Egy pelenkaimport-szállítmányban észlelték a kaprabogár jelenlétét Ausztráliában, amely a helyi mezőgazdaság súlyos veszélyeztetettségét vetíti előre. A szállítmány már a szupermarketek polcaira is eljutott, mire a bogár lárvái feltűntek.
Milliárdokat kockáztat a gabonaipar
A teljes ausztrál gabonaipar, – melynek értéke eléri a 18 milliárd amerikai dollárt – veszélybe került. A kaprabogár ugyanis különösen káros hatással lehet a gabonafélékre, így a kontinens agrárexportja is veszélybe sodródhat.
Az ausztrál hatóságok jelenleg kiemelten kezelik az ügyet, és igyekeznek visszakövetni, hogyan és pontosan honnan került az országba a kártevő. Az eset komoly aggodalmat váltott ki a mezőgazdasági szereplők körében.
A kaprabogár egy legfeljebb 3 mm nagyságú, barna színű rovar – fotó: pexels.com
Az apró bogár óriási kárt okozhat
A kaprabogár egy legfeljebb 3 mm nagyságú, barna színű rovar, amely elsősorban lisztet, búza- és kukoricadarát, rizst, szárított zöldségeket, földimogyorót, csokoládét, cukrot és orvosi székfüvet fogyaszt.
A kaprabogár őshazájának általában az indiai szubkontinenst tekintik, ám egyes források szerint a faj eredeti elterjedési területe Mianmartól egészen Nyugat-Afrikáig húzódik. A szabad természetben főként az Egyenlítőtől északra és délre, a 35° szélességi körig fordul elő, ahol a meleg, forró és száraz körülmények kedveznek számára. Ezekben a térségekben a bogár a gazdasági jelentőségű raktári kártevők egyik legveszélyesebb képviselője, mivel 30–70%-os termésveszteséget is képes okozni.
A kaprabogár az ember közelségében találja meg ideális élőhelyét, mivel előszeretettel telepszik meg a nagy mennyiségben tárolt termények között. Az emberi tevékenység – különösen a globális kereskedelem – tette lehetővé, hogy a bogár világszerte elterjedjen, így például Algériában, Egyiptomban, Tunéziában, Cipruson, Ausztriában, Spanyolországban, Koreában, Tajvanon és Törökországban is megtelepedett. Néhány országban – köztük Ausztráliában, Új-Zélandon, Magyarországon, Olaszországban, Kanadában és az USA-ban – már kimutatták jelenlétét, de a fertőzést sikeresen felszámolták.
A kaprabogár elsősorban a tárolt gabonaféléket támadja meg, mint például a búza, árpa, rozs, zab vagy rizs. Emellett előfordul feldolgozott gabonatermékekben is – így lisztben, rizskorpában, malátában –, de károsítja az olajos magvakat, mint a földimogyoró, gyapot vagy napraforgó. További célpontjai a hüvelyesek, aszalt gyümölcsök, állati eredetű takarmányok (vérliszt, halliszt), valamint az akácia mézga. Érdekesség, hogy elpusztult rovarokat és rágcsálókat is képes táplálékként hasznosítani.
A bogár lárvaállapota számít a kártékony életfázisnak. A fiatal lárvák csak sérült vagy előzőleg más kártevők által megrágott szemeken tudnak táplálkozni, míg az idősebb lárvák már az ép gabonaszemeket is képesek megrágni. A terményeket nemcsak rágásukkal károsítják, hanem lárvabőreikkel, szőrükkel és ürülékükkel is szennyezik. A leváló tüskés szőrök bőrirritációt, ritka esetekben egészségügyi problémákat is okozhatnak.
Természetes körülmények között a kaprabogár terjedése viszonylag korlátozott, mivel nem tud repülni. Azonban a nemzetközi áruszállítás – különösen zsákolt termények, használt zsákok, szállítóeszközök, konténerek és uszályok révén – biztosítja a faj terjesztését, így kerülhet újabb és újabb országokba.
Ausztrália a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, különösen búzából, árpából és cirokból, így egy ilyen kártevő megjelenése nemcsak gazdasági, de kereskedelmi szempontból is komoly következményekkel járhat.
Karanténban a fertőzött szállítmány
Az érintett pelenkákat azonnal karantén alá helyezték, hogy megakadályozzák a bogár további terjedését. A hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek meggátolni az inváziót.
Forrás: reuters.com
Indexkép: pexels.com