A PREGA X 2025 konferencián dr. Buda György nemcsak új technológiákat mutatott be, hanem egyértelművé tette: aki ma nem lép, az holnap lemarad. A ReBusch technológia pedig már bizonyított.


„A halogatás a legdrágább stratégia" – hangzott el a PREGA X konferencia egyik leginkább elgondolkodtató előadásában, amelyben az innováció és a proaktivitás fontosságára hívta fel a figyelmet dr. Buda György. A szakember nem pusztán technológiai fejlesztéseket prezentált, hanem megmutatta azt az átfogó szemléletváltást, amelyre ma a magyar mezőgazdaságnak égető szüksége van.

Kivárás vagy cselekvés – ez ma a tét

Dr. Buda provokatív nyitányában kifejtette: tudatosan választott erős címadást, mert úgy érzi, a magyar agrárium szereplőinek ma már nem szabad illúziókat kergetni. A kihívások valósak, az időjárás, a piac, a fogyasztói szokások, a munkaerőhelyzet és a klímaváltozás egyaránt szorongatja az ágazatot – és különösen nehéz helyzetben vannak a fás szárú növényeket termelők, ahol az átállás években mérhető, nem hónapokban.

Az előadás egyik kulcsüzenete: a változás nem jövőbeli lehetőség, hanem jelen idejű kényszer. A kivárás és a passzivitás ma már többe kerül, mint maga a technológiai beruházás.

A spanyol példa: a jövő már megtörtént – csak nem nálunk

Az előadó szerint a spanyol agrárium „előttünk jár legalább öt évvel”, és ami ott a jelen, az nálunk néhány éven belül szintén realitássá válik. A ReBusch technológiával több éve dolgoznak együtt spanyolországi partnerekkel – különösen szőlőültetvényekben –, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a dél-európai trendekről.

A madridi DataGrip kiállítás pedig megerősítette a technológiai lemaradás tényét: míg Spanyolországban egy kiállító cég 17 millió hektáron nyújt digitális szolgáltatást, addig Magyarországon sokszor még az alapmonitoring sincs kiépítve. A látogatók „mint a rajzfilmekben, tágra nyílt szemekkel” tapasztalták meg, milyen az, amikor valóban ipari szinten működik az agrárdigitalizáció.

Stratégiai irányok: tömbösödés kontra egyéni piaci rések

Miközben a mezőgazdaságban az integráció, a vertikális koncentráció és a tömbösödés iránya világosan kirajzolódik, Dr. Buda szerint még mindig van lehetőség az egyéni stratégiákra. A spanyol biodinamikus Bodegas Imenes Landi borászat példája is ezt mutatja: kis területen, magas minőségben, prémiumpiacokra termelve is lehet sikeresnek lenni. Az ők boraikat 15–30 euró/palack áron, a minősítetteket pedig akár 80–100 euróért értékesítik – és értékesítési problémájuk nincs.

Ez az irány Magyarországon is járható lehet, de csak akkor, ha hozzáadott értékű, magas beltartalmú és jól pozicionált termékeket tudunk előállítani – csúcstechnológiával.

A ReBusch technológia: precizitás a növény szintjén

A ReBusch rendszer egy olyan komplex technológiai megoldás, amely négy pillérre épül:

  • Talajállapot-kezelés
  • Vízpótlás, öntözés optimalizálás
  • Növénykondicionálás, táplálás
  • Adatalapú döntéstámogatás (digitalizáció)

A rendszer logikája moduláris. A gazda elindulhat akár egy alapszintű („Basic Site”) rendszerrel, amely már az első évben termel annyi többletet, hogy a beruházás önmagát visszatermelje, majd innen lehet továbblépni az összetettebb verziók felé. A technológia tehát támogatás nélkül is rentábilisan telepíthető, de ha van támogatási háttér, akkor rögtön célszerű a teljes rendszer kiépítése.

A rendszer középpontjában: a növény genetikai potenciálja

Az előadó szerint jelenleg nagyon sokat veszítünk a növények valódi képességeiből. Nem adjuk meg számukra a megfelelő feltételeket, így sem hozamban, sem beltartalomban nem tudják kihozni magukból azt, ami genetikailag bennük van.

