A mezőgazdaság átalakuló világában egyre többen keresik azokat az alternatív növénykultúrákat, amelyek stabil piacot, kedvező jövedelmezőséget és hosszú távon is fenntartható megoldásokat kínálnak. A Kaposvár Zrt. tapasztalatai jól példázzák, hogy az innovatív gondolkodás és a tudatos kockázatvállalás hogyan járulhat hozzá egy mezőgazdasági vállalkozás sikeréhez.


Mák, durumbúza és olajlen – a jövő növényei?

A vállalat a klasszikus szántóföldi kultúrák – mint a búza, repce és kukorica – mellett évek óta foglalkozik alternatív növények termesztésével is. Jelenleg 22 hektáron termesztenek mákot, míg olajlent 15 hektáron, külön-külön táblákban. A döntés nem csupán gazdasági megfontoláson, hanem agronómiai racionalitáson is alapul: ezek a növények beilleszthetők a meglévő vetésforgóba, a jelenlegi géppark változtatása nélkül.

A durumbúza már több mint 15 éve stabil része a gazdaság palettájának. A kedvező piaci körülményeknek és a stabil termékpályának köszönhetően évi 7,5–9 tonna közötti hozamokat érnek el, ami átlagos évjáratban is figyelemre méltó eredmény. Az olajlen ugyan valamivel munkaigényesebb növény, de a magasabb, akár 30%-kal kedvezőbb felvásárlási ár bőven kompenzálja a többletráfordítást.

Gyomok és kórokozók kezelése – kihívás vagy lehetőség?

A máktermesztés egyik legnagyobb kihívása korábban a pipacs jelenléte volt. A két növény ugyanabba a családba tartozik, így a szelektív gyomirtás megoldása különös figyelmet igényel.

Az első év tapasztalatai szerint komoly problémát okozott a szétválasztás, azonban mára sikerült olyan technológiákat alkalmazni, amelyek a gyomnövényeket az elfogadható szinten tartják.

Az olajlen egyik előnye éppen a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni viszonylagos ellenállósága. A termesztés során elegendő 2-3 beavatkozás, amely egyszerűsíti a növényvédelmet és csökkenti a költségeket.

Fenntarthatóság és talajkímélő művelés a fókuszban

A vállalat számára a fenntartható gazdálkodás nem csupán divatos jelszó, hanem a napi működés szerves része. A talajművelési gyakorlatot teljes egészében a forgatás nélküli, kíméletes technológia határozza meg. A cél a talajszerkezet megőrzése, a szervesanyag-visszapótlás, és a menetszám minimalizálása. A különböző kultúrákhoz igazított művelési eljárások – például a sekély művelés a kalászosoknál – mind ezt a célt szolgálják.

A gazdaság jelenleg hat-hét párhuzamos kísérletet is futtat: repcében, napraforgóban és kukoricában különféle kondicionálószereket és fajtasorokat tesztelnek annak érdekében, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjanak a helyi viszonyokhoz. Emellett különböző vetésmódokat is kipróbálnak: van direktvetés, sekélyművelés és forgatás nélküli rendszer is – utóbbi már-már a vállalatnál a „hagyományos” megoldássá vált.

Állattenyésztéssel kiegészített gazdálkodás

A Kaposvár Zrt. működésének másik alappillére az állattenyésztés. A toponári székhellyel működő gazdaság mintegy 1400 hektár szántóföldi területen gazdálkodik, miközben egy 500-as tejelő szarvasmarha állománnyal is rendelkezik. A takarmánytermesztés és az állattenyésztés szoros kapcsolatban áll egymással: a szántóföldi kultúrák közé tartozik a silókukorica, takarmánykukorica és szemes cirok is, amelyek az állatok takarmányozását szolgálják.

Kitekintés a jövőbe

A beszélgetésből egyértelműen kiderül: az alternatív növények nem csupán mellékszereplők, hanem stratégiai fontosságú elemei lehetnek a jövő szántóföldi növénytermesztésének. Az olyan gazdaságok, mint a Kaposvár Zrt., amelyek nyitottak az új megoldásokra, hajlandók kísérletezni és hosszú távon gondolkodnak, jó eséllyel kerülnek ki nyertesként a mezőgazdaság folyamatosan változó világából.

Forrás, indexkép: Agroinform.hu