A „tarvágás” politikai jelszó lett, pedig nem erdőirtás – állítja Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Hangsúlyozta: a friss erdőtörvény-módosítás nem tágítja, hanem épp korlátozza a tarvágás alkalmazását, és kizárólag hatósági, rendkívüli eszközként engedi a klímaváltozás okozta erdőromlás kezelésére.

Az államtitkár szerint komoly félreértés, hogy a jogszabály „szabad kezet adna” a tarvágásoknak. „A módosítás nem azt jelenti, hogy bárhol, bármikor, engedély nélkül lehet tarolni. A természetvédelmi és erdészeti hatóság kezébe ad végső eszközt: ha védett erdők magról nem újulnak meg, mérlegelhető a sarjaztatás – ennek előfeltétele lehet a tarvágás, de szigorú területi és eljárási korlátok mellett” – mondta Zambó Péter. Hozzátette: a jogszabály ezeket a korlátozásokat kifejezetten kiterjeszti az ilyen különleges esetekre is.

Szemléletváltás az erdőkezelésben

Zambó szerint ma már nem a faanyag-termelés az egyetlen cél: „A gazdasági funkció mellett egyre hangsúlyosabbak az ökológiai és rekreációs szerepek.”

A folyamatos erdőborítás alatt kezelt terület 15 év alatt megduplázódott, mintegy 200 ezer hektárra (az erdők ~10%-a). Az állami erdőkben az alkalmas területek negyedén már nem vágásos, hanem borításmegőrző üzemmód fut.


A telepítésekről szólva közölte: 2020 óta 42 ezer hektár erdőtelepítésre nyújtottak be pályázatot, 37 ezer hektáron már meg is valósult a munka; a KAP-ban 64 milliárd forint áll rendelkezésre további telepítésekre. A kormány a jelenlegi uniós ciklusban ~310 milliárd forintot fordít az erdők védelmére, megóvására és gyarapítására.

Visszautasított vádak, díjazott gyakorlatok

A WWF Magyarország egy korábbi ügyben indokolatlan tarvágással vádolta a Nyírerdő Zrt.-t. „Nem természetvédelmi területen, engedéllyel zajlott a munka, és a területen kiváló tölgyújulat van” – reagált az államtitkár, emlékeztetve: a WWF 2025-ben a „Klímabarát erdőgazdálkodó” pályázaton hat állami társaságot, köztük a Nyírerdőt is díjazta – olyan programmal, amelyben egyébként tarvágásos felújítás is szerepelt.

Aszály, fafajcsere, kísérletek új származásokkal

Az idei szárazság különösen az Alföld fiatal erdeiben okoz károkat. „Vannak térségek, ahol már az akác, a feketefenyő, a szürke- és nemesnyár sem alkalmazkodik jól.” A megoldást a fafaj- és származásváltás hozhatja: az állami erdészetek és a kutatók Észak-Afrikától a Kaukázusig keresnek alkalmas genetikai forrásokat; kísérleti tölgy-makk Törökországból is érkezett.

Szénmegkötés és közjóléti érték
„Az erdők az ország legnagyobb szénraktárai” – fogalmazott Zambó. Az erdei biomassza ~478 millió tonna CO₂-t tárol (becsült karbonpiaci érték: ~9500 milliárd forint). A közjóléti haszon is mérhető: évente 40–50 millió látogatói napot regisztrálnak, a Corvinus Egyetem a rekreációs értéket ~39 milliárd forint/év-re becsülte. Az állami erdészetek az elmúlt évtizedben ~42 milliárd forintot költöttek turisztikai infrastruktúrára (turistaházak, kilátók, erdei vasutak), az Iskolában az Erdő programban pedig idén ~120 ezer diák vesz részt.

Energia és lakossági tüzelő

Zambó emlékeztetett: számos város távhője részben fára épül, a tűzifa ~80%-át a lakosság használja fel, a fa pedig fosszilis energiahordozókat vált ki. „Az élő erdőkhöz hasonlóan a tartós faipari termékek is szénmegkötők – a korhadó, elpusztult fa ezzel szemben a megkötött szenet visszaengedi a légkörbe.”

„Az erdő az ország legfontosabb zöldvagyona. A kibocsátáscsökkentési célok csak az erdők szénmegkötő kapacitásának megőrzésével teljesíthetők” – összegezte az államtitkár.

Forrás: Országos Erdészeti Egyesület

Indexkép: Pixabay