A spektrális kamerák által gyűjtött adatok hasznosságáról beszélt előadásában dr. Jung András, az ELTE tanára a PREGA konferencián. Mint mondta, többek között olyan fontos információkhoz juthatunk hozzá általuk, mint:
- növényállapot,
- fenológia,
- betegségek és kártevők,
- vízigény,
- terméshozam,
- hozam és minőség,
- talajhasználat és -minőség,
- tápanyag-utánpótlás,
- növénystressz.
A látható fény tartományairól, valamint a termális kamerákról is szó esett: gázszivárgások vizsgálatánál különösen hasznosak a hiperspektrális kamerák, amelyek már a termális tartományt figyelik, és például a metán jelenlétét már azelőtt képesek láttatni, hogy az érzékelhető volna.
A növényekkel foglalkozó szakemberek számára a 350 és 1100 nanométer közötti tartományt vizsgáló eszközök javasoltak, ezekkel többek között:
- fotoszintézis,
- pigmentek,
- fényreceptorok,
- szövetállapot és -szerkezet,
- betegségek
figyelhetők meg.
Nem mindegy, milyen hőmérséklet megállapítására van szükségünk, ez szintén befolyással van arra, milyen tartományú műszert kell használnunk.
Az előadó kiemelte még: a multispektrális kamerák (pl. drónokra szerelhető) kevesebb csatornával dolgoznak, míg a hiperspektrális kamerák minden pixelhez teljes spektrumot rendelnek, így részletesebb elemzést tesznek lehetővé.
Beszélt a snapshot technológia előnyeiről is: Az új snapshot hiperspektrális kamerák azonnal képesek teljes képet rögzíteni spektrális információkkal, így lehetővé válik a valós idejű adatgyűjtés. Ami a gyakorlati alkalmazásokat illeti, megbecsülhető a cukortartalom a gyümölcsökben, illetve a kamera kémiai ujjlenyomat alapján is követni tud objektumokat.
Egyetlen spektrális kép akár 160 csatornából is állhat, így az adatfeldolgozás és tárolás jelentős kihívást jelent – de a 6G-s fejlesztések segíthetnek a jövőben.
Technológiai trendek: Az eszközök mérete csökken, teljesítményük nő, áruk pedig a gyártás növekedésével csökkenhet – így a jövőben elérhetőbbé válnak a mezőgazdasági felhasználók számára is.
Indexkép: Agroinform