Ahogy közeledik a tavasz, egyre több időt töltünk a kertünkben. Elmélyülten gyönyörködünk a csodás fűben, a nyíló virágokban, majd a csodás napsütésben megcsillan valami. Na ez az, amiben egyáltalán nem gyönyörködünk. Sőt, látni sem akarjuk.
Ez a semmivel sem összehasonlítható csík a kertben nem más, mint a nyoma annak, hogy a tavasz nem csak a virágokat hozza el, hanem bizony a csigákat is. Azok közül is a legkellemetlenebbet, a spanyol csupaszcsigát. Tőle pedig egészen biztosan nem arra számíthatsz, hogy a flamenco táncot fogja neked megtanítani. Inkább eleszi előled a féltve őrzött zöldségeidet, gyümölcseidet. A cél tehát nem más, mint felvenni a kesztyűt, hogy a csiga elhúzza a csíkot a kertedből.
Nem minden csiga az ellenséged, de a spanyol biztosan nem a barátod
Habár elsőre azt gondolhatnánk, azért nem minden csigát kell kilakoltatni. A házas változatokkal általában könnyű az együttélés, sőt, a hazánkban található közel 26 házatlan csigafaj közül is csupán tíz okoz kárt a kertben. A legtöbb házas csiga ugyanis nem fogja megdézsmálni a friss szamócát, vagy a salátát, hanem leginkább is sérült növényi hajtásokkal, és rothadó zöldségekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak.
A meztelencsiga nagyon nagy pusztítást tud okozni a kertekben. Fotó: Pixabay
Az éticsiga tehát maradhat, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, de más csigák tojásait is elfogyasztja. A meztelencsigák némelyike azért hasznos, mivel a madarak eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak.
Azonban vannak olyan háznélküli csigák, amelyeknek a jelenléte nagyon nem szívderítő a kertünkben. Ilyen a nagy barna meztelencsiga és a spanyol csupaszcsiga. Ezek ketten nagyon hasonlítanak egymásra. Előbbi sajnos óriási távolságokat is képes megtenni, míg az utóbbi mindent elpusztít a veteményesben, amit csak elér. A spanyol csupaszcsiga ráadásul rendkívül szapora is, hiszen akár 150–200 tojást is képes lerakni, és még a hideg időszak sem fékezi meg, ugyanis kiválóan képes áttelelni.
Ha a kertünk ápolt, kisebb az esély a megjelenésére, hiszen igazán a nedves, párás helyeket kedveli, ahol kissé elhanyagolt a növényzet. Májustól egészen őszig jelen vannak a kertjeinkben, és leggyakrabban nagy, nedves kövek alján pihenik ki az egész napos, növénypusztítással járó fáradalmaikat. És van mit kiheverni, mivel minden lágyszárú növényben kárt tesznek, így szeretik a palántákat is, de tulajdonképpen semmi sincs tőlük biztonságban, így kárt tesznek a friss eperben, a salátában, de a paprikát, a retket, a káposztát, a tökféléket és az uborkát sem kímélik. De még a fűszernövényeink sincsenek tőlük biztonságban.
A dísznövényeink között is találnak kedvükre valót, mint amilyen például a büdöske, a dália, vagy az árvácska. Amit pedig imádnak, abból a legtöbb kertben nagyon is sok van, és ez nem más, mint a pitypang.
A spanyol csupaszcsigák nyárra akár 10-15 centiméteresre is megnőnek, és képesek letarolni az egész kertet. Éppen ezért márciusban már érdemes elkezdeni a harcot velük szemben. A spanyol meztelencsigák a legtöbb petét, amely egy csomóban akár 150 darab is lehet, a nyár végén, illetve ősszel rakják le a különböző kerti tárgyak és a mulcs alá. Ezekből kelnek ki tavasszal, így érdemes erre gondolni már a nyár végén, és minél kevesebb dolgot elől hagyni, illetve átnézni, és még peteként elpusztítani a meztelencsigákat.
A spanyol csupaszcsigák ugyanis hiába kicsik még tavasszal, már az elvetett magból alig kikelt csírát is felfalják, és a kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú növényeket az ültetést követő éjszaka már gyakran tarra rágják. Nem véletlen, hogy a hatalmas pusztítás miatt a spanyol meztelencsiga egy kategóriába került az afrikai vándorpoloskával és a dióburok-fúróléggyel, mint a legveszélyesebb inváziós fajjal.
Terjedése áruszállítás, fuvarozás során passzív úton történik, és mivel nincs túl sok természetes ellenségük, szaporodásukat semmi nem korlátozza. Mivel ezek a csigák fénykerülők, táplálkozásuk, kártételük sötétedéskor kezdődik és reggelig tart. Amikor esik az eső, tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, és hatalmas károkat okoznak a növények leveleinek és hajtásainak lerágásával.