A ReBusch célja, hogy a növény „megvaduljon”, azaz teljes erőforrásait aktiválja a növekedésre és a termésképzésre. A rendszer minden eleme azt szolgálja, hogy a növény a lehető legnagyobb biomasszát, legjobb minőséget és legnagyobb hozamot produkálja – a lehető legkevesebb inputtal.

Az innovációk gyors adaptációja kulcsfontosságú: „amit a tudomány ma publikál, az néhány napon belül jelenjen meg a földeken” – ez a Rebus filozófiája.

ReWater: vízmegtakarítás nanobuborékos technológiával

A ReBusch egyik zászlóshajója a ReWater vízkezelő fejegység, amely nanobuborékokat állít elő, és ezek segítségével a tápanyagokat olyan oldatformába viszi, amelyet a növények gyorsabban, hatékonyabban tudnak felvenni. Az alkalmazott biostimuláns (E16), 20 g/ha dózisban, mindössze 45 euró/hektár költséggel jár – és ezt többszörösen visszahozza.

A technológia alkalmazásával akár 30%-os vízmegtakarítás is elérhető – ami nemcsak a déli országokban, hanem a hazai homokhátságokon is életmentő lehet. A rendszer nem egyszerűen kevesebb vizet használ, hanem a növény valós igényeit szolgálja ki, a gyökérzóna optimális állapotban tartásával.

Laboratóriumban és üzemi körülmények között is működik

A rendszer hatékonyságát laboratóriumi körülmények között is tesztelték: azonos számú mag, azonos öntözés, azonos körülmények mellett szignifikánsan nagyobb biomassza képződött a ReBusch technológiával. Ráadásul ez az előny üzemi szinten is igazolódott – a „papírra vetített” eredmények a valóságban is megjelennek.

Kultúrákon átívelő eredmények: szőlő, paprika, pisztácia, gránátalma

  • Szőlő: Spanyolországban már közvetlenül tesztelték a rendszert. Rövid bekapcsolódási idő mellett is látványosan jobb bogyóméretet, fürtminőséget, egyöntetűséget és beltartalmi értéket produkált a kezelt állomány. A ReBusch megoldja a „mennyiség vagy minőség” dilemmáját: mindkettőt egyszerre biztosítja.
  • Paprika: Egy 2024-es szentesi esettanulmányban 30% feletti hozamnövekedést és látványos eltarthatósági javulást értek el. A napra kitett termés egy hét után is fogyasztható maradt – sőt, beltartalmi értéke sem csökkent.
  • Pisztácia és gránátalma: Magyarországi tesztek (2024) azt mutatták, hogy a kezelt pisztácia-ültetvények 30 cm-rel nagyobb növekedést mutattak a kezeletlenhez képest. Hasonló hatás figyelhető meg a gránátalmánál is – ezek a kultúrák a jövő potenciális slágerei lehetnek hazánkban.

Nyitottság, transzparencia és közös tanulás

A ReBusch fejlesztői együttműködnek a Pécsi Tudományegyetem Borbirtokával is, ahol új telepítésű ültetvényekben vizsgálják a rendszer hatékonyságát. Az együttműködés nyitott, publikációkban is megjelenő tudományos alapokon nyugszik. A cél, hogy a technológia ne legyen „fekete doboz”, hanem mindenki számára hozzáférhető és érthető legyen.

Egy filozófiai megközelítést is felvállalnak: a Volvo példáját követve nem szabadalmaztatják a megoldásaik minden részletét, hanem azt vallják, hogy ami az ágazatot előrébb viszi, azt közösen kell használni.

Az előadás végén dr. Buda György visszacsatolt az alaptézishez: a magyar agráriumnak nincs több ideje kivárni. A ReBusch technológia nem kísérlet – már működik, több országban, több kultúrában, laborban és üzemben egyaránt. Most az a kérdés, ki akar csatlakozni a következő korszakhoz – és ki az, aki továbbra is a régi logikával próbál túlélni.

Indexkép: shutterstock.com