A manduláról sokaknak Magyarországon Janus Pannonius Itáliát idéző sorai vagy a marcipán juthat eszébe, mások pedig mandulatejként fogyasztják rendszeresen. A termék egyik legfőbb forrása az Egyesült Államokban található Kalifornia állam, ahol jelenleg olyan súlyos probléma alakult ki, amely már a hazai ellátást is befolyásolhatja. Hiány alakulhat ki a boltokban és megdrágul – aggódhat jogosan az, aki hallott a legfrissebb kaliforniai hírekről. Az amerikai mandulatermesztés súlyos fenyegetettség alatt áll.

Mivel a világ mandulatermelésének túlnyomó része Kaliforniához köthető, így mindenkit érinthet, ami ott történik. Az Egyesült Államok teljes szükségletét innen látják el, illetve az itt termelt mandula 70 százaléka exportra kerül. Ennek leállása elsősorban Indiában éreztetné hatását, de mivel több mint száz ország kap kaliforniai mandulát, így Magyarország is az érintettek közé tartozik.

A mandulatermesztés központját, Kaliforniát jelenleg példátlan kihívás sújtja: egyre nagyobb területeket lepnek el a patkányok. Roger Baldwin, a California-Davis Egyetem ember-vadállat konfliktusokra szakosodott professzora elmondta, hogy szinte folyamatosan keresik a gazdák, miután hatalmas károkat okozott az invázió. Az éves szinten 4,7 milliárd dolláros (mintegy 1600 milliárd forintos) mandulapiac most komoly veszélyben van.

mandula

Veszélyben a mandula – fotó: Pixabay

A San Joaquin-völgy több mint százezer hektárján jelentek meg tömegesen a rágcsálók. A termésben és az eszközökben okozott kárt 109 és 311 millió dollár közé becsülik. Az invázió 2023 őszén indult, és teljesen váratlanul érte a termelőket, akik tanácstalanok a védekezést illetően. Baldwin professzor szerint „A probléma először nagyon, nagyon kicsi volt, de aztán az egyetemen töltött 17 évem legnagyobb ügyévé nőtte ki magát” – mondta a professzor.

A rágcsálók újonnan megfigyelt viselkedése is aggodalomra ad okot, ugyanis korábban a citrusféléket támadták, most azonban egyre inkább a diófélék felé fordulnak.

A kutatók három fő tényezőt neveztek meg a jelenség okaként: az elmúlt években az aszály és a csökkenő vízkészletek miatt több mint félmillió hektár maradt parlagon, ahol nem történt kártevő-ellenőrzés; az aszály vége után pedig a növényzet gyors fejlődésével bőséges élelemhez jutottak a vadállatok; emellett az állami vegyszerszabályozások is korlátozzák a védekezési lehetőségeket.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com