Tovább nő az ökológiai területek aránya

Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete, amely így stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Öko Vetőmag Munkacsoportja szerint a hazai Öko Cselekvési Terv (hivatalosan Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027) megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy az évtized végére kétszeresére növekedjen az öko területek részaránya, amely magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is.

„Az Európai Unió támogatási ösztönzőinek és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programnak köszönhetően a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással érintett területek mérete már stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt, ugyanakkor az Európai Unióban a felzárkózó tagállamok között vagyunk a 6,3%-os öko területarányunkkal az EU 10,5%-os átlagával szemben. A gyümölcsültetvények tekintetében viszont az EU-átlag fölött áll Magyarország” – ismertette dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.

Mint kifejtette: hazánkban is a rét és a legelő dominál az öko területek között (55%). Ezt követik a szántók (36%), majd a dinamikusan növekvő öko gyümölcstermő ültetvények (7%).

A hazai átlagos ökogazdaság kisebb méretű (12 ha), mint az európai átlag, viszont az öko területek több, mint felét a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok kezelik.

A szántóföldi öko növények közül a lucerna és más zöldtakarmány-növények, a kalászosok – (búza, rozs, árpa), a kukorica és a napraforgó, valamint a borsó a legjelentősebb kultúrák.

Zöldségben a gyökérzöldségek - hagyma, répa, burgonya - és a népszerű konyhakerti fajok, a paradicsom, paprika, valamint tökfélék és a saláták a legkelendőbbek. A gyümölcsöknél a betegségeknek legjobban ellenálló fajokkal (pl. alma, meggy, bodza) dolgoznak legszívesebben az öko gazdák.

A hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és szója, továbbá a borsó, valamint lucerna, kukorica feldolgozása is jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai friss piacon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.

Szári öko fajtakísérlet parcellái 2025 – Fotó: Mikó Péter

Mit nyer a fogyasztó, a termelő és a környezet?

A tanúsított öko termékek szermaradvány-mentes, magas beltartalmi értékű élelmiszereket jelentenek a fogyasztók számára. A termelők pedig hosszú távon megőrzik talajuk termőképességét, miközben a kémiai inputanyagok mellőzésével fenntarthatóbb gazdálkodási rendszert alakíthatnak ki.

Az öko gazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban.

A hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az importtermékekkel való árverseny. A kézi és gépi munkaerőigény az öko gazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére.

Fertődi Nébih öko fajtakísérleti állomás parcellái 2021 – Fotó: Mikó Péter

Az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. Ezen az állapoton nemcsak a gazdák, hanem a vetőmagforgalmazók is tudnának javítani: a kínálati oldalt diverzifikálva nagyobb eséllyel találják meg a gazdák a kívánt fajta öko vetőmagját. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a NÉBIH által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban.

Hazánkban az öko gazdálkodást érintő kutatás rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt évtizedben. A kutatás és nemesítés során az öko gazdák valós igényeire, kihívásaira keresik a válaszokat, mint például a termesztési körülményeikhez alkalmazkodó fajták kiválasztása, nemesítése.

A szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportja már több mint fél évtizede dolgozik azon, hogy javítsa az öko vetőmaghasználatot és ösztönözze a fémzárolt vetőmag alkalmazását. A munkacsoport célja kettős: egyrészt a biogazdák fémzárolt ökológiai vetőmaghasználatának ösztönzése, másrészt az elsődlegesen export célra termelő vetőmagos cégek bevonása a hazai öko vetőmag forgalmazásba.

Öko posztreg kísérlet 2025 Martonvásár – Fotó: György Márton

A VSZT Öko Vetőmag Munkacsoport legnagyobb eredménye, hogy elindította az öko posztregisztrációs fajtateszteket, melyek eredményeit széles körben évről-évre közzéteszik, hogy ezáltal is tudatos fajtaválasztásra ösztönözze a gazdákat. Ezek az ÖMKi által koordinált kísérletek őszi kalászosokkal (búza, tönköly; újabban tritikálé és árpa) indultak 2020 őszén, ami mellett több évben is volt tavaszi vetésű csemegekukorica, szója kísérlet és őszi borsó kísérlet is.

A munkacsoport munkájának ösztönző hatása eredményeképpen a hazai nemesítés is megtalálta már a jövőképét az ágazatban, és idén bejelentésre került két ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt.

Egy évtized maradt az öko átállásra

„A hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzuk az öko területeink részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését is. Emellett 2036-ig, az öko szektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig – a csávázatlan konvencionális vetőmag használatára irányuló, derogáció-kérelmezési lehetőség megszűntetéséig - már csak 10 évünk van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható” – hangsúlyozta dr. Mikó Péter.

A munkacsoport elnöke szerint fontos a vetőmagtermesztés technológiájának javítása is a precíziós gazdálkodás, a regeneratív gazdálkodás, a szenzor-alapú előrejelzési rendszerek használatával. Az újabb, öko-célú fajták termesztése mellett, a vetőmag-feldolgozás fejlesztésével költséghatékonyabbá lehet tenni a termesztést, és csökkenteni a konvencionális vetőmaghoz viszonyított felárat is, ezek pedig együtt jelentős ösztönzést adnának az öko vetőmaghasználat növekedése felé.

Forrás, indexkép: Vetőmag Szövetség