Az elmúlt napok csapadéka szinte országszerte átnedvesítette legalább a talaj fölső rétegét, mely a frissen elvetett repce csírázásához, keléséhez igen jól jött. A kukoricának és a napraforgónak azonban már nem hiányzott, az aratást pedig hátráltatta. A folytatásban a következő hét közepéig száraz idő és nyáriasan meleg nappalok következnek, mely az érést és a betakarítást segíti.

Az elmúlt héten szerdán, csütörtökön és vasárnap nagy területen hullott 10 mm-t meghaladó csapadék. Ezen a héten pedig kedden érkezett egy hidegfront, de ez már csak kevés esőt hozott. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege többnyire 20 és 50 mm között alakult, de a déli országrészben csak 5-15 mm hullott, míg kisebb foltokban 60-70 mm is előfordult (1. ábra).

A múlt hét második felében a Tiszántúlon és a középső országrészben sokfelé több eső esett, mint az azt megelőző harminc napban összesen. A harminc napos csapadékösszeg így az ország északi részén az átlag körüli, többfelé azt jelentősen meghaladja, míg hazánk déli felén még mindig sokfelé 10-50 mm közötti a hiány (2. ábra).

Az elmúlt 90 napban az ország döntő részén jóval kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, az átlaghoz képesti hiány a középső és déli országrészben sokfelé eléri a 80-120 mm-t (3. ábra).

arat

1. ábra 10 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 17-ig (mm) – forrás: met.hu

arat

2. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 17-ig (mm) – forrás: met.hu

arat

3. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 17-ig (mm) – forrás: met.hu


A csapadék hatására a felszín közeli talajréteg csaknem országszerte alaposan átnedvesedett, csak délen fordulnak elő szárazabb foltok (4. ábra). 20-30 cm-nél mélyebben azonban csak a Dunántúl északnyugati felén, az Északi-középhegység térségében és a keleti határ mentén jutott számottevő nedvességhez a talaj (5. ábra), fél méternél mélyebben pedig országszerte igen száraz a föld.

arat

4. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 17-én (%) – forrás: met.hu

arat

5. ábra Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 17-én (%) – forrás: met.hu


A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály hazánk nagyobb részén megszűnt, már csak a déli és középső területeken van többnyire közepes fokozatú aszály (6. ábra). Az őszi vetésekre jelenleg gyakorlatig nincs aszály.

arat

6. ábra Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. szeptember 17-én – forrás: met.hu


A hőmérséklet csúcsértéke múlt pénteken és szombaton nyáriasan, jellemzően 25 és 30 Celsius fok között alakult (7. ábra), majd vasárnapra 20 fok körülire esett vissza. Hétfőtől ismét átmeneti melegedés kezdődött, majd a keddi hidegfront mögött érkezett hűvös légtömegben szerdán már csak 21-23 fok volt. A leghidegebb ma reggelre alakult ki, nagy területen hűlt 10, néhol 5 fok alá a levegő (8. ábra).

arat

7. ábra Maximumhőmérsékletek 2025. szeptember 13-án (Celsius fok) – forrás: met.hu

arat

8. ábra Minimumhőmérsékletek 2025. szeptember 18-án (Celsius fok) – forrás: met.hu


A nyári növényeket rendkívül megviselte a nyári aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (9. és 10. ábra). A napraforgó, de az aszállyal súlyosabban érintett területeken a kukorica betakarítása is zajlik.

Az elmúlt két hét csapadéka már nem használ, hátráltatja az aratást, illetve a napraforgó minőségét rontja. Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások.

arat

9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu

arat

10. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu


A frissen elvetett repce csírázásához, keléséhez, valamint a még vetés előtt álló földek talajelőkészítéséhez egyaránt igen jól jött az eső.

A múlt héten gyakran és sokfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező feltételeket teremtett a gombás fertőzések számára. Főként éjszakánként és csapadékhulláskor gyakran volt párás is a levegő, ami szintén a különböző növényi fertőzések terjedését segítette.

Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus végére, szeptember első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes. Az anomália térképen az előző időszakhoz hasonlóan, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató nagy negatív eltérés a jellemző, és a korábban pozitív eltérést mutató nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben is nőtt az átlagosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező terület nagysága.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1450 és 1650 foknap között alakul, már bőven elérte a kukorica éréséhez szükséges értéket.

A magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az idei hőösszeg a tavalyitól jelenleg mintegy 160-220 foknappal van elmaradva, a sokéves átlagot viszont sokfelé 40-100 foknappal meghaladják, csak északkeleten van néhol kis elmaradás. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció fenológiai fázisai a tavalyitól időben jelentősen elmaradnak, de az átlagosnál kissé előrébb járnak.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól.

Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett.

Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek, a szeptemberi csapadék pedig csak rontott a terméskilátásokon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség az egész szezonban jócskán elmaradt az optimálistól.

arat

11. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. szeptember 17-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu


arat

12. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. szeptember 17-igm(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu


A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt. A meleg szeptember az érést segíti.

A folytatásban visszatérnek a nyárias nappalok, többnyire száraz és meleg légtömegek érkeznek ugyanis térségünk fölé. Csapadék jövő hét szerdáig nem várható, a talaj felszín közeli része tehát sokat fog száradni. A jövő hét második felében fordulhat ismét csapadékosra az idő. A hőmérséklet emelkedik, szombattól már 30 fok közeli, vasárnaptól helyenként kissé a fölötti maximumok várhatók. A jövő hét második felében mérséklődhet a meleg.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Forrás: met.hu

Indexkép: shutterstock.com