Hamarosan itt a tavasz, és alig várjuk, hogy végre tele legyen a kertünk gyönyörű virágokkal. Mert ha tavasz és nyár, akkor napsütés. Ha pedig napsütés, akkor rögtön a sárga szín jut eszünkbe. És ha épp nincs elég napsütés, mivel tudnánk a legjobban odacsalogatni a kertbe, mint szép, sárga virágokkal? Színes virágokkal is benépesítheted a kertet, de egészen más hangulata lesz, ha bizonyos részeken csak egyszínű virágokat nevelsz.
Ha a kerted benépesíted ezekkel a sárga csodákkal, akkor is napfényes lesz a hangulatod, amikor éppen be van borulva, és eső közeleg. Megmutatjuk neked a kedvenc sárga virágainkat, amelyek látványától egészen biztosan az is sárgulni fog az irigységtől, aki csak betekint a kertedbe.
1. A krizantém
A krizantémnak nagyon sok fajtája létezik, a sárga mellett fehér, rózsaszín, piros és lila színekben pompázva. A krizantém nagyon szereti a napfényt, és ha ebből kellő mennyiség jut számára, akkor a nyár végétől egészen az ősz végéig virágokkal borítja be a kertet.
A krizantém, vagy más néven margitvirág, a fészkesek családjába tartozik, és Japánból és Kínából származik. Ha már tavasszal elültetjük, akkor idén ősszel gyönyörködhetünk is benne. A krizantém kedveli a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt. Válasszunk számára egy napos helyet, és ültessük a töveket 30-50 cm távolságra egymástól. Amikor ugyanis a krizantém bokrosodni kezd, bizony nagy helyre lesz szüksége.
A krizantém egészen az ősz végéig virágzik. Fotó: Pixabay
Ügyeljünk rá, hogy tavasztól kezdve rendszeresen öntözzük. Soha ne álljon vízben, de kiszáradni sem hagyhatjuk. Tavasszal és nyár elején a töveket szórjuk meg egy adag komposzttal vagy érlelt trágyával. Ha elkezd virágozni, mindig távolítsuk el az elnyílt virágokat, hogy a növény kellő energiát fordíthasson az új virágok hozatalára. Azonban ősszel érdemes párat megtartani, hogy magot tudjunk róla gyűjteni.
Fontos, hogy tavasszal metsszük meg a krizantémot. Ez akkor aktuális, amikor megjelennek a friss hajtások. Ekkor szükséges eltávolítani a sérült, száraz ágakat. A krizantémok között akad évelő, de ha nem gondoskodunk a téli fagyvédelméről, könnyen kifagyhat, ezért sokan egynyári növénynek gondolják. Vannak korai, középkorai és késői virágzású fajtái is, így nagyon sokáig gyönyörködhetünk a virágaiban.
A krizantém a szabadban is átteleltethető, ha a tövét alaposan betakarjuk szalmával, falevéllel, vagy mulccsal. Ősszel nem szabad levágni a hajtásokat, mert azok is védik a növényt. A cserepes virágokat azonban be kell vinni a fagyok előtt. Ekkor tegyük világos helyiségbe, ahol 5 és 15 Celsius-fok között tartsuk és ne hagyjuk kiszáradni.
2. A napfényvirág
A napfényvirág másik neve a hamis napraforgó virág. Ez a szép növény akár 150 cm magasra is megnőhet, így fontos, hogy gondoskodjunk számára támasztékról. Ahhoz, hogy folyamatosan virágozzon, rendszeresen vissza kell vágni, ősszel egészen a talaj szintjéig.
A napfényvirág Észak-Amerikából származik. Jól bírja a fagyot, így teleltetéséről nem kell gondoskodni. A napfényvirág szereti a napfényt, így a kert napos részét válasszuk ki számára. Fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni, de általában elég hetente egyszer megöntözni.
A jó vízáteresztő, nedves talajban érzi jól magát. Tavasszal magról, tőosztással, júniusban dugvánnyal szaporítható. A levelei mérgezők, így nem szabad azokat fogyasztani.
3. A tulipán
A tulipán a liliomfélék családjába tartozik, és mintegy 100 faja, és többezer nemesített faja létezik. Neve a fárszi, vagyis a perzsa „toliban" szóból származik, amely turbánt jelent. Ez nem is csoda, hiszen alakja tökéletesen hasonlít a fejfedőre. Hazánkban régen tulipántként vált ismertté.
