A KSH előzetes adatai szerint a mezőgazdasági beruházások teljesítményértéke 669,4 milliárd forint volt 2024-ben – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet Mezőgazdasági beruházások alakulása, 2024. év című kiadványában, annak is az első számában. Az összeg 42 százalékát épületekre és építményekre, 29 százalékát gépekre és járművekre, 22 százalékát pedig tenyészállatok beszerzésére fordították a megfigyelésbe vont gazdaságok. Az épületberuházások jelentős része állattartási célokat szolgált: az új szarvasmarha-istállók, sertés- és baromfiólak a teljes építési keret 36 százalékát tették ki.
Emellett fejlesztések irányultak terményszárítókra, silókra, magtárakra, üvegházakra és hűtőházakra is. Az épületfelújításra jutó kiadások az építési beruházások 26 százalékát képviselték.
Állattenyésztés és növénytermesztés: eltérő beruházási szerkezettel
A beruházások 94 százaléka a mezőgazdasági vállalkozások alaptevékenységéhez kapcsolódott. Az állattenyésztők elsősorban építkezésre (44%) és tenyészállatok beszerzésére (38%) költöttek, míg a növénytermesztők inkább gépberuházásokra (59%), ezen belül erőgépekre, főként traktorokra, gabonakombájnokra és rakodókra fordították a forrásokat.
A gépberuházásokon belül a talajművelő gépek voltak a legnépszerűbb munkagépek, emellett kiemelkedett a precíziós takarmányozási technológia fejlesztése is.
Finanszírozás: továbbra is saját forrás dominál
A mezőgazdasági beruházások finanszírozása 2024-ben is túlnyomórészt saját forrásból történt: 64 százalékos arányban. A támogatások a beruházások 21 százalékát fedezték, míg a bankhitelek 9, a lízingelt eszközök pedig 5 százalékkal részesedtek. Egyéb finanszírozási formák (pl. kölcsön, hozzájárulás) csupán marginális szerepet játszottak (0,8%).
Alaptevékenységen túli beruházások
A gazdaságok 6 százalékban nem a fő tevékenységükhöz kapcsolódó beruházásokat hajtottak végre. Ezek jelentős része élelmiszeripari, energetikai vagy hűtőházi célú fejlesztés volt.
Indexkép: Shutterstock
