A genomika alkalmazása forradalmasította a tejelő szarvasmarha-tenyésztést világszerte, különösen Észak-Amerikában, ahol 2009 óta validált és hivatalos szelekciós eljárásként használják. Ennek hatására Magyarországon is egyre elterjedtebbé vált a genomikai alapú tenyésztéstechnológia, különösen a tejelőmarha-ágazatban – hangzott el a PREGA X 2025 Konferencián.

A genomika jelentősége

A precíziós tenyésztés egyik alapelve, hogy minden döntés méréseken alapuljon. A genomika lehetőséget ad arra, hogy már nagyon korai életszakaszban – akár születés előtt – információkat kapjunk az egyedek genetikai potenciáljáról, így pontosabb szelekciós döntéseket hozhatunk.

Korábban a párosítási tervek alapját a szülők tenyészértékeinek átlaga adta, amelynek megbízhatósága csupán 30–35% volt. A genomikai vizsgálatok révén ez az arány jelentősen, akár 80–85%-ra is növelhető, különösen, ha nagy referenciabázissal dolgozunk, mint az Észak-Amerikában elérhető adatbázisok esetében.

Gyors és hatékony adatfeldolgozás

Magyarországon ma már központi szerepet tölt be a genomikai minták begyűjtése és feldolgozása. A fülből vett minták gyorsan az Egyesült Államokba kerülnek, ahol felhőalapú rendszereken keresztül elemzik azokat, majd az eredmények visszajutnak a tenyésztőkhöz. Egyetlen állat esetén is 80–90 különböző genetikai adat érkezhet vissza, amely alapján komplex stratégiák, szelekciós programok és párosítási tervek alakíthatók ki.

A nőivar jelentősége és előszűrés

A genomika nem csupán a hímivarú (bika) állatok kiválasztásában hozott áttörést, hanem – és talán még fontosabb módon – a nőivarú egyedek szelekciójában is. Ez különösen azért jelentős, mert így már az utódnemzés előtt kiválaszthatók azok az üszők vagy embriók, amelyek a kívánt genetikai tulajdonságokat hordozzák.

Az eljárásnak köszönhetően lehetőség nyílik például A2-es tejtermelésre szelektálni, vagy olyan recesszív géneket kizárni a tenyésztésből, amelyek hátrányos tulajdonságokat hordoznak.

Immunválasz és metánkibocsátás – új szelekciós irányok

A modern tenyésztési célok között már nemcsak a tejtermelés mennyisége, hanem a környezetterhelés és az állategészségügy is szerepet kap.

Kiemelt figyelmet kap az immunrendszer örökölhetősége, amely akár 4–5 ezer gén által vezérelt tulajdonság. A magyar kutatások során sikerült azonosítani a 23-as kromoszómán egy génklasztert, amely erős összefüggést mutat az immunválasz erősségével. A pozitív immunválaszú egyedek egészségesebbek, kevesebb antibiotikumot igényelnek, így gazdaságilag is előnyösebbek.

Emellett a metánkibocsátás hatékonysága is vizsgálható genomikai alapon. Kiderült, hogy azonos takarmányozási körülmények mellett egyes állatok jelentősen kevesebb metánt termelnek, miközben a tejhozamuk nem csökken. Ez lehetővé teszi, hogy környezetbarátabb állományt alakítsunk ki anélkül, hogy veszélyeztetnénk a termelést.

In vitro fertilizáció (IVF)

A genomikai előszűrés in vitro fertilizációval (IVF) is kombinálható. Az ipari szinten alkalmazható eljárással már telepi szinten is lehetőség van genetikai csúcsteljesítményű állatok „tömeges” szaporítására. Az embrióbiopszia révén már az embrió genetikai állományából is elvégezhető a vizsgálat, így a megszületés előtt kiválaszthatók a legígéretesebb egyedek – ráadásul kizárólag nőivarú embriókat lehet beültetni, növelve ezzel a recipiens hatékonyságát és csökkentve a költségeket.

Szlovák tapasztalatok és eredmények

A szlovákiai tapasztalatok is igazolják a genomika gyakorlati hasznát. 2018 óta több mint 30 000 genomvizsgálatot végeztek el, és az eredményeket stratégiai tenyésztési döntésekhez használták fel.

A szlovák farmok azt a technológiát alkalmazzák, amely genetikai analízist, stratégiaalkotást és párosítási programot integrál egyetlen rendszerbe. A tenyésztők így valós időben tudják követni a genetikai előrehaladást, és össze tudják hasonlítani a genotípust a későbbi fenotípussal (pl. tejtermelés).

Egy konkrét farm példáján látható, hogy az első laktációs tehenek közül a legmagasabb genetikai értékekkel rendelkező csoport 2000 kg-mal több tejet termelt 305 nap alatt, mint a legalacsonyabb genetikai potenciállal rendelkező csoport. Hasonló különbségek figyelhetők meg más laktációs ciklusokban és az egészségügyi mutatókban is.

A genomika ma már nem csupán egy elméleti lehetőség, hanem gyakorlati eszköz, amely mérhető eredményeket hoz a tejtermelő farmok számára. A siker kulcsa azonban nemcsak a genetikai adatok megléte, hanem azok feldolgozása, értelmezése és stratégiai alkalmazása. Ehhez elengedhetetlenek a megfelelő technológiák és szoftverek, amelyek biztosítják a hatékony szelekciót és a gazdasági előrelépést.

A jövő tehát már elkezdődött – precízen, célzottan, genomikai alapon.

Indexkép: Agroinform.hu