A Duna és a Tisza között elterülő Homokhátság Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági vidéke, ahol hagyományosan kukoricát, gabonát és napraforgót termesztenek. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás okozta hőhullámok és a csapadékhiány drasztikusan csökkentették a terméshozamokat, miközben a talajvízszint folyamatosan apad. A helyzet mára odáig fajult, hogy egyes termelők a gazdálkodás feladását fontolgatják – írta meg a Reuters.

A Magyar Meteorológiai Szolgálat friss adatai szerint a közép-magyarországi talaj állapota a nyár derekán is „kritikusan száraz”, a nyári vetések súlyos károkat szenvedtek.

aszály

Aszályszint nyári növényekre – fotó: met.hu

Méhészek a túlélésért költöztetik állományaikat

Kisjuhász Krisztián, ladánybenei méhész eddig minden évben július végén hazaszállította kaptárait, hogy felkészítse a méheket a télre. Idén azonban éjjel, fejlámpával kellett elindulnia, és több mint 80 kilométerre, a Tisza árterébe költöztette az állományt, hogy elegendő virágport találjanak.

„Tavaly a méheink 30%-a elpusztult, mert nem volt elég pollen a szárazság miatt. Ez a helyzet hosszú távon fenntarthatatlan” – mondta, hozzátéve, hogy a megnövekedett utazási költségek miatt kénytelen lesz emelni a méz árát. A családi gazdaság öt generációra tekint vissza, de most komolyan fontolgatja az eladást és egy kevésbé száraz vidékre költözést.

Állami beavatkozás – csak részleges enyhülés

A kormány májusban 5 milliárd forintos programot indított csatornatisztításra és vízvisszatartásra, hogy mérsékelje az aszály hatásait. Orbán Viktor miniszterelnök azonban maga is elismerte, hogy ezek az intézkedések nem tudják teljesen megóvni az országot a szárazság következményeitől, legfeljebb csökkenthetik a károkat.

A 2022-es aszály 1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott a mezőgazdaságnak, és jelentős mértékben hozzájárult az infláció két évtizedes csúcsra emelkedéséhez.

Legelők, amelyek már nem hoznak hasznot

Toldi Csaba, jászszentlászlói gazda idén először számolt veszteséget legelőin. Alternatív munkalehetőséget keres, és úgy véli: „Vizet kell visszajuttatni a Homokhátságra, akár csatornákon, akár vízvisszatartással, különben ez a terület teljesen kiszárad.”

A szakértők figyelmeztetnek: ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a Duna–Tisza köze elveszítheti mezőgazdasági jelentőségét, és egyre több gazda kényszerülhet a föld elhagyására.

Aszályhelyzet: Kritikus szinten a szárazság a Homokhátságon

A Hungaromet beszámolója szerint az elmúlt tíz nap csapadékösszege nagy területi változékonyságot mutat, de az ország túlnyomó részén jóval kevesebb esett a sokéves átlagnál. Sokfelé hullott 10 és 25 mm közötti, foltokban 30-60 mm közötti mennyiség, de a középső és keleti országrészbe többfelé csak 1-4 mm jutott.

A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, de nagy területi változékonyságot mutat a lehullott csapadék függvényében. A középső talajréteg már nagyobb területen kritikusan száraz, a fél méternél mélyebb rétegben pedig országszerte igen kevés a nedvesség.

Az aszály területi kiterjedése csökkent az elmúlt egy hétben, a középső országrészben azonban fokozódott a mértéke.

Az előttünk álló 8-10 napban napos, száraz, meleg időre van kilátás. A fokozott párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, a mezőgazdasági aszály területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog. Némi csapadék csak a jövő hétvégén érkezhet – írják.