Kóny határában évről évre súlyosbodik a gímszarvasok okozta vadkár. Polgár Ákos, aki mintegy 400 hektáron tízféle kultúrát termel – köztük burgonyát, cukorrépát és kalászosokat termeszt –, már komoly károkat szenvedett el. „Tavaly négy hektár cukorrépa tűnt el faltól falig, de a burgonyát és a kukoricát is rendszeresen rágják. Hiába mondják, hogy a krumplit nem eszi a szarvas – eszi, mert a lédús takarmányt keresi” – mondja a gazda.

Az M86-os gyorsforgalmi út megépítése óta az állatok természetes vonulási útvonalai megszakadtak, és a közeli tavak – köztük a tóközi vizes élőhelyek – ideális búvóhelyet kínálnak. Így ma már nem ritka, hogy 100–300 szarvas vonul egyszerre a földeken, a traktorok mozgása sem zavarja őket.

"Olyan, mintha állatkertben lennénk, csak itt a megélhetésünk forog kockán" – fogalmaz Polgár.

A gazdálkodó szerint a helyzet olyan súlyos, hogy kénytelen lenne olyan növénykultúrák felé fordulni, amelyeket kevésbé kedvel a vad, ám ezekkel nem biztosítható a megélhetés. Külön gondot jelent, hogy öntözött, kiváló minőségű földekről van szó, amelyek értéke kiemelkedő, így minden hektár veszteség többmilliós kárt jelenthet.

Vadászati korlátok és jogszabályi nehézségek

A problémát a helyi „Tündér Tó” Vadásztársaság elnöke, Kernya Gábor is elismeri. Elmondása szerint a gondot elsősorban a gímbikák számának kiugró emelkedése okozza, miközben a tarvad-állomány nem nőtt. A jelenlegi vadászati előírások viszont szigorúan szabályozzák a bikák kilövését:

Csak szigorú kor és trófea-előírások mellett lehet elejteni őket, így a hatékony állománygyérítés gyakorlatilag lehetetlen

– hangsúlyozza Kernya.

Szerinte a megoldás az elejtési szabályok ideiglenes enyhítése vagy felfüggesztése, például a 12/2018. (VII.3.) AM rendelet vonatkozó előírásainak módosításával.

„A Hanság–Mosoni vadgazdálkodási tájegységben jelenleg jóval szigorúbbak a feltételek, mint a szomszédos területeken. Korábban a ’80–90-es években sokkal rugalmasabb volt a trófeás bikák kilövése, ennek visszahozása ma is indokolt lenne” – fogalmazott.

Közös fellépés nélkül nincs eredmény

A vadásztársaság 2020 óta számos lépést tett a kár mérséklésére: vadkárelhárító vadászatok, hang- és fényriasztók, sőt a fegyvertartási engedéllyel rendelkező gazdáknak ingyenes vadkárelhárítási lehetőség áll rendelkezésre. Ennek ellenére Kernya szerint a hatékony védekezés csak akkor működik, ha a gazdák időben jelzik a kár megjelenését, hogy azonnali beavatkozásra legyen lehetőség. „Ha már csak akkor kapunk hírt, amikor a kár jelentős, sokkal kevesebbet tudunk tenni” – figyelmeztetett.


Egyensúly a mezőgazdaság és a természet között

A vadásztársaság elnöke kiemelte: a cél nem a gímszarvas-állomány kiirtása, hanem egyensúly megteremtése a mezőgazdasági termelés és a vadállomány között. Ennek része lehet a jogszabályok átgondolása, a gazdák vetésforgójának összehangolása, illetve a vadkár-biztosítás és állami kárenyhítési rendszer kialakítása is.

Polgár Ákos egyetért a közös fellépés szükségességével, de hangsúlyozza, hogy mind a gazdáknak, mind a vadásztársaságnak, sőt az állami szerveknek is többet kellene tenniük:

Mindenkinek erőfeszítést kell vállalnia, hogy megtaláljuk a terület teherbírásának megfelelő vadlétszámot. Ez nemcsak a gazdák, hanem a vadásztársaság érdeke is.

A kónyi példa jól mutatja, hogy a vadkárok kezelése csak összehangolt munkával, jogszabályi rugalmassággal és folyamatos párbeszéddel érhet el tartós eredményt, miközben a kiemelkedő természeti értéket képviselő gímszarvas-állomány is megőrizhető a jövő nemzedékeinek.

Indexkép: YouTube