"A többször permetezett platánfáknak is ritkul a lombjuk, hullanak a leveleik. A földre került leveleken nem látom a lisztharmat és a csipkéspoloska károsítását sem (jól sikerült a permetezés), egyértelműen a nyári aszály miatt kopaszodnak a fák. A fotó még 06.10-én készült. A vadgesztenyék talán jobban bírták az idei időjárás viszontagságait, de náluk is megjelentek a táphiány kezdeti jelei pl. a levélszélek száradása (09.04-i fénykép).
Ezen nem is csodálkozhatunk, mert a nyári vízhiány miatt a növények nem tudták a talajból felvenni a számukra fontos tápelemeket. Az ún. makroelemeket (NPK) főleg a talajon keresztül tudnánk pótolni, de a növények életében legalább annyira fontos mikroelemeket levéltrágyázással is visszajuttathatjuk a „vérkeringésükbe”.
A lombtrágyás permetezéssel az aszály káros hatásait mérsékelhetjük, sokan kifejezetten csak ezért vetik be a levéltrágyákat a szántóföldön és az ültetvényekben is.
Továbbra sem ígérnek nagy esőket a meteorológusok, ezért a permetlét kombinálni lehet pl. egy biostimulátorral, biokondícionálóval vagy a szeptemberi UV ellen védő „növényi napolajjal”, lásd az előző levelem. A döntést bízzák a növényorvosra" – írja Zsigó György.
.jpg "árvácska")
A platánfáknak ritkul a lombjuk, hullanak a leveleik – fotó: Zsigó György/NMNK
A vadgesztenyék talán jobban bírták az idei időjárás viszontagságait, de náluk is megjelentek a táphiány kezdeti jelei pl. a levélszélek száradása – fotó: Zsigó György/NMNK
"Injektálással meg tudták védeni a tegnap fotózott vadgesztenyét az aknázómolytól és a gubacsatkáktól is, azonban a tavaszi guignardia fertőzés tünetei még most is megtalálhatóak a leveleken. Jövőre hogyan lehetne védekezni a gomba támadása ellen?
A vadgesztenye permetezését az aknázómoly rajzásához igazítjuk. A permetlébe mindig teszünk gombaölő szert is, de a gomba ellen nem biztos, hogy pont ekkor kellene védekezni. Sőt, az ideihez hasonlóan elhúzódó hűvös és nedves tavaszon egy-két héten belül ismételni kell a kezelést ha nem akarjuk, hogy őszig barna, száradó foltok csúfítsák el a lombot.
A szélsőségesen változékony időjárásunk kiszámíthatatlanná tette a károsítók megjelenését, felszaporodását. Lehet, hogy hetente más és más problémával kell szembenéznünk. Azonban a mereven, csak egy konkrét károsító leküzdését megcélzó - pl. csak az aknázómolyról szóló - szerződések nem engedik meg a pénzösszegek átcsoportosítását. Az éves keretösszeg rugalmasabb felhasználását megengedő vállalkozói szerződésekkel jobb szakmai munkát végezhetnénk" – olvasható a cikkben.
"Lassan kikerülnek a virágzó egynyáriak az ágyásokból és sok parkban újra az árvácskák váltják fel őket. Az elmúlt években országszerte kínlódtunk a fenntartásukkal. A lombon és a virágon a szürkepenész, a gyökérnyakon és a gyökereken a talajlakó kórokozók fertőztek, néha 100%-os pusztulást okozva (2024.01.28-i fotó).
Ezekre a kórokozókra most is számíthatunk. Egyrészt mert az árvácskák valószínűleg ugyanazokba az ágyásokba kerülnek vissza, ahol már várják őket pl. a szürkepenész tavasz óta elfekvő, fertőzésre képes gombaképletei. Másrészt az időjárásban sem várhatunk változást. Nedves, fényszegény, gyakran jóval fagypont feletti napokra is számíthatunk. Ezek a körülmények lassítják, de nem gátolják az említett kórokozók terjedését.
.jpg "árvácska")
A lombon és a virágon a szürkepenész, a gyökérnyakon és a gyökereken a talajlakó kórokozók fertőztek, néha 100%-os pusztulást okozva (2024.01.28.) – fotó: Zsigó György/NMNK
A káros talajlakó gombák, baktériumok ellen nincs talajfertőtlenítő növényvédő szerünk, mellyel a kiültetés előtt „kitisztíthatnánk” az ágyásokat. Sajnos a tél folyamán sem tudunk küzdeni ellenük, mert a szóba jövő növényvédő szerek 15 0C alatt már hatástalanok a botritisz és a talajlakók ellen is.
A kertészeknél van a megoldás kulcsa! Amennyiben nem lehet más fajt választani a virágágyakba, akkor a palántázásnál lehet elkezdeni a védekezést. Jó visszajelzéseket kaptam a palántázóföldbe adagolt Trichoderma készítményekről.
Ezek a hasznos gombák gyorsan szaporodnak, átszővik a gyökérlabdát, a gyökereztető kockát és a növénykék már ezzel a védőhálóval kerülnek ki a talajba. Ugyanezekkel a készítményekkel ültetés előtt az ágyások talaját is kezelhetjük. A talajvizsgálatra alapozott trágyázással, a szellősebb kiültetéssel és a szükség szerinti öntözéssel folytatódik az árvácskák tavaszig tartó növényvédelme. Szép feladat, sok sikert hozzá!" – írja a szakember.
Forrás, indexkép: Zsigó György/NMNK
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
