kormány alatt, 2001 nyarán „gazdára lelt” a maradék 12 is. A népnyelv ezeket hívja „piszkos 12”-nek. Ezek között szerepelt pl. a Mezőfalvai Állami Gazdaság is, amely gyakorlatilag ingyen és tartós állami földbérlettel négy tulajdonoshoz került. Egyikük, Zászlós Tibor, a baracskai rabgazdaság volt MSZMP titkára, ma a Fejér megyei agrárkamara elnöke, az Országos Agrárkamara mezőgazdaságért felelő alelnöke és az azóta már német tulajdonba került, kilencezer hektár állami földet bérlő Rt. vezérigazgatója. A másik három: egy fideszes volt államtitkár, ma európai parlamenti képviselő nagybátyja, a gödöllői egyetem volt MSZMP szervező titkára és még egy fideszes kötődésű privatizátor. Az eredmény tehát 2:2: két szocialista és két fideszes káder. Közös tehát a gazdasági érdekhálózat, csak a népnek szóló politikai beszéd más. - Mondana még néhány példát, amire ezt alapozza? - Hogyne. Tavaly decemberben pl. az Alaptörvény harmadik módosítása során elrendelt név szerinti szavazáson Orbán Viktor és Mesterházy Attila vezetésével az úgynevezett jobb- és baloldal egyként tett hitvallást a nagybirtokokra épülő integrátori rendszer mellett, és utasította el a családi gazdaságokat és azok szövetkezését. Arra az egyszerű kérdésre, hogy a családokat és összefogásukat vagy a nagy tőkeérdekeltségeket akarják e kétharmados törvénnyel helyzetbe hozni, Orbán és Mesterházi nagy egyetértésben a tőkeérdekeltségeket választotta, és nemet mondott a családokra, helyi közösségekre. A média persze néma maradt, ami önmagában is az emberek háta mögötti összekacsintásra utal. Az sem lehet véletlen, hogy az agrárkasszából a legnagyobbat merítő, FIDESZ közeli tőkeérdekeltség, a Bonafarm csoport főtanácsadója az a Benedek Fülöp, aki az MSZP vezette kormányzatok – egyébként köztörvényes bűncselekményért jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – állandó, meghatározó figurája. De ugyanígy említhető a számonkérés, az elszámoltatás ígérése majd elmaradása is – mindkét oldalon. Vagy pl. a földtörvény júniusi elfogadásának körülményei, amikor is a szocialisták közül csak néhányan lézengtek a teremben, pedig ha valamennyi ellenzéki képviselő jelen van és nemet mond, akkor csupán négy kormánypárti szavazaton múlik a sorsa. A törvény azonban – az MSZP számára láthatóan elfogadható tartalommal, ezért azután szintén összekacsintó, hallgatólagos támogatásával - megszületett. - De hiszen a két oldal a nyilvánosság előtt éles politikai csatát vív egymással? - A látszat gyakran csal. A retorikájában eltérő két külön politikai formáció hátterében közös gazdasági érdekű csoportok egységes irányító hálózata áll. Kik kapták pl. az elmúlt években a legnagyobb agrártámogatásokat? A fidesz közeli Csányi és Nyerges után az MSZP közeli Leisztinger következik. Ők hárman a közös kasszából egyetlen év alatt több mint 10-szer annyi támogatást (10,4! milliárd Ft-ot) kaptak, mint amennyi - nagy küzdelmek árán - a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak, a tanyás területek fejlesztésére jutott. De az őket követő Dorogik, Delityek, Harsányik, Kárpátik, Hujberek, Szaxonok vagy épen Raskók és társaik is bőven merítenek a közös kasszákból. Ebben a rendszerben az egyes politikai pártok ugyan elbukhatják a választásokat, de a nagy tőkeérdekeltségek összefüggő hálózata, a maffia nem veszíthet. Ha nem sikerül a politikáról, az államról leválasztani vagy legalábbis alkura kényszeríteni ezt a mohó, zsákmányszerző háttérhálózatot, akkor elkerülhetetlen a dél-amerikanizálódás. Megtisztulás, erkölcsi megújulás nélkül a magyarságnak nincs jövője! - Most már viszont törvény garantálja, hogy nem kerül a magyar föld külföldi kézbe. - Először is az elfogadott földforgalmi törvény az EU tagállamainak és társult