Van, ahol már megtiltották a kukorica termesztését

Törökország délkeleti, Mardin térségében a kukoricatermesztés drámai víz- és energiaválságot váltott ki. A gazdák a növény nagy vízigénye miatt 700–800 méteres mélységből szivattyúznak, ami jelentős energiafelhasználással és környezeti terheléssel jár. Ez a gyakorlat túlterheli az elektromos hálózatot, hosszú távon pedig fenntarthatatlan. A helyi hatóságok ezért betiltották a kukoricatermesztést, míg a termelők kormányzati segítséget kérnek, hogy szója, napraforgó vagy üvegházi megoldások felé tudjanak váltani, szakirányítás mellett.

A klímaváltozás hatásai Magyarországon

Hazánkban a kukoricatermesztés több, egymással összefüggő ok miatt került veszélybe, melyek gyökere a klímaváltozás. Az aszályok gyakorisága hozamcsökkenést, magasabb termesztési kockázatot és fokozott aflatoxin-fenyegetést hoz magával. A talajromlás, a mikrobiális élet visszaesése, a hiányos vetésforgó és a nem megfelelő talajkezelés szintén rontják a termőképességet.

Korszerű technológia és növényvédelem hiányában a kórokozók és kártevők terjedése is nő, miközben az agrárpolitikai és piaci bizonytalanság tovább nehezíti a termelők helyzetét. Bár az uniós KAP-reform a versenyképesebb gazdálkodást célozza, a jelenlegi támogatási rendszer még nem hatékony, a piacok pedig kiszámíthatatlanok.

Hazánkban a kukoricatermesztés több, egymással összefüggő ok miatt került veszélybe – fotó: Shutterstock

Csökkenő vetésterület és új irányok

Az utóbbi években jelentősen zsugorodott a kukorica vetésterülete Magyarországon, és főként az északi, nyugati megyékre szorult vissza, ahol a csapadékmennyiség még kedvező. Egyre több gazda keres kevésbé kockázatos alternatívákat, mint a cirok, napraforgó vagy takarmánybúza.

Rendszerszintű megoldások kellenek

Bár Törökországban a víz- és energiaszükséglet, Magyarországon pedig a klíma, a toxinveszély és a gazdasági környezet jelentik a fő kihívásokat, közös a tapasztalat: a kukorica monokultúrás, intenzív termesztése egyik országban sem tartható fenn jelenlegi formájában.

Jövőkép és stratégia

A megoldás mindkét országban komplex, rendszerszintű agrárstratégia, amely számol a környezeti erőforrásokkal, piaci kilátásokkal és technológiai fejlesztésekkel, valamint biztosítja a gazdák számára a kiszámítható támogatást és az átállási lehetőségeket.

Forrás: kamu3.com

Indexkép: shutterstock.com