Mennyire ismerjük valójában az erdőinket? És hogyan készülhetnek fel a szakemberek arra, hogy a jövőben egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb környezeti viszonyok között is fennmaradjanak? A választ nemcsak a növényekben vagy a talajban kell keresni – hanem az adatokban. A Vérteserdő Zrt.-nél alkalmazott módszernél az erdők megértésének egyik kulcsa az erdészeti meteorológiában rejlik.
Klímahatárvonalon: holnap már nem lesz erdő?
Magyarországon évszázadok óta jelen van egy természetes ökológiai határvonal, amely a zárt erdők és a fátlan puszták vegetációját választja el egymástól. A klímaváltozás azonban ezt a határvonalat folyamatosan eltolja – az erdők rovására.
A korábban stabilnak hitt cserestölgyesek is fokozatosan erdősztyeppé alakulhatnak: mozaikos szerkezetű, felnyíló erdők, köztes gyepekkel, amelyek egyre kevésbé képesek önfenntartó, zárt lombkoronát alkotni. A Vérteserdő Zrt. és partnerei épp ezért nemcsak figyelik, hanem mérik és modellezik is ezeket a változásokat.
Adatvezérelt erdészet: mérőállomások a fák védelmében
A Vérteserdő Zrt. működési területén jelenleg három erdészeti meteorológiai mérőállomás működik, amelyek 10 percenként rögzítik a hőmérsékletet, csapadékot, talajnedvességet, szélirányt és szélsebességet, sőt, még a talajhőmérsékletet is négy különböző mélységben. Az adatokat GPRS-en keresztül küldik a központi szerverre, ahol azokat statisztikailag feldolgozzák, modellezik és összevetik más régiókkal, a partnerszervezetek adatsoraival.
Az egyik legrégebbi állomás Pusztavámon található, ahol 2023-ban például közel 1000 mm csapadékot mértek – jóval az átlagos 600-650 mm felett. De az adatokból az is kiderült: hiába volt sok eső, ha annak eloszlása egyenetlen volt, és több területen aszályos viszonyok uralkodtak. A csapadékeloszlás tehát legalább annyira fontos, mint a mennyiség.
Az erdők megértésének egyik kulcsa az erdészeti meteorológiában rejlik – fotó: pexels.com
Mikor szükséges beavatkozni az erdő fennmaradása érdekében?
A klímaváltozás miatt egyre több faállomány kerül veszélybe – nem hirtelen, hanem lassú, évtizedeken át tartó legyengülés révén. Az erdészeti meteorológia lehetőséget ad arra, hogy az erdészek az adatokat elemezve meg tudják előre mondani az erdő fenntartása céljából történő beavatkozás szükségességét és megfelelő időzítését. Ez különösen fontos azoknál a mesterségesen telepített állományoknál, amelyek nem az adott termőhelyre jellemzőek.
Fő cél: a megelőzés, szakszerű beavatkozás. Az adatok segítenek meghatározni, milyen fafajokkal érdemes kiegészíteni egy-egy gyérülő állományt – például a karsztbokorerdők ellenálló fajait, mint a virágos kőris, molyhos tölgy vagy fanyarka.
A Pro Vértes és a természet: élőhely-fejlesztés adatokkal
A Pro Vértes Alapítvány több mint 500 hektárnyi erdőterületet kezel a Zámolyi-medencében – korábban fátlan pusztákon, most már értékes mikroklímát teremtő állományokkal. Ezek az erdők viszont mostanra elérték életciklusuk végpontját: a felújításukat, ha lesz még rá esély, csakis megalapozott meteorológiai és talajvíz-adatok birtokában lehet hatékonyan és szakszerűen megvalósítani.
A rosszul megválasztott faj, rossz helyre ültetve évtizedes munkát veszélyeztethet. Az erdészeti meteorológia épp ezért kulcsfontosságú nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és közjóléti szempontból is.
A jövő modellje: mikroklíma + talaj + fafaj = fenntartható erdő
A Vérteserdő Zrt. célja, hogy 30 éves mérési periódusokon keresztül hosszú távú helyi vagy a működési terület tájegységeire jellemző klímamodelleket állítson fel/vegyen át, amelyek segítségével optimalizálható a fafajválasztás, maximalizálható a vízmegtartás és biztosítható az élőhelyek hosszú távú védelme. A különböző domborzati és termőhelyi viszonyokat összevetve olyan erdőgazdálkodási döntések születhetnek, amelyek évtizedekre meghatározhatják egy-egy térség ökológiai stabilitását. Ez nem csupán kutatás. Ez a jövő erdeinek védelme – tudományos alapokon.
Erdőmánia kamerái újra a helyszínen
Az Erdőmánia természetismereti sorozat új epizódja most az erdészeti meteorológia kulisszái mögé enged bepillantást. Hogyan rögzítenek 10 percenként adatokat a fák alatt? Mit mutatnak a talajnedvesség-szintek? Miért fontos, hogy helyben legyen mérőállomás, ne csak városi meteorológiai adatokra hagyatkozzunk? A kisfilm segítségével ez is kiderül.
Amit kevesen tudnak az erdészeti meteorológiáról:
- Az erdők fennmaradását nemcsak a talaj, hanem az időjárási mintázatok is alapvetően meghatározzák.
- A csapadék nem minden – ha nem megfelelő időben érkezik, a növények nem tudják hasznosítani.
- A zárt erdők visszahúzódása a fátlan sztyeppek javára ma már tény – mérhetően.
- A talajnedvesség-adatokkal és mikroklíma-indexekkel vízmérleg is készíthető, amelyből következtetni lehet a párolgásra, szivárgásra.
- A 30 éves időtávon gyűjtött adatsorok képezik az alapját minden hosszú távú ökológiai modellnek – és végső soron az erdők túlélésének.
Forrás: Erdőmánia, Vérteserdő Zrt.