Már ősszel kezdjünk el harcolni a meztelencsigák ellen. Fotó: Pixabay
A fajnak gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. Hazánkban először 1985-ben észlelték, a Dunántúlon, de sajnos mára az egész országot ellepték.
Ne add fel! Űzd messzire a nudistákat!
Természetesen a meztelen csigákra gondolunk. A legkevésbé lesz az ínyükre, ha rendben tartjuk a kertünket. Ha rendszeresen nyírjuk a füvet, máris jóval kevesebb lesz a csigákat a kertünkbe csalogató pitypangból is. Ráadásul a gyomnövények sem szaporodhatnak kedvükre.
A veteményest is úgy tudjuk a legjobban megvédeni, ha napos, száraz helyen kerül kialakításra, és persze ha nem hagyjuk, hogy ellepje a gaz. De a magaságyás is jó megoldás lehet, hiszen a csigák nem túl sportosak, így nem igazán szeretnek a magaslatokba mászni egy kis ételért.
Ha a napi öntözést reggelre időzítjük, máris sokat tettünk a meztelencsigák ellen, mivel a meztelencsigák éjszakai állatok, és imádják a nedvességet. Így ha reggel öntözünk, az esti fürdőzés nem fogja odacsábítani őket a kertbe. Még jobb, ha csepegtető öntözésre váltunk, amely csak a növény gyökérzónáját éri, szárazon hagyva így a leveleit.
A legfáradtságosabb, de mégis, a leghatásosabb mód, ha felvesszük a kesztyűt, és összeszedjük a csigákat. Tudjuk, hogy nagyon kilátástalannak tűnik, mégis, ez az egyik leghatásosabb módszer arra, hogy megszabaduljunk tőlük. Ha pedig figyeljük, hol a csík, máris tudjuk, hol a csiga legkedveltebb útvonala. Ezekre a helyekre helyezzünk ki jól bevizezett textil törölközőket az este folyamán, és reggel nincs más dolgunk, mint összegyűjteni a rajta éppen kikapcsolódó csigákat.
Mivel a meztelencsiga nem túl józanéletű, nem veti meg a sört. Töltsünk meg félig egy műanyag poharat, vagy egy konzerves dobozt sörrel és tegyük ki a kertbe. A meztelencsigák nem fognak tudni ellenállni az illatának, azonban, mivel nem igazán jó úszók, valószínűleg ez a korty lesz a végső az életükben.
De bevethetjük az indiai futókacsát is, aki lelkesen nyeli a meztelencsigát, mint kacsa a nokedlit. A neve daliás testtartásából ered, és abból, hogy igazi sprinterként szedi a lábait, és közben persze a meztelencsigákat is. Ráadásul a csigapete is nagy kedvence, így duplán hasznos. De van egy sötét oldala is az indiai futókacsának. Sajnos meggyőzhetetlen arról, hogy a csiga mellé ne kóstolgasson egy keveset a zöldségeinkből is, köretként. De a kacsa mellett a sünök, a gyíkok, a vakondok és a békák is szívesen falatoznak a meztelencsigákból.
Nem csak az állatok, a növények is a segítségünkre vannak a meztelencsigák elleni küzdelemben. Ültessünk jó sok begóniát, fekete ribizlit, vagy paradicsomot, mert ezeket nagyon nem kedvelik a meztelencsigák. Most pedig a 18 éven felülieknek szánt módszerek következnek.
Vannak csigairtó szerek, azonban ezek használatával bánjunk nagyon körültekintően, mert akár emberre, akár állatra is veszélyesek lehetnek. A sószórás is segíthet, bár ez szintén nem túl humánus módszer. Ilyenkor a védeni kívánt ágyások köré sót kell szórni, ami elvonja az állatból a nedvességet, így nem tud csúszni, majd elpusztul.
De építhetünk nekik akadálypályát is, például a védeni kívánt ágyás köré rakott tojáshéjakból, kávézaccból, műtrágyából, amelyek fizikailag tartják távol őket a veteményestől. Vagy helyezzünk éjszaka a veteményesbe egy jó nagy deszkát a talajra, majd délután ott fog minket várni a meglepetés, egy nagy csomó csupaszcsiga formájában.
Ezeket pedig, ha igazán állatbarátok vagyunk, elfuvarozzuk jó távolra, és még véletlenül sem jut eszünkbe egyszerűen átpotyogtatni a szomszéd kertjébe. Mert ugye tudjuk, hogy a kölcsön csiga visszajár.
