Magyarország jelentős mértékben hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodás nemzetközi erőfeszítéseihez – különösen az erdészeti kutatások révén. Ezt hangsúlyozta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az Európai Erdészeti Intézet (EFI) igazgatójával, Robert Mavsarral folytatott egyeztetésen.



Az erdők jövője össztársadalmi kérdés, hiszen kulcsszerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében, a szén-dioxid megkötésében, valamint az élhető környezet fenntartásában. Zambó Péter szerint épp ezért elengedhetetlen, hogy az erdők megőrzésére irányuló kutatásokra kiemelt figyelmet fordítsunk, különösen a megváltozó termőhelyi viszonyok tükrében.

Közel egy évszázad tapasztalata

Magyarország különösen értékes tudással rendelkezik a szélsőséges termőhelyek erdősítése terén, mely tudás most globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap. A hazai szakemberek már a múlt században is sikeresen alkalmaztak olyan módszereket, amelyek napjainkban újra kulcsfontosságúvá válnak a klímaváltozás következményeinek enyhítése során.


zambo

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Európai Erdészeti Intézet (European Forestry Institute, EFI) igazgatójával, Robert Mavsar-ral - Fotó: Agrárminisztérium


Az EFI által koordinált kutatásokban Magyarország már az 1990-es évek óta részt vesz, újabban pedig az „Integrate” nevű programhoz is csatlakozott. Ez a kezdeményezés nemcsak az erdők természetvédelmi értékének feltárását célozza, hanem a gyakorlati tudás átadását is támogatja a terepen dolgozó szakemberek számára.

Mintaterületek és gyakorlati együttműködés

A kutatásokban aktív szerepet vállal a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, valamint több állami erdőgazdaság is. Kiemelkedő példát jelentenek a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. által kialakított ún. marteloszkóp mintaterületek, amelyek lehetőséget biztosítanak a természetvédelmi szempontú erdőkezelés gyakorlati vizsgálatára.

Az állam nemcsak kutatóintézeteken keresztül, hanem erdészeti társaságain keresztül is komoly szerepet vállal a fenntartható erdőgazdálkodás hazai rendszerének működtetésében.



Nemzetközi együttműködések

A globális klímaváltozás hatásainak megértéséhez és a megfelelő fafajok kiválasztásához elengedhetetlenek a nemzetközi kutatások. Magyarország olyan országokkal alakított ki szoros együttműködést, mint Törökország, Marokkó, Algéria, valamint a balkáni és kaukázusi térség államai. Az itt őshonos fafajok déli származásainak hazai körülmények között való viselkedését vizsgáló kísérletek jelentős nemzetközi érdeklődést váltottak ki.

Ezek a tapasztalatok hozzájárulhatnak az európai erdészeti gyakorlat megújításához, különösen a melegebb és szárazabb éghajlathoz való alkalmazkodás terén.

A jövő kulcsa: kutatás és együttműködés

Zambó Péter szerint a termőhelyi változások megértéséhez, és ezen keresztül a jövő erdeinek megőrzéséhez új módszerekre és összefogásra van szükség. Ezért a magyar kormány továbbra is elkötelezett az erdészeti kutatások támogatása, valamint a nemzetközi tudományos együttműködések erősítése mellett.

Az erdők nem csupán természeti értékek, hanem stratégiai erőforrások is – a fenntartásukhoz pedig elengedhetetlen a tudományos alapú, hosszú távú gondolkodás.

Indexkép: Fekete István/AM