Az alma körül kirobbant vita nem új keletű: időről időre visszatér a közbeszédbe, hogy vajon a növényvédő szerekkel kezelt gyümölcsök veszélyt jelentenek-e a fogyasztókra. A most megjelent tanulmány azonban Dr. Kovács Levente, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Orvos- és egészségtudományi Karának adjunktusa szerint nemcsak túlzó állításokat fogalmaz meg, hanem alapvető szabályozási és tudományos fogalmakat is összekever.
A kimutatható nem egyenlő a veszélyessel
A tanulmány egyik központi állítása, hogy több almában kimutathatóak bizonyos peszticidek. Ez önmagában igaz – csakhogy ez nem jelent automatikusan egészségügyi kockázatot.
„Akár bio-, akár bolti almáról van szó, a gyümölcsök felületét megmossák, és a kimutatott mennyiségek olyan alacsonyak, hogy biológiai aktivitásuk nincs” – hangsúlyozza Dr. Kovács. A mérések többsége a kimutathatósági vagy mérhetőségi határ közelében mozog, vagy az alatt van, ami azt jelenti: ezek az értékek statisztikailag is bizonytalan tartományba esnek.
A vizsgálatban szereplő táblázatokból ráadásul az is egyértelműen látszik, hogy az esetek túlnyomó többségében a mért értékek jóval az engedélyezett maximális maradékanyag-határérték (MRL) alatt maradtak.
Dr. Kovács Levente – Fotó: Facebook
Két „túllépés”, ami nem az
A tanulmány két esetben említ határérték feletti eredményt:
- propamokarb egy belga almában,
- piriproxifen egy magyar almában.
Csakhogy ezeknél az eltéréseknél a szakember szerint a túllépés mértéke minimális, és a mérési bizonytalanságon belül van. A tanulmány 5. oldalának apróbetűs szövege is említi “Method based on DIN EN 15662 and §64 LFGB L00.00-115, with an uncertainty of ± 50%”. Ez egyételműen jelzi, hogy az alkalmazott módszertan szerint a mért értékeknél ±50 százalékos mérési bizonytalansággal kell számolni, különösen alacsony koncentrációknál.
„Ha egy anyagnál az engedélyezett határérték 0,01 mg/kg, és 0,011-et mérnek, az nem tekinthető valódi túllépésnek hisz ez a 10%-os különbség is bőven az 50%-os mérési bizonytalanságon belül van” – magyarázza a biológus. Ugyanez igaz a másik esetre is: a korrigált értékek mindkét esetben az engedélyezett tartományon belül maradnak.
Dr. Kovács Levente: A jelenlegi adatok alapján a bolti almák fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot – Fotó: pexels.com
Engedélyezési határérték ≠ egészségügyi határérték
A vita egyik legsúlyosabb szakmai tévedése, hogy a tanulmány az engedélyezési határértékeket egészségügyi küszöbként értelmezi. Ez azonban téves megközelítés.
Az MRL nem azt jelenti, hogy efelett azonnali egészségkárosodás következik be. Ezeket az értékeket úgy határozzák meg, hogy:
- a lehető legkisebb, de hatékony növényvédőszer-használatot ösztönözzék,
- védjék a permetezést végző szakembereket,
- csökkentsék a környezeti terhelést,
- és biztosítsák a tisztességes piaci versenyt a kevésbé szabályozott országokból érkezőimporttermékekkel szemben.
Azok az állatkísérletek, amelyekre a tanulmány is hivatkozik például a neurotixicitás kapcsán, ezerszeres vagy tízezres nagyságrendű dózisokkal dolgoztak. Az almákban kimutatható koncentrációk a közelükben sincsenek ezeknek az értékeknek.
Bio kontra konvencionális: kettős mérce?
Szomorú, de tény: több bioalma-termelő igyekszik meglovagolni a téves értelmezésen alapuló tanulmány keltette hullámokat, azzal reklámozva a saját termékét. A szakember szerint azonban ez kettős mérce. Nem mellesleg, a számos fórumon folyó vitában kibontakozni látszik olyan vélemény is, hogy az említett tanulmány piaci érdekek szolgálatában született.
Dr. Kovács ugyanakkor hangsúlyozza: semmiképpen nem a bioalma ellen érvel, de számos tudományos publikáció igazolja, hogy a peszticidmentes termesztés önmagában még nem jelent automatikus biztonságot, a bioalmákban is fordulhatnak elő például gombatoxinok – fogalmaz.
A tanulmány legnagyobb problémája: nem bizonyítja, amit állít
A biológus szerint a legnagyobb gond nem az, hogy mérések történtek, hanem az, hogy az adatok értelmezése nem felel meg a tudományos standardoknak. A tanulmány nem egy szakmai bírálatnak alávetett szaklapban jelent meg, és módszertanából nem ellenőrizhető, pontosan melyik akkreditált labor végezte a méréseket, milyen műszerekkel és milyen kalibrációval, illetve az almák pontos forrása is ellenőrizhetetlen.
„Egy valódi tudományos közleményt más laboroknak meg kell tudniuk ismételni. Itt ez nem lehetséges” – mondja Dr. Kovács.
Miért hatásos mégis a félelemkeltés?
A tanulmány nyelvezete, a toxikus, neurotoxikus, veszélyes kifejezések hangsúlyozása könnyen félelmet kelt. A probléma az, hogy a laikus olvasó számára a „kimutatható” egyenlővé válik a „veszélyessel”.
„Az emberek többsége igényli a tudományos magyarázatot, de nem várható el tőlük, hogy mérési adatokat pontosan értelmezzenek. Éppen ezért különösen nagy a felelősség, amikor valamit tudományos munkának állítanak be” – hangsúlyozza.
A végkövetkeztetés
A jelenlegi adatok alapján a bolti almák fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot. A vita sokkal inkább arról szól, hogyan lehet számokkal és tudományosnak tűnő érvekkel érzelmi reakciókat kiváltani. A tudatos döntéshez nem félelemkeltésre, hanem pontos, kontextusba helyezett adatokra van szükség – fogalmazott végül Dr. Kovács Levente.
E cikkel az alma szermaradvány-tartalmával kapcsolatban kialakult vitás helyzetet a magunk részéről lezártnak tekintjük.
Indexkép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
