Óvári okosfarm: telepi valóság és kutatási viszonyok egy helyen

A Széchenyi István Egyetem állattudományi kutatási infrastruktúrájára újabb mérföldkőként tekinthetünk. Az intézmény 2,2 milliárdos fejlesztéssel hozott létre digitálisan támogatott agrár bemutatóüzemeket és okoskertet az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. A Vidékfejlesztési Program 1,7 milliárd forintos támogatásával, valamint az intézmény félmilliárdos önerejével létrehozott fejlesztéseket pénteken mutatták be. Lássuk a modellistálló szerkezetét, funkcióit, műszaki megoldásait, illetve azt, hogy az intézmény hogyan kívánja integrálni azt az agrár‑ és állattudományi kutatásokba.

1. A fejlesztés kerete és céljai

Az új létesítmény – Állattudományi Innovációs Központ munkanéven – a tanszékvezető, Dr. habil. Húth Balázs egyetemi docens elmondása szerint elsődlegesen az állattartás‑kutatás, az állatbiológiai anyagcsere‑vizsgálatok és a modern telepi technológiák együttes alkalmazását szolgálja. A központi épület az egyetem meglévő szarvasmarha‑anyagcsere laboratóriumához épült hozzá, így egy szervesen integrálódó kutatási infrastruktúrát képez. A gazdasági célú állattartás helyett világosan kijelölt az oktatási‑kutatási és innovációs cél: a tanszék, valamint az együttműködő szervezeti egységek közös munkaterét biztosítja.

Az intézmény részéről hangsúlyozottan olyan kutatásokra és oktatási tevékenységekre szolgál, amelyek a modern állattartás, az állatjólét, az adatalapú monitoring és a digitális rendszervezérlés feltételeit vizsgálják és demonstrálják.

Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem

2. Az épület és helyiségei

A központ épülete összesen 530 m² alapterületű, ebből a fedett, állattartásra és bemutatásra szolgáló rész mintegy 230 m². A létesítményben 18 helyiség található, amelyek a raktáraktól és szociális helyiségektől az állatbemutató térig terjednek.

Az állatbemutató terek kialakítása különös figyelmet érdemel: a látogatók, szakemberek és csoportok számára járványvédelmi előírásoknak megfelelő „folyosós” rendszer került kialakításra, amely lehetővé teszi az állattartó tér biztonságos és kontrollált megtekintését.

A „bemutató tér” mellett kiemelt szerepet kapott egy kisebb előkészítő laboratórium is, amely az anyagcsere‑vizsgálatok előzetes mintavételét, elővizsgálatait szolgálja, még mielőtt a minták a központi laboratóriumba kerülnének.

A tanszék operatív irodája mellett kialakításra került mintapreparáló egység is, amely biztosítja a begyűjtött takarmány‑, bélsár‑ és vizeletminták előkészítését és rögzítését. Ezzel az infrastruktúrával a kutatók valós idejű vizsgálatokat indíthatnak el közvetlenül a telepen.

Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem

3. Kutatási kapacitások és technológiai megoldások

Dr. Húth Balázs részletesen beszélt arról, hogy az épületben olyan korszerű rendszerek működnek, amelyek révén:

• mérhetővé válik az állatok által felvett takarmány, illetve a kiválasztott bélsár és vizelet
• követhető az ivóvízfogyasztás, a környezet‑monitoring (állattartó tér klíma, légmozgás, fényviszonyok) szenzorokkal történik
• a világítási programok szabályozhatók (például fényintenzitás‑váltás a bioritmus, tojástermelés szempontjai szerint)
• telepi korszerűsített itatórendszereket használnak, és biztonsági riasztások is lehetségesek (vízfogyasztás elmaradása, itató eldugulása esetén)
• kamerarendszerrel támogatott etológiai megfigyelésre van mód (éjszakai is, sertésnél és baromfinál egyaránt)
• a telep beépített alternatív energia‑megoldásokkal rendelkezik, pl. napelemes rendszer, amely közel „zéró emissziós” működést szolgál.

A tervezett egyedszámok is beszédesek: a baromfi részlegben 96 állat elhelyezése lehetséges, a sertés‑anyagcsere vizsgálóban 12 anyasertés, 12 növendéksertés és 24 malac egyidejű megfigyelésére van mód.  

Ezt a kísérleti teret úgy alakították ki, hogy megfeleljen a tudományos publikációkban elvárt ismétlésszámoknak, kezelési számoknak, így az eredmények validak lehetnek.

4. Oktatási és ipari együttműködés

Az új központ lehetőséget nyújt arra, hogy hallgatók, kutatók és szakmai partnerek – például állattartó üzemek, technológiai beszállítók – részére demonstráljon korszerű telepi technológiákat. Az intézmény stratégiai célja, hogy ne csupán labor‑ és konzervatív kutatóhely legyen, hanem olyan gyakorlati terep, amelyben a „telepi valóság” és a „kutatási kontroll” találkozik.

Ennek keretében a központ megfelel olyan követelményeknek is, hogy ipari partnerrel közösen fejlesztett rendszer‑megoldások (pl. érzékelők, monitoring platformok, adatgyűjtés és elemzés) bemutathatók legyenek. A cél természetesen az, hogy az intézmény a jövő állattartó-technológiai paradigmáját mutassa