Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A helyspecifikus („precíziós”) technológia térhódításával számos technikai újítás, dokumentációra alkalmas, precíziós munka- és erőgép, pilóta nélküli légi/földi megoldás vált elérhetővé a szántóföldi növénytermesztésben (is). Két dolgot viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni:

A legfontosabb dolgok az életben ingyen vannak.
Az eszköz elengedhetetlen, viszont a profitot a növényeink fogják nekünk megtermelni... az ő igényeiket kell kielégítenünk (akár méterről méterre).

Fotó: Bayer Hungária Kft.

Az emberi elme hatalma, a döntések értéke

Amennyiben az egyedi produktumot képesek vagyunk növelni, úgy az egységre vetített kihozatalunk is növekedni fog, ebben tudnak nekünk a gépek segíteni... hiszen minden növény „digitalizálható”, de mindegyik másképp. Ahogyan és amilyen mértékben a termesztési közeg (környezet) változik, úgy és olyan mértékben változnak a növényeink életfeltételei. Ehhez alkalmazkodnunk kell a területen (táblaszinten és/vagy táblán belül is) a technológiánkkal. Itt viszont nagyon fontos, hogy növényélettani, genetikai összefüggésekkel tisztában legyünk ahhoz, hogy sikeresek legyünk.

Precíz termékpozícionálás

Fajszinten:

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az adott kultúrnövény termesztéséhez a termőtábla adottságai megfelelőek-e. Ha nem, akkor meg tudjuk-e teremteni a termesztési feltételeket, vagy váltsunk kultúrnövényt.

Fajta/hibridszinten:

Mindig a területi adottságainknak, technológiai fegyelmünknek megfelelő inputanyagot válasszunk. Közhelyes, de talán éppen ezért igaz: „A legjobb genetikát is el lehet rontani egy neki nem megfelelő technológiával, és egy elavult genetikával is profitábilisek lehetünk, ha azt az igényeinek megfelelő környezetben termesztjük.”

Genetika × Technológia × Környezet összefüggései a kijuttatási tervekben

Fajszinten:

Koncepcionálisan azon növényfajok, melyek alapesetben kompenzációs képességekkel rendelkeznek (bokrosodás, oldalelágazások), a változó dózisú technológia (elsősorban vetés) következtében homogenizálnak. Ennek megfelelően a jobb területpotenciállal rendelkező részeken alacsonyabb vetőmagnormát alkalmazunk (jobb bokrosodás, több oldalelágazás), míg a kitettebb részeken magasabbat (kompenzálva a kieső kalászok és oldalelágazások számát). Ezek mértékéről minden esetben érdemes egyeztetni a fajtatulajdonosokkal. Ennek köszönhetően a hozamtérképünk várhatóan kisebb szélsőértékek között fog változni, de ami még lényegesebb: a növényeink érésében (valamint minőségében is) egységesebbek lehetnek. Őszi káposztarepce esetében például ez segíthet nekünk a betakarítási veszteségek csökkenésében (már felnyílt becők és még nem érett magok aránya).

Jellemzően a kapáskultúrák esetében, alkalmazkodva a terület heterogenitásához, a jobb adottságú területrészeken (zónákban) több termőtövet, a kitettebb részeken kevesebb termőtövet alkalmazunk. Ezen döntések már alapvetően befolyásolják a fajta/hibridválasztást.

Hibrid/fajtaszinten:

Amennyiben a területünk bizonyos szélsőértékek mentén, meghatározó paraméterek alapján kisebb szélsőértékekkel változik (pl. humusztartalom 2,0–2,2% között, tengerszint feletti magasságváltozás 1 méteren belül stb.), úgy alkalmazzunk egy flexibilis genetikát. A terület kisebb heterogenitását maga a genetika be tudja kompenzálni. Nem feltétlenül szükséges a változó dózisú vetés.

Heterogén adottságok mellett a vetési normánkban alkalmazkodnunk kell a termőtáblán belüli területpotenciál-változásokhoz. Itt inkább a fix csőtípusú genetikával lehetünk sikeresek, amihez vetési kijuttatási tervet kell készítenünk (amennyiben a vetőgépünk erre alkalmas).

Érdemes tudni, hogy a termőtövek száma és a növénymagasság között szoros és pozitív korreláció áll fenn. Ahogyan növelem a tőszámot, úgy fog növekedni a növénymagasság, illetve a csőeredés magassága is. Mivel magasabban lesz a növények súlypontja, mindenképpen válasszunk olyan hibridet/fajtát, amelynek kiváló a szárerőssége, még megnövelt tőszám mellett is. Kifejezetten igaz ez, amennyiben a magasabb tőszám mellé magasabb tápanyagdózist pozícionálunk. Kalászosok esetében ugyanezen zónákat felhasználhatjuk szárerősítő kijuttatására.

A változó tőszám következtében olyan speciális mikroklimatikus környezetet alakítunk ki a területünkön, ahol az egyes termőzónák között más-más élettani reakciók lehetnek. Ökölszabályként megállapítható, hogy a zártabb állományban magasabb lehet a páratartalom, így a változó dózissal történő vetések esetében válasszunk kiváló betegségellenálló, toleráns fajtát/hibridet.

Szintén általános megállapítás, hogy a magasabb tőszám kitolja a tenyészidőt. Ez természetesen így nem teljesen igaz, hiszen ez esetben a vízleadás dinamikája, a fenológiai stádiumok hossza sokkal inkább a termőzónák potenciáljának és az esetleges magasabb kijuttatott tápanyag következménye, semmint az alkalmazott tőszámé.

Forrás: Bayer Hungária Kft.

A retró a legújabb innováció:

Ahogyan érzékelhető, a fajtaválasztás (mint precíz munkavégzés) nagyobb hatást gyakorol a termésünkre, mint a precíziós technológia. Tekintve, hogy minden genetikai reakció egyedi, járjunk el körültekintően, és a saját körülményeinkre, a saját adataink alapján állítsuk össze a saját portfóliónkat.

Mindezek mellett tartsuk szem előtt, hogy a folyamatosan változó környezetünkben időnként vissza kell térnünk az alapokhoz, és át kell vizsgálnunk az alapadatainkat, termesztési környezetünket, hogy alkalmazkodni tudjunk a termesztési feltételekhez. Ez teljesen ingyen van.