Az egészségtudatos politika és a közétkeztetés csendben hozhatja el a kardiovaszkuláris betegségek elleni harc új korszakát egy friss tudományos összefoglaló szerint. Két új tanulmány ugyanis egyértelműen kimutatta, hogy a só mennyiségének láthatatlan csökkentése a mindennapi élelmiszerekben jelentősen mérsékelheti a magas vérnyomás, a szívroham és a stroke előfordulását – ráadásul úgy, hogy az embereknek nem kell tudatosan változtatniuk az étkezési szokásaikon.
A kutatások egyikében a francia bagettek sótartalmának csökkentését vizsgálták, mivel a helyi lakosság jelentős részének napi sóbevitelében óriási részt tesz ki a kenyérfélék fogyasztása. A modellezés szerint, ha a pékárukban rejlő nátrium mennyiségét visszafognák, ez évente több mint ezer korai haláleset elkerülését eredményezhetné csak Franciaországban.
Eközben az Egyesült Királyságban végzett másik elemzés azt találta, hogy a feldolgozott élelmiszerek és a “take-away” ételek sótartalmának mérsékelt csökkentése akár több tízezer szív- és érrendszeri megbetegedés megelőzéséhez is vezethet húsz éven belül. A becslések szerint akár 100 000 ischaemiás szívbetegség és közel 25 000 stroke-eset megelőzhető lenne – mindez pusztán a só mennyiségének óvatos visszavételével a gyártási folyamatok során.
Miért működhet ez?
A túlzott nátriumfogyasztás egyik legfőbb kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely önmagában nagymértékben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Bár a legtöbb ember nem tartozik a legmagasabb rizikócsoportba, a só jelentős részét a modern étrend feldolgozott ételei adják, így a gyártók felelőssége kulcsfontosságú lehet a közegészségügyi célok elérésében.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek a változtatások nem igényelnek drasztikus reformokat, sem magas költségeket a fogyasztók részéről. Az okosan megtervezett sócsökkentés “láthatatlan beavatkozásként” egészségesebbé teheti az élelmiszer-kínálatot, miközben a népesség szokásai nem változnak radikálisan.
A javasolt változtatások nem igényelnek drasztikus reformokat – Fotó: Shutterstock
Ez a megközelítés különösen ígéretes olyan országokban, ahol a sófogyasztás a javasolt napi mennyiség többszöröse. A WHO ajánlása szerint a felnőttek nátriumbevitelét napi 2000 mg alatt kellene tartani, ám sok helyen ez a szám jóval magasabb – különösen a feldolgozott élelmiszerek dominanciája miatt.
Összességében ez a “csendes” reform megmutatja, hogy a közétkeztetés és az élelmiszeripari szabályozás finomhangolása hogyan hozhat hatalmas egészségügyi előnyöket – olyanokat, amelyek ma az összes szakember szemében a legfontosabb közegészségügyi célok közé tartoznak.
Forrás: sciencedaily.com
