Képzeljük magunkat egy piac vagy egy szupermarket pultja elé. Melyik paradicsomot vagy paprikát választanánk szívesebben a családi ebédhez? Azt, amelyet kéthetente klasszikus vegyszeres permetezéssel kezeltek, vagy azt, amelyről tudjuk, hogy amennyire csak lehetséges, szermaradvány-mentesen, biológiai alapú módszerekkel termesztették? A válasz sokak számára egyre egyértelműbb.

A tudatos vásárlás mellett a kertészkedők is egyre inkább keresik az alternatív, környezetbarát növényvédelmi megoldásokat. Sokan szeretnének a vegyszeres védekezés helyett fenntarthatóbb eszközöket használni – különösen, ha otthon, saját kertjükben termesztenek zöldséget, gyümölcsöt.

Károsítók mindenhol: mit tehetünk ellenük?

Megrágott levelek, kiszívott vagy kilyukasztott gyümölcsök, elrágott gyökérzöldségek a talajban – ezek a jelek sok kertész számára ismerősek. Jogosan bosszankodnak a kártevő rovarok miatt, hiszen a gondosan ápolt növények így könnyen tönkremehetnek. Mielőtt azonban a megszokott módon nyúlnánk a permetező után, érdemes tudni: léteznek természetes, környezettudatos alternatívák is.

Az integrált növényvédelem lehetőségei

Ezek közé tartozik az integrált növényvédelem, amely hazánkban is több évtizedes múltra tekint vissza. Ez a módszer természetes hatóanyagokat – például gombákat vagy baktériumokat – valamint ragadozó rovarokat alkalmaz a növények és a termés védelmére. Ez a biológiai növényvédelem, más néven biokontroll alapelve.

Legyünk akár vállalkozók, akár hobbikertészek, az Európai Unió területén belül háromféle szemléletmód közül választhatunk a növénytermesztés során.

  • Az első a hagyományos gazdálkodási módszer, amelyet nagyszüleink generációjától örököltünk: felszántott, felkapált területek, műtrágya, valamint vegyi alapú növényvédő szerek – például rovarölők és gombaölők – használata jellemzi.
  • A második az integrált növénytermesztés. Ennek lényege, hogy a termelés során kizárólag annyi beavatkozást – talajbolygatást vagy vegyszeres kezelést – végzünk, amennyi feltétlenül szükséges a termés megvédéséhez. Ez a megközelítés már jóval tudatosabb, hiszen figyelembe veszi a természetes ökoszisztéma egyensúlyát.
  • A harmadik lehetőség az ökológiai gazdálkodás. Ez a módszer a legszigorúbb, hiszen kizárólag természetes alapú készítmények használatát engedélyezi, minden más növényvédelmi eszközt kizárva.

vetemény

A tudatos vásárlás mellett a kertészkedők is egyre inkább keresik az alternatív, környezetbarát növényvédelmi megoldásokat – fotó: Shutterstock

A természetes ellenségek szerepe

Az integrált növényvédelem hívei pontosan tudják: a talaj termőképességének fenntartása kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez. A természetben minden fajnak megvan a maga szerepe, így nem véletlenül élnek beporzók és különféle rovarfajok egymás mellett. Ezek egyensúlya döntő a kártevők elleni védekezésben.

Ma már például levéltetvek ellen csomagban is vásárolhatunk katicalárvákat. Az atkáknak, tripszeknek, liszteskéknek is megvannak a maguk természetes ellenségei: olyan ragadozók, gombák vagy baktériumok, amelyek képesek visszaszorítani a túlzott elszaporodásukat. Ezzel nemcsak a vegyszerek használatát csökkenthetjük, hanem a kert ökológiai egyensúlyát is megőrizhetjük.

Versenyelőny a vegyszer nélküli gazdálkodás

A vegyszermentes termesztés nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyöket is nyújthat.

Egyre többen keresik az olyan termékeket, amelyek garantáltan szermaradvány-mentesek, különösen a frisspiacon. A biológiai módszerekkel dolgozó termelők ezzel komoly versenyelőnyhöz juthatnak, hiszen a vásárlók hajlandóak akár többet is fizetni a tisztább, egészségesebb áruért.

Ez a hozzáállás a piaci bizalom erősödését is magával hozza. A tudatos fogyasztók értékelik, ha egy termelő nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre és a fenntarthatóságra is figyelmet fordít.

Mit kell tenni annak, aki szeretné elkerülni a vegyszerhasználatot?

Az első lépés a szemléletváltás: el kell fogadnunk, hogy a kertben mindig lesznek kártevők, a cél nem a teljes kiirtásuk, hanem az egyensúly megtartása. Ezután meg kell ismerkednünk a kertünkben előforduló károsítók természetes ellenségeivel, és ki kell alakítanunk egy olyan környezetet, amely támogatja ezeknek a hasznos élőlényeknek a jelenlétét.

Fontos a talaj egészségének megőrzése, a megfelelő növénytársítások kialakítása, valamint a rezisztens fajták kiválasztása. Emellett érdemes komposzttal és egyéb szerves anyagokkal javítani a talajszerkezetet és elősegíteni a mikroorganizmusok sokféleségét.

A közös kártevők átka: válasszunk jól növényeket!

A vegyszermentes kertészkedés egyik legnagyobb kihívása, amikor ugyanazokat a növényeket termeljük, mint a szomszédok – így a kártevők szinte biztosan „áthúzódnak” hozzánk is. Érdemes olyan növényeket választani, amelyek kevésbé érzékenyek a helyi kártevőkre, vagy amelyek természetes módon képesek visszatartani őket.

A tudatos növényválasztással csökkenthetjük a betegségek és kártevők kockázatát. Jó példák erre az erősebb szárú, vastag levelű vagy aromás illatú fajták, amelyek kevésbé vonzóak bizonyos rovarok számára.

Figyeljük az előrejelzéseket!

A növényvédelmi előrejelzések rendszeres követése szintén kulcsfontosságú. Ezekből megtudhatjuk, mikor várható egy-egy kártevő tömeges megjelenése, így időben bevethetjük a megfelelő biológiai módszereket. A jó időzítés különösen fontos a természetes ellenségek alkalmazásánál, hiszen hatékonyságuk nagyban függ attól, hogy a kártevők melyik fejlődési szakaszában történik a beavatkozás.

Az előrejelzések figyelése tehát nemcsak a vegyszeres, hanem a biológiai növényvédelemben is megkerülhetetlen eszköz.

Forrás: hvg.hu
Indexkép: pexels.com