A magyar mezőgazdaság jövője most dől el – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Bár az ország adottságai kedvezőek, és a gazdák felkészültek, mégis olyan alapvető kihívásokkal néznek szembe, mint a klímaváltozás, a zöld átállás nehézségei, a vízhiány vagy a piacvesztés az olcsó, gyakran szabályozatlan tömegtermékekkel szemben.

Az elnök szerint az egyik legsürgetőbb probléma a csapadékhiány és az aszályok egyre gyakoribbá válása. A termelők ma már nemcsak időjárási szélsőségekkel, hanem vízhiánnyal is szembesülnek. A vízgazdálkodás stratégiai kérdéssé vált, és nem elég csak öntözőrendszereket építeni – komplex szemléletváltásra van szükség. A csatornák, tározók, vízvisszatartó rendszerek fejlesztése és a digitális öntözésirányítás kulcsszerepet kap a túlélésben.

A globális verseny méltánytalansága

A piaci nyomás fokozódik: az EU–Mercosur megállapodás és az ukrán tömegtermékek beáramlása egyre nehezebb helyzetbe hozza a hazai gazdákat. Míg az uniós termelők egyre szigorúbb szabályozásnak vannak alávetve, a külföldi áruk vámmentesen, kevesebb előírással jutnak be a piacra. Ez torzítja a versenyt, és különösen a kis- és középvállalkozásként működő hazai termelők számára okoz kiszolgáltatottságot.

A 2020-as évek a mezőgazdasági fejlesztések évtizede lehetne – elméletben. A KAP keretében több mint 5400 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre, amelyet 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás egészít ki. Ennek ellenére a pályázati rendszer túlbonyolított, az adminisztráció lassú és nehezen átlátható. A kifizetések akadoznak, sok gazda elbizonytalanodik.

Túl sok alapanyag, túl kevés feldolgozás

A magyar mezőgazdaság szerkezetileg még mindig alapanyag-exportáló. Ez gazdaságilag kiszolgáltatottá teszi az ágazatot. A megoldás a hozzáadott érték növelése: feldolgozóüzemek, hűtőházak, csomagolástechnológia, valamint élelmiszerbiztonsági és nyomonkövetési rendszerek fejlesztése. A cél: ne alapanyagot, hanem végterméket exportáljunk.

Termelői integráció – a jövő kulcsa

Papp Zsolt György szerint a széttagolt gazdálkodás önmagában nem baj, de integráció nélkül a piaci érdekérvényesítő képesség elvész. A közös beszerzés, értékesítés, logisztika és marketing olyan területek, ahol csak együtt lehet érvényesülni. A kamara szemléletformálással, mintaprojektekkel próbálja meggyőzni a gazdákat: az integráció nem elvesz, hanem hozzáad.

Járványok és állategészségügy: gazdasági kockázat

A ragadós száj- és körömfájás megmutatta, hogy egy állategészségügyi krízis nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági, logisztikai és társadalmi problémát is jelenthet. A kártalanítási rendszer és a megelőzés eszközei még fejlesztésre szorulnak – a gyors reagálás és a megelőző higiéniai intézkedések kiemelten fontosak.

Digitális mezőgazdaság és a fiatalok szerepe

A jövő adatvezérelt: precíziós gazdálkodás, drónok, AI-alapú döntéstámogatás. De ezek mit sem érnek, ha a gazdák nem nyitottak rá. Ebben kulcsszerepe van a fiatal generációnak. A NAK mentorálással, szaktanácsadással és pályázati támogatással igyekszik őket bevonni az ágazatba, hogy a jövő mezőgazdasága tudásalapú legyen.

Papp Zsolt György szerint a magyar mezőgazdaság képes lehet megelőzni fejlettebb európai országokat is, ha jól használja ki adottságait. Ehhez azonban tudás, stratégia, együttműködés és modernizáció szükséges – nem utolsósorban pedig a gazdák közötti bizalom és összefogás.

Forrás: Index.hu

Indexkép: NAK/Lévai Zsolt