A görögdinnye sokunk kedvence. Kiváló választás a nagy nyári melegben, hiszen oltja a szomjunkat és ráadásul nagyon egészséges is. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan tároljuk. Ugyanis hiába választjuk ki jól a legédesebb dinnyét, könnyen elronthatjuk az ízélményt a rossz tárolással.
Így tárold a dinnyét, hogy igazán finom legyen
A nyári melegben sokan fogyasztunk görögdinnyét, amelyik hűsít, oltja a szomjunkat és még értékes tápanyagokkal is ellát bennünket. Nem elég azonban, hogy a kertben vagy a piacon kiválasztjuk a legérettebb, legédesebb dinnyét, az is nagyon fontos, hogyan tároljuk a gyümölcsöt - tudjuk meg a hazipatika.hu írásából.
Mint arra a Maradék nélkül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer-pazarlás ellen küzdő programja csütörtöki Facebook-bejegyzésében rámutat, a hidegérzékeny dinnyét nem érdemes rögtön hűtőbe tenni. A legjobb ugyanis, ha sötét, jól szellőző helyen, 10-15 Celsius-fokos hőmérsékleten tároljuk. A hűtőben a görögdinnye húsa üvegessé válik, elveszíti színét és finom ropogós állagát, a hidegkárosodás következtében az íze is megváltozhat és hamarabb romlásnak is indulhat. Éppen ezért, inkább ne kerüljön a dinnye a hűtőbe. Ha mégis hidegen szeretnénk fogyasztani, csak néhány órára tegyük be a hűtőbe a dinnyét, még felvágás előtt.
Arra is fontos odafigyelni, hogy semmiképpen ne tároljuk a görögdinnyét egy légtérben a banánnal, a paradicsommal vagy a sárgadinnyével. Az ezekből a légtérbe jutó etilénre ugyanis a dinnye nagyon érzékeny. Élelmiszer-biztonsági szempontból ugyancsak lényeges, hogy mielőtt megvágnánk a gyümölcsöt, mindig alaposan mossuk le a külsejét. Hogy ne romoljon meg, mindig csak akkora dinnyét vásároljunk, amekkorát pár napon belül el is tudunk fogyasztani. A hűtőbe kerülő maradék ugyanis sokat veszít élvezeti értékéből és gyorsan meg is romlik.
Így válaszd ki a legédesebb görögdinnyét
Emlékszem, amikor édesapám és nagypapám dobosokat megszégyenítő ritmusérzékkel ütögették sorra a dinnyéket, majd szakértő tekintettel egymásra néztek, és közös bólintással állapították meg, hogy ismét sikerült megtalálniuk a tökéletes darabot. Azonban mostanában az a hír járja, hogy a fülünk mellett a szemünkre is érdemes hagyatkozni. Na és persze az orrunkra.
Ehhez pedig nincs is más dolgunk, mint alaposan szemügyre venni a dinnyén található sárgás foltot. Ez a folt azért maradt sárga, mert ezen a helyen érintkezett a dinnye a talajjal, így éretlen maradt, hiszen nem kapott elegendő napfényt.
A folt azonban jóval többet mond el, mint eddig gondoltuk. Minél sötétebb a folt, annál édesebb a görögdinnye. Ha nagyon világos a folt, akkor nagyon korán szedték le a dinnyét, így nem tudott rendesen beérni.
A görögdinnye akkor a legjobb, ha nem a hűtőbe kerül. Fotó: Shutterstock
De a dinnye szára is bőven szolgál információval. A zöld vagy csavart szárú dinnyét inkább hagyjuk ott az árusnál. Azt válasszuk ki, amelyiknek a szára már elszáradt, mert az a dinnye édesebb lesz. De a szemünk mellett az orrunk is sokban segíthet, hogy vadászkutya módjára ki tudjuk szagolni a mézédes görögdinnyét.
Ha édes, erős dinnye illata van, akkor érett, de ha túlságosan erős a dinnye illata, akkor túlérett is lehet. Az pedig tévhit, hogy minél kisebb a dinnye, annál édesebb. A dinnyénél nem a méret a lényeg, így inkább a héját figyeljük meg. Az éret dinnye színe mélyzöld, a csíkos fajtánál a csíkok erősen elütnek egymástól. Ha fényes a dinnye, azt inkább hagyjuk ott, hiszen a mézédes, érett dinnye héja leginkább matt, homályos.
Legyen saját görögdinnyéd
A görögdinnyét legegyszerűbben magról tudjuk szaporítani, melyeket áprilisban és májusban érdemes elvetni. A dinnyét fészkes vetéssel vessük, vagyis készítsünk a magoknak egy kis fészket, és a fészekbe szórjunk 4-5 magot. Mivel a görögdinnye fényigényes, így a kert legvilágosabb részét érdemes kiválasztani számára. A legjobban a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. A palánták hat hét után kelnek ki, melyeket egyelni kell, majd ültessük őket egy-másfél méteres sor és tőtávolságra.
A görögdinnye esetében kulcsfontosságú az öntözés, ezen kívül pedig a gyomlálásra is nagy szüksége van. A termés júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. A görögdinnye indáit forgatni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez.
Ha nincs kertünk, vagy kisebb helyünk van csak a kertben, a magaságyás is kiváló lehetőség arra, hogy dinnyét termesszünk. Fontos, hogy a dinnyét napos helyre ültessük, hiszen legalább naponta 8 órányi napfényre van szüksége. Figyeljünk rá, hogy csak akkor vethető el a dinnye magja, amikor már egészen biztosan nem várható fagy.
Habár felfelé fog terjeszkedni, a gyökere attól még ugyanolyan terebélyes marad, mintha hagyományosan nevelnénk. Ha nincs elég hely a gyökerei számára, nem lesz megfelelő a termés sem. A dinnyével együtt ne termesszünk más növényt a magaságyásban, hogy elegendő hely maradjon az indái számára.
Legyen erős a rács, amire felfuttatjuk a dinnyét, hiszen nem lesz kis méretű a termése, és azt is el kell, hogy bírja. Habár azt gondolnánk, a dinnye magától fel fog futni a futtatóra, ez sajnos nem így van. Az indákat nekünk kell feltenni és odaerősíteni a rácsokhoz. A kötözéshez erős anyagot válasszunk, hogy egészen biztosan elbírják a termést.
Habár a görögdinnye folyamatosan hozza az új indákat, elég, ha csak 8-10 fő szárat futtatunk fel, az összes többi oldalhajtást le kell metszeni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a növény energiáinak nagy részét fogja ezeknek az indáknak a növelésére fordítani, és jóval kevesebb energia és tápanyag jut a termésre.
Azért, hogy az érésben lévő görögdinnye ne essen le az indáról, érdemes hálót húzni rá érés közben, és úgy felfüggeszteni a futtatóra. Nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű vizet biztosítsunk a dinnye számára. A mulcsozás pedig sokat segít, hogy a dinnye talaja ne száradjon ki olyan hamar.
Dinnyében gazdag nyarat kívánunk!