A tej megromlása után a legtöbben gondolkodás nélkül a lefolyóba öntik a savanykás italt, pedig a növények szempontjából igazi kincs rejlik benne. A romlott, erjedésnek indult tej nemcsak ártalmatlan, hanem kifejezetten hasznos tápoldat lehet a szobanövényeink és a kerti növények számára egyaránt. A benne található természetes ásványi anyagok – köztük a kalcium, magnézium, foszfor, kálium és B-vitaminok – hozzájárulnak a növények egészséges fejlődéséhez, miközben a talaj szerkezetét és mikroflóráját is javítják.
Nemcsak az embereknek fontos a kalcium
A tejben lévő kalcium a növényeknél a sejtfalak megerősítésében játszik szerepet, így ellenállóbbá teszi őket a betegségekkel, gombás fertőzésekkel és kártevőkkel szemben. Emellett a tejsavbaktériumok elősegítik a talajban élő hasznos mikroorganizmusok egyensúlyának fenntartását, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges gyökérzethez és tápanyag-felvételhez.
Különösen jól reagálnak a tejre a savanyú talajt kedvelő növények, mint az áfonya, a hortenzia vagy a rododendron. A tej enyhén savas kémhatása ugyanis támogatja a számukra ideális talajviszonyok kialakulását, miközben természetes módon gátolja a lisztharmat vagy más gombás fertőzések kialakulását is.
A tej megromlása után a legtöbben gondolkodás nélkül a lefolyóba öntik a savanykás italt, pedig a növények szempontjából igazi kincs rejlik benne – fotó: Pixabay
Hogyan alkalmazzuk a romlott tejet a növényápolásban?
Ahhoz, hogy a tej valóban jótékony hatású legyen, nem szabad töményen alkalmazni. Hígítva, megfelelő arányban adagolva egy tápláló, természetes tápoldatként viselkedik. A leginkább bevált módszer, ha egy rész tejet három-négy rész vízzel keverünk össze. Ezzel az oldattal a növények tövét lehet havonta egyszer meglocsolni, ügyelve arra, hogy a föld jó vízelvezető képességű legyen.
Ha a célunk inkább a gombás betegségek megelőzése – például a paradicsom vagy rózsa esetében –, permetezőként is alkalmazható, ám ebben az esetben még hígabb, 1:10 arányú keveréket célszerű használni.
Mely növények örülnek különösen a tejnek?
Tapasztalatok szerint a szobanövények közül a fikusz, a könnyezőpálma vagy a virágzó cserepes fajták, például a ciklámen, jól reagálnak a tejjel való tápoldatozásra.
A kerti növények közül a paradicsom, a paprika és a rózsa különösen hálás a rendszeres „tejkezelésért”, hiszen nemcsak a növekedésük lendül fel, hanem ellenállóbbá is válnak a betegségekkel szemben.
Rossz szagú lesz tőle a föld?
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a romlott tej kellemetlen szagot hagy maga után a cserépben vagy a kertben. Ez valóban előfordulhat – de csak akkor, ha túl sokat használunk belőle, vagy a folyadék pang a talajban.
A megfelelően hígított tej viszont nem okoz szagproblémát, különösen akkor, ha laza szerkezetű, jól szellőző virágföldet használunk, és nem tűző napon alkalmazzuk a kezelést.
A kulcs tehát a mértékletesség és az arányok pontos betartása. Ha ezekre odafigyelünk, a romlott tej nemhogy gondot okozna, hanem értékes és környezetbarát tápanyagforrásként segíti a növényeink egészségét.
Forrás: 168.hu
Indexkép: pixabay.com