Virágait márciustól csodálhatjuk meg, sokféle színben, de a sárga igazán varázslatos látványt nyújt. Általában dél körül nyílik ki, majd estére visszacsukja csodás virágát. A tulipánok nem túl válogatósak, így a kerti talaj megfelelő számukra. Kedvelik a napos fekvést, de félárnyékban is jól érzik magukat. Bent is hagyhatjuk a hagymákat a talajban, ám idővel ezek egyre lejjebb kerülnek, így érdemes őket minden évben felszedni, és ősszel újra elültetni.
A tulipánhagymákat 10 cm mélységbe kell elültetni, egymástól körülbelül 15-20 cm-es távolságra. Az ültetésre a legmegfelelőbb időpont az október, hiszen ekkor már nincs annyi kártevő a talajban, mint korábban, viszont a hőmérséklet megfelelő az ültetéshez.
A nárciszok csoportosan ültetve a leggyönyörűbbek. Fotó: Pixabay
Mielőtt azonban hozzálátnánk a hagymák ültetéséhez, mindenképp készítsük elő számukra az ágyást. Ássuk fel, és gyomtalanítsuk, majd készítsük el az ültetőgödröket, amelyekbe a hagymák a csúcsukkal felfelé kerüljenek elültetésre. Az ültetés után nem szükséges megöntözni a földet.
Elvirágzás után a zöld növényi részeket csak akkor szabad levágni, ha azok elsárgultak és elszáradtak. Háromévente érdemes a hagymákat kiásni, és új helyre ültetni őket. Sajnos nem csak mi vagyunk oda ezekért a gyönyörű virágokért, hanem a meztelen csigák és a levéltetvek is, és vírusos betegségek is megtámadhatják.
4. A nárcisz
A nárciszok szép, tavasszal virágzó, hagymás növények. Leggyakrabban sárga színben pompáznak, de fehér és krém színű változatokat is be tudunk szerezni. A legjobban a hűvös éghajlatot kedvelik.
Több mint tízezer nárciszfajta létezik a világon, amelyek közül vannak olyanok is, amelyeknek csodás illata van. A nárcisz március és május között virágzik. Ha ősszel nem ültettünk nárcisz hagymákat, kora tavasszal vásárolhatunk cserépben hajtatott növényeket.
A nárcisz hagyma ültetése szeptember közepétől november közepéig lehetséges, amikor még nem fenyegetnek a fagyok. A nárcisz a napos vagy a félárnyékos helyeket kedveli, és a legszebb akkor, ha csoportosan ültetjük. Az ültetés után 5-6 héttel érdemes érett komposztot vagy istállótrágyát keverni a földjéhez, mivel tápanyagigényes növény. De az ültetéskor soha ne érintkezzen a hagyma a trágyával.
A hagymákat mindig a csúcsukkal felfelé, 10 cm mélyre kell ültetni, jó vízáteresztésű talajba. Az ültetés után alaposan locsoljuk meg. Elvirágzás után vágjuk le az elhervadt virágokat a szárral együtt, de a leveleiket csak akkor, ha elszáradtak. Ha a nárciszok sok levelet, de kevés virágot hoznak, túl sűrűn helyezkednek el egymás mellett. Ha a nárcisz nem virágzik, akkor a hagymáját kártevő támadhatta meg.
A levelek visszahúzódása után ássuk ki az idősebb hagymákat, válasszuk le róluk a fiókhagymákat, majd ültessük őket vissza, egymástól legalább 10 centiméteres távolságra. Magról is szaporíthatjuk de úgy csak évek múlva virágzik.
5. A rózsa
A rózsa rengeteg színben pompázik, és mind csodás, de a sárga rózsa aranyozza be igazán a kertet. Nem véletlen, hogy Freddie Mercury kedvenc virága is a sárga rózsa volt, melynek egy fajtáját róla nevezték el.
A rózsa nagyon fényigényes növény, így először is azt kell megvizsgálnunk, hogy a kertünk melyik részében áll rendelkezésére kellő mennyiségű napfény, legalább 6-8 órán keresztül. Arra is ügyeljünk, hogy a rózsa nem szereti a szelet, így szélmentesnek is kell lennie a helynek, amelyet kiválasztunk a számára. Bár a rózsát jóformán egész évben ki lehet ültetni, amikor nincs fagy, a tavasz a legideálisabb időszak az ültetés számára.