tagjainak polgárait, több mint 500 millió embert nem tekint külföldinek, vagyis azonos feltételekkel – persze összehasonlíthatatlanul nagyobb tőkeerővel – juthat földhöz Magyarországon. Másrészt viszont annak, aki majd zsellérként műveli a földet, mindegy lesz, hogy Csányinak, Nyergesnek, Leisztingernek, Doroginak vagy éppen Helmut Gsuknak, netán Franz Josef Straussnak hívják az uraságot. - A Transparency International térségünkre vonatkozó elemzése a korrupció újabb szintjéről beszél. - A „sikerdíjas” vagy a „Nokiás dobozos” módszert valóban felváltani látszik az a „fejlettebb” megoldás, hogy az adott gazdasági érdekkör saját emberét döntéshozó pozícióba teszi. Ahol nagyobb pénzek vannak, oda összekötő is kerül, akit az egyszerűség kedvéért „tartótisztnek” nevezhetünk. Nem állítom, hogy ezt a helyzetet jelzi, ám Fazekas Sándor pl. nekem úgy mutatta be az egyik fidesz közeli agrároligarcha, a szolnoki ügyvéd Nyerges Zsolt öccsét, Nyerges Attila állatorvost, hogy „a segítőm”, bár hivatalosan soha sem volt a VM alkalmazottja. Ugyanez a fiatalember lett a politikai főtanácsadója később Németh Lászlónénak, amikor Fellegi Tamás helyére került az NFM élére. Némethné egyébként korábban köztudottan Simicska Lajos közvetlen munkatársa volt. - Csányi Sándornál hogy sikerült elérnie, hogy a bankvezér sertéstelepen ajánlott Önnek állást? - Bizonyára akkor loptam be magamat leginkább a szívébe, amikor a dioxin-botrány kirobbanását követően a Miniszterelnök Úr utasítására összeállíttattam a részben vagy egészben külföldi alapanyagból dolgozó húsipari cégek listáját. Meglepő módon ugyanis nem a németek, hanem a hazai nagy agrárérdekeltségek tiltakoztak a német hús behozatalára elrendelt tilalom ellen. (Orbán meg is jegyezte, hogy ha már a „nemzeti tőke” hazai cégei is külföldi alapanyagot használnak az úgynevezett „ hungarikumaikhoz”, akkor hogyan is lehetne a magyar állattenyésztést talpra állítani?) Ezen a listán a Bonafarm-csoport húsipari cégei igen előkelő helyen szerepelnek. Maga Csányi Sándor mondta el a „Csípőtelek – csodafarm” átadó ünnepségén, hogy a Miniszterelnök ezt neki szóvá is tette. Ő azonban ennek okát elmagyarázta, és szavai szerint „Orbán Viktor már érti, csak Ángyán nem akarja megérteni”. Azért ajánl nekem munkát, hogy végre megismerjem a sertéstenyésztés rejtelmeit. - Mik a jövőre vonatkozó tervei? - Jelenleg független képviselőként igyekszem „tenni, amit lehet, ott, ahol lehet és úgy, ahogy lehet”. Ennek kereteit egy - a már kormányzati pozícióban volt „pártpolitikai elittől” független - új mozgalom teremtheti meg. Ezért kezdeményeztem a Tisztességes Emberek Szövetségének létrehozását. Szervezése az Élőlánc Magyarországért, a Váralja Szövetség és a Gazdálkodó Családok Egyesülete körül, különböző civil szervezetek, közösségek és egyének aktív bekapcsolódásával megkezdődött. Ez reményeim szerint azok terebélyesedő mozgalma lehet, akik ragaszkodnak az örök értékeinkhez, és nem akarják elfogadni, hogy törvényes lehet az, ami erkölcstelen. Azok, akik szűk gazdasági érdekcsoportoktól, rabló tőkeérdekeltségektől meg akarják szabadítani és ismét a közjó, a családok, a helyi közösségek szolgálatába akarják állítani a közösségek államát. - A törvény szerint azonban ilyen formáció nem, csak párt indulhat a választásokon. - Nem is a választásokról, hanem sokkal többről: az abszolút többségben lévő tisztességes emberek alkupozíciójának megteremtéséről, tényleges rendszerváltó összefogásáról van szó. Csak így lehet kikényszeríteni a változást. Ha a mozgalom kellőképpen megerősödik, akkor akár már 2014-ben választható alternatívaként is felkínálható, és bizonyíthatja, hogy nem csak a maffiahálózatot kiszolgáló rossz vagy még rosszabb közül lehet választani. Van, kell, hogy legyen más, tisztességes út és kínálat is. Az egyik alapító szervezetet, az Élőlánc Magyarországért mozgalmat egyébként már 2005-ban pártként is bejegyezték, így a ma érvényes pártokrata választási törvényi szabályoknak is meg tud felelni. Fölkínálhatja ezt a keretet, a listáját a helyi közösségeknek, hogy valóban az ő érdekeiket képviselő, hiteles embereket és ne pártkatonákat juttassanak a törvényhozásba. De ez még nem a mai nap kérdése. Matkovich Ilona
