Az Egyesült Államok és az Európai Unió csütörtökön ismertette új kereskedelmi megállapodását, amely hónapokig tartó feszült tárgyalások eredményeként született meg. A keretrendszer elsősorban a gyógyszeripart, a félvezetőgyártást és az autóipart érinti, de kihatással lesz a faiparra és a mezőgazdaságra is. A Fehér Ház által „történelminek” nevezett egyezség számos uniós országban vegyes fogadtatásra talált: bár sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút, sokan egyoldalúnak tartják a feltételeket – írja a Portfolio.
15 százalékos vámplafon – de nagy kötelezettségvállalások az EU-tól
A megállapodás értelmében szeptember 1-jétől több uniós exporttermék esetében egységes, 15 százalékos vámtarifa lép életbe. Ez kedvezőbb kimenetelt jelent, hiszen a Trump adminisztráció korábban 100–250 százalékos vámokat helyezett kilátásba. A vámplafon az autógyártásra, a gyógyszeriparra, a félvezetőkre és a faipari termékekre is kiterjed. Bizonyos szektorokban – például a repülőgépgyártásban, egyes generikus gyógyszereknél és vegyi anyagoknál – az USA csak az általános, kedvezményes MFN-vámokat alkalmazza.
Az EU ugyanakkor vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát, valamint legalább 600 milliárd dollárnyi beruházást hajt végre az Egyesült Államokban. Bár ezek inkább politikai szándéknyilatkozatok, semmint konkrét jogi kötelezettségek, mégis jelentős súlyt képviselnek a transzatlanti kapcsolatokban.
Gyógyszerek, félvezetők és autók: mérsékelt engedmények, komoly terhek
A gyógyszeriparban a vámtarifát 15 százalékban maximálták – ez nagy visszalépés a Trump által korábban lebegtetett 250 százalékos vámhoz képest. Ugyanakkor Washington fenntartja azt az árképzési politikát, amely a gyógyszerárakat más fejlett országok szintjéhez köti, ezzel arra ösztönözve a cégeket, hogy amerikai gyártásba fektessenek. Több multinacionális vállalat – például a Novartis, az AstraZeneca és a Roche – már reagált is amerikai beruházásokkal.
A félvezetőkre és a faipari termékekre szintén a 15 százalékos plafon vonatkozik, míg az autóiparban feltételes vámtételről állapodtak meg: a 15 százalékos vám csak akkor lép életbe, ha az EU csökkenti ipari vámtarifáit. Ez enyhülést jelent a korábban belengetett 30 százalékos fenyegetéshez képest, de az európai – főként a német – autógyártók így is jelentős többletköltségekre számíthatnak.
Energia, agrárpiac, védelem: amerikai nyereségek
Az EU nemcsak az amerikai ipari termékek vámjainak eltörlésére vállalkozott, hanem szélesebb piaci hozzáférést biztosít az amerikai agrár- és halászati termékeknek is. Energiabiztonsági okokból 2028-ig 750 milliárd dollár értékben köt le amerikai LNG-t, kőolajat és nukleáris termékeket, valamint legalább 40 milliárd dollár értékben vásárol amerikai chipeket az adatközpontok számára. Emellett Európa növeli amerikai védelmi beszerzéseit is, miközben párhuzamosan igyekszik erősíteni saját hadiiparát.
Šefčovič: alternatívája a megállapodásnak a kereskedelmi háború lett volna
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az egyezség nélkül kereskedelmi háború fenyegette volna az EU-t, amely akár ötmillió munkahelyet sodorhatott volna veszélybe. Bár a megállapodás számos előnyt hoz, elismerte, hogy több területen – például a borok, szeszes italok, sörök, valamint az acél és alumínium esetében – nem sikerült áttörést elérni.
A biztos szerint az egyezség csak az első lépés, amelyet idővel újabb ágazatokra terjeszthetnek ki. A tárgyalások intenzívek voltak: több mint tíz washingtoni látogatás és 120 órányi egyeztetés után született meg a kompromisszum, amelyben Trump személyes közreműködése is meghatározó volt.
Bizonytalan jövő, de megerősödött transzatlanti partnerség
Bár a Fehér Ház történelminek nevezte a megállapodást, Európában sokan szkeptikusak a végrehajthatóságát illetően, főként az energia- és beruházási vállalások tényleges teljesülése kapcsán. Az egyezmény mindenesetre stabilabb alapot teremt a transzatlanti kereskedelem számára, és megakadályozta, hogy vámháború sújtsa az európai gazdaságot.