A rózsák az enyhén savas, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű talajt kedvelik, amelynek jó vízelvezetése van. Ha nem felel meg mindennek a kertünk talaja, akkor adjunk érett trágyát vagy komposztot a földhöz, ahová el fogjuk ültetni.
Az ültetőgödröt akkorára készítsük, hogy a földlabdás rózsa kényelmesen el tudjon férni benne. Ez átlagosan 60x60x60 cm nagyságú gödröt jelent. Az aljára tegyünk érett komposztot vagy trágyát, majd ezt takarjuk be egy vékony földréteggel, hogy ne érintkezzen a növény gyökere közvetlenül a trágyával. Vegyük ki a cserépből a rózsát, majd olyan mélyre ültessük el, hogy a földjének felszíne a talaj felszínével egy síkba kerüljön. Ezután öntözzük meg jó alaposan.
Ha szabadgyökerű rózsát vásároltunk, akkor annak a gyökereinek végeit vissza kell metszeni, hiszen általában azok károsodnak a szállítás során. Az ültetés után szórjunk a rózsa töve köré 5-7 cm-es talajtakaró anyagot, hogy jobban meg tudjuk őrizni a talaj nedvességét.
A rózsabokor gondozását és metszését kora tavasszal kell megkezdeni, amikor már elmúltak a fagyok és látjuk, hogy a növény növekedésnek indult. Ekkor kell lemetszeni az elhalt és sérült ágakat, majd ezután a többi tövet is le kell vágnunk úgy, hogy 4-5 egészségeset hagyjunk meg. Ezeknek az egészséges töveknek olyan vékonyaknak kell lenniük, mint egy ceruza.
A sárga rózsa volt Freddie Mercury kedvenc virága. Egy fajtáját róla nevezték el. Fotó: Pixabay
Ezután a rózsabokrokat harmad, vagy fél magasságra vissza kell vágnunk, attól függően, hogy milyen magas növényt szeretnénk. A kifelé néző rügy felett kell levágnunk az ágat, hogy a rügyek felfelé és kifelé tudjanak nőni. Így a bokor közepe nyílt marad, és a levegő jobban átjárja.
6. A napraforgó
Európába a spanyol hódítókon keresztül jutott el a napraforgó, de a paprikához hasonlóan róla is csak dísznövényként gondolkodtak. 1716-ban, Angliában szabadalmaztatták a napraforgóolaj sajtolásának módszerét. Manapság már nagyon is rájöttek a hasznosságára, de ez sem tudta elhalványítani szépségét, ezért külön dísznapraforgókat termesztenek, amelyek kertjeinket, virágcsokrainkat ékesítik, hiszen a napraforgó sárga virága mindenkit elvarázsol.
A napraforgót nem nehéz észrevenni. Szépen kimagaslik, 1 és 3 méter közötti magasságával a tömegből. Lágyszárú növény, szára belül szivacsos, érés közben durva, érdes felületű kóróvá változik. Régebben többtányéros változatot is termesztettek belőle, de a nagyüzemi termesztésre az egytányéros változat a legalkalmasabb.
Gyökérzete mélyre hatoló főgyökérből és dúsan fejlődő oldalgyökerekből áll. Ezeket esőgyökereknek is nevezik, mert csak akkor tudnak igazán kifejlődni, ha a napraforgó kellő mennyiségű esővízhez jutott. Levelei szív alakúak. Fészekvirágzatának peremén fészekpikkelyek találhatók, a tányér szélén pedig a rovarokat odavonzó, sárga, nyeles virágok vannak. A virágok szabályos körökbe rendeződnek a tányérban, amelyben a porzók előbb érnek, mint a bibe, így a napraforgót kölcsönös beporzással a rovarok termékenyítik meg.
A napraforgót minden gyermek és felnőtt kedveli. Fotó: Vida-Szűcs István
A virágzási időszaka július és szeptember közé esik, virágzatának átmérője pedig akár a 40 cm-t is elérheti. Termése a kaszat. A dísznapraforgók gyönyörű látványukkal bearanyozzák és vidámmá teszik kertünket. A dísznapraforgó fény- és hőigényes virág, de nagyon figyelnünk kell rá, hogy erős napfénynek ne tegyük ki és gondoskodjunk tápanyag- és vízellátásáról. Hetente szükséges a tápanyag ellátásának pótlása.
Reméljük találtál kedvedre valót, és a sok szép sárga virág a te kertedet is bearanyozza!