_fill_540x300_0.jpg)
Agrárkamara »
Íme egy friss sajtóközlemény: HATÁLYBA LÉPETT AZ AGRÁRKAMARAI TÖRVÉNY A kötelező tagság révén 400 ezresre becsült új országos köztestület jön létre a kamarai választások után, amelynek az agrárszektor és az élelmiszeripar összes piaci szereplője tagja lesz. A miniszter 21 tagú Átmeneti Elnökséget nevez ki, amely előkészíti a választások lebonyolítását, és az átmeneti időben ellátja a jelenlegi megyei és országos agrárkamarai szervezet irányítását. A 2013 elejére várható választásokra már megindult az online regisztráció a leendő tagok számára az agrárkamara honlapján. Az Országgyűlés 2012. július 12-én elfogadta az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt. Az augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabály alapján minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, amely a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik a tagságra az új kamarában (a törvény teljes szövege elérhető a www.agrarkamara.hu oldalon). Ez azt jelenti, hogy a hazai agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője - a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig – tagjává válik a jövő év elején országos kamarai választásokkal megalakuló új agrár köztestületnek, amely kb. 400 ezres várható tagságával felváltja a jelenlegi, kb. 10 ezres össztagságú megyei és országos agrárkamarákat. (Utóbbi szervezetek a törvény szerint általános jogutódlással beolvadnak az új agrárkamarába, annak megalakulásával egyidőben.) Az új agrárkamarai törvény elfogadásával megteremtődtek a feltételei annak, hogy a fejlett nyugat-európai példákhoz hasonló, széles tömegbázisú, legitim és erős agrárkamarai rendszer jöjjön létre Magyarországon, amelynek legfőbb feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviselete, versenyképességének folyamatos erősítése. A kamarai választásokat az agrárminiszter által kinevezett 21 tagú Átmeneti Elnökség készíti elő, amely megalakulásával jogfolytonosan átveszi a jelenlegi megyei agrárkamarák és az országos kamara irányítását is. Utóbbiak összes választott tisztségviselőjének mandátuma az Átmeneti Elnökség kinevezésével megszűnik. Az Átmeneti Elnökség feladata többek között a választási szabályok kidolgozása az „egy tag-egy szavazat” elve alapján, a tagnyilvántartási rendszer felállítása, a választói névjegyzék összeállítása, az új kamara alapszabály-tervezetének megalkotása, illetve a választások előkészítése és lebonyolítása. A választások időpontját a miniszter tűzi ki, de a jogszabály szerint az új köztestületnek legkésőbb 2013. március 31-ig meg kell alakulnia. A tagnyilvántartási rendszer felállításához a törvény előírja, hogy az agrárkamarai tagságra kötelezettek a jogszabály hatályba lépését követő 60 napon belül kötelesek bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, és 5.000 Ft összegű egyszeri kamarai hozzájárulást (regisztrációs díjat) tartoznak fizetni. A LEENDŐ KAMARAI TAGOK TEHÁT LEGKÉSŐBB 2012. SZEPTEMBER 30-IG KÖTELESEK A MAGYAR AGRÁRKAMARA HONLAPJÁN (www.agrarkamara.hu) MÁR MŰKÖDŐ ONLINE REGISZTRÁCIÓS FELÜLETEN BEJELENTKEZNI, ÉS A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁST AZ OTT KÖZZÉTETT 14100000-10790649-02000004 SZÁMÚ ELKÜLÖNÍTETT SZÁMLASZÁMRA BEFIZETNI.