A tervezet értelmében a Nemzeti Közlekedési Tanács (Contran) által meghatározott méret- és súlyhatárokat meghaladó mezőgazdasági járművek vagy járműszerelvények is közlekedhetnének autópályán, amennyiben megfelelnek a biztonsági előírásoknak. A javaslat jelentéstevője, Marussa Boldrin (MDB–GO) képviselő szerint a jelenlegi brazil szabályozás nem igazodik a mezőgazdaság mindennapi gyakorlatához, ahol a vetés, a növényápolás és a betakarítás során elkerülhetetlenek a közúti átvonulások.

Magyarországon miért nem lehet traktorral autópályára hajtani?

A brazíliai kezdeményezés éles kontrasztban áll a magyar közlekedési szabályozással, amely kifejezetten tiltja a traktorok és más lassú mezőgazdasági járművek autópályán és autóúton történő közlekedését.

Ennek egyik alapvető oka a sebességkorlátozás: a magyar szabályok szerint autópályára csak olyan jármű hajthat fel, amely sík úton legalább 60 km/órás sebességre képes. A mezőgazdasági vontatók maximális megengedett sebessége ezzel szemben jellemzően 40 km/óra, ami eleve kizárja őket az autópálya-forgalomból.

A KRESZ egyértelműen kimondja, hogy mezőgazdasági vontatók, kombájnok, lassú járművek és ezek szerelvényei nem közlekedhetnek autópályán és autóúton. A tiltás mögött nemcsak jogi, hanem közlekedésbiztonsági megfontolások is állnak.

A balesetveszély szintén meghatározó szempont: a nagy méretű, széles munkagépek alacsony sebessége jelentős kockázatot jelentene a nagy tempóval haladó forgalomban. A sebességkülönbség, a hosszú féktávolság és a korlátozott manőverezhetőség súlyos balesetekhez vezethetne.

A még csak tervezett brazíliai szabályozás célja, hogy a gépek a forgalom irányának megsértése nélkül, a gyorsforgalmi utak szélén, egyes kijelölt autópálya-szakaszok használatával, biztonságosan juthassanak el egyik területről a másikra.

A tervezet jelentéstevője hangsúlyozta: most az egyes utakra vonatkozó különengedélyek rendszere túlzott adminisztrációt jelent a termelők számára.

A bizottság által elfogadott szöveg hat korábbi törvényjavaslatot egyesít, miközben elveti a még 2003-ban benyújtott eredeti indítványt. A tervezet következő lépésként a plenáris ülés elé kerül, és ahhoz, hogy jogszabállyá váljon, még a Képviselőház és a Szenátus jóváhagyására is szükség van.

Forrás: revistacultivar.com

Indexkép: Facebook/Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség