Csökkentsd a koleszterinszinted és a vérnyomásod finoman!

Szereted a szőlőt? Ettél már szőlősajtot? Hogy nem? Hát pedig éppen itt az ideje! A szőlő az emberiség egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövénye. A mai napig igazán kedvelt, és sokan megpróbálkoznak a saját kertjükben is tartani belőle. Azonban azzal tisztában kell lenni, hogy a szőlő nem tűri, ha nem foglalkoznak vele.

És habár nem egyszerű a gondozása, nagyon is megéri, hiszen különleges érzés a saját szőlőnket az asztalra tenni, és az is, ha saját borral kínálhatjuk meg vendégeinket. A szőlősajtról már nem is beszélve, amelyik igazán egyedi csemege.

Ismerd meg a szőlősajtot

A szőlősajt szőlőmagból és héjból készül. Mivel szőlőmagból készül, nagyon egészséges, hiszen a szőlőmagban koncentrálódik a legnagyobb arányban a növény valamennyi jótékony összetevője. A szőlőmag antioxidáns hatású, így a rák kialakulásának megelőzésére alkalmas E-vitamint, antihisztanmint, valamint a sejtek egészséges működéséhez elengedhetetlen linolénsavat is tartalmaz. A szőlőmag ezen kívül hatékonyan csökkenti a vérnyomást és a rossz koleszterin szintjét a vérben.

A szőlőmag fogyasztása nagyon egészéges. Fotó: Shutterstock

Ráadásul a szőlősajt készítése közben remek szőlőszörp marad a szemekből kisajtolt gyümőlcshúsból és léből. Othello szőlőből remek szőlősajtot készíthetünk. Ehhez pároljunk meg 3 kg szőlőt, majd adjunk hozzá 80 dkg cukrot, és lassú tűzön kevergessük a cukor feloldásáig, és amíg levet nem fog ereszteni.

A levet szűrjük le üvegekbe, majd zárjuk le és hagyjuk dunsztban kihűlni. A megmaradt magos héjat egy sütőpapírral borított tepsire önsük, majd tegyük ki száradni. Másnapra kész a finom, szuperegészéges szőlősajt!

Így legyen szőlő a kertedben

A szőlő esetében nem lehet elmondani, hogy bárhol jól érzi magát. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kertünk alkalmas legyen a szőlő termesztésére, különben teljesen felesleges belevágni. A legfontosabb tényezők, hogy kellő mennyiségű napfény és levegő jusson a tőkéknek. A legalkalmasabbak a szőlő termesztésére a déli és a délkeleti tájolású domboldalak.

A szőlő nem túl igényes a talajra, hiszen akár a gyengébb, homokos talajon is megél, azonban a legjobb termést a laza szerkezetű, humuszos talajon hozza. A szőlő vízigénye közepes, leginkább az aszály ideje alatt kell rá különösen odafigyelni.

A hely kiválasztása után készítsünk egy legalább 60 cm mély és 25x25 cm széles gödröt. Tegyünk szerves trágyát a gödör aljába és keverjük össze azt a földdel. Fontos, hogy pótoljuk a szükséges tápanyagot és ne feledkezzünk meg a beiszapoló öntözésről sem, hogy a szőlő oltvány bőséges termést hozzon. A szerves trágyát helyezzük a gödör aljába, majd keverjük össze a földdel.

Ezután szórjunk a tetejére annyi földet, hogy a szőlő oltási helye a föld felett helyezkedjen el, hiszen így a trágya nem égeti meg a növény gyökereit, a szőlő pedig nem képez léggyökereket. Érdemes a szőlő kisebb gyökereinek végét lemetszeni. A földet alaposan tömörítsük az ültetés után.

A szőlő igényli a törődést

Már tavasszal megkezdődnek a munkák a szőlő körül. A munkát a nyitással kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy ha a tőkéket felkupacoltuk ősszel, akkor azt a fagyok elmúltával nyugodtan lebonthatjuk, hogy a vesszőkön lévő rügyek minél előbb ki tudjanak hajtani. A nyitás során kinyitjuk az ültetvényt. Ezután meg kell vizsgálni a rügyeket. A korai nyitás veszélye, hogy a rügyek elfagyhatnak, hiszen ez sietteti a szőlő élettevékenységének a megindulását. Ezért fontos, hogy csak akkor kezdjük el a nyitást, amikor már nem fagyos a föld, de még nem duzzadtak meg a rügyek.

Mivel a szőlőnek támasztékra van szüksége, így nézzük át, hogy milyen állapotban vannak a karók, vagy egyéb támasztékok, és ha szükséges javítsuk, vagy pótoljuk azokat. Ekkor Nézzük át a tőkéket is, és pótoljuk a hiányzókat. A legjobb, ha a pótlásra gyökeres vesszőt használunk. Ezt bujtással tehetjük meg, vagyis egy egészséges, jól termő, megfelelő fajtájú tőkéről válasszunk ki egy erős, hosszú vesszőt, és ezzel pótoljuk a hiányzó tőkét. Ha az gyökeret fog verni, jövőre már szüretelhetjük is.

A szőlőmagban nagyon sok, az egészségünkre jó hatással bíró kincs van. Fotó: Shutterstock

Nyáron, amint a tőke kihajtott, szükség van a hajtások megválogatására. Ehhez tördeljük ki a túl sűrűn álló hajtásokat, azokat, amelyek nem nevelnek fürtöt, és a vadhajtásokat is. A megnyúlt hajtásokat meg kell kötözni, nehogy a szél eltörje azokat.

A nyár elején megjelennek a hónaljhajtások a levelek tövében, amelyek sűrűvé teszik a tőke lombozatát, megvonva tőle a napfényt. Ezeket emiatt ki kell törni, vagy ki kell vágni. A nyár második felében szükség lesz a csonkázásra. Ez a túl hosszúra nőtt hajtások bekurtítását jelenti.

Nagyon fontos, hogy ne maradjon el a permetezés. A legfontosabb ilyenkor a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás elleni védekezés. A permetezőszerbe keverhetjük a kártevők elleni szereket is, hiszen a szőlőmoly, az atka és a szőlőilonca is ilyenkor lendül támadásba.

Mivel a szőlőoltvány érzékeny a fagyra, ősszel a növényt kupacoljuk fel földdel úgy, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét védje a föld a hidegtől. Miután megindul a nedvkeringés, meg kell metszeni a szőlőt. A metszés után pedig el kell végezni a lemosópermetezést, amely védelmet nyújthat a gombafertőzések ellen, mint amilyen a szőlőt veszélyeztető peronoszpóra, lisztharmat, vagy a szürkerothadás.

A szőlő mellet soha nem unatkozunk. A kötözéssel irányítjuk a hajtások növekedését, hogy ne akadályozzák egymást a fejlődésben. A hónaljhajtások eltávolításával érjük el, hogy kellő mennyiségű tápanyag jusson a termő hajtások fürtjeibe. A csonkázással a túlságosan hosszúra nőtt hajtásokat vágjuk vissza, a támrendszer magasságában, míg a lelevelezés segítségével eltávolítjuk a fürtöket árnyékoló leveleket.

A szőlő igazán egészséges

1. A szőlő 80 százaléka víz, azonban mégis megéri bőségesen fogyasztani belőle, hiszen magas szénhidráttartalma ellenére glikémiás indexe, vagyis vércukorszint-emelő hatása közepes.

2. Nagy víz- és káliumtartalma miatt kiváló méregtelenítő és vízhajtó, fogyasztása pedig csökkenti a vér húgysav szintjét, ezáltal segít a köszvény és egyéb ízületi panaszok csökkentésében.

3. Magas A-, B-, C-, és K-vitamin tartalma mellett remek kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavforrás.

4. Segít karbantartani az immunrendszert, a szellemi és fizikai erőnlétet.

5. A szőlőben található procianidin megőrzi az erek rugalmasságát, semlegesíti a szabad gyököket, és segít megelőzni az érelmeszesedést. Emellett csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérrögök kialakulását, és megvéd a szívinfarktustól. Mivel gátolja a hisztamin képződését, így segít csökkenteni az allergiás tüneteket.

6. A flavonoidok csoportjába tartozó fisetin hátráltatja a daganatképződést, és javítja a hosszú távú memóriát.

7. Mivel a szőlő hatóanyagainak egy része a héjában és a magokban található, nem érdemes meghámozni, és mag nélküli fajtákat fogyasztani. A magokat érdemes alaposan megrágni, hogy minél több hatóanyag ki tudjon szabadulni belőlük.

8. A szőlőből készült bor mértékletes fogyasztása is jó hatással van az egészségünkre. Csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának esélyét, mivel a vörös szőlőszemek magjában, illetve héjában található flavonoidok csökkentik a koleszterinszintet, és gátolják a vérrögök kialakulását.

A szőlő héjában található rezveratrol segít a vércukorszint szabályozásában és az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór kezelésében is. A vörösborban található antioxidánsok fontos szerepet töltenek be a nátha kezelésében, és még az alvásban is segíthetnek.

Adjunk tehát helyet a szőlőnek a kertünkben és a tányérunkon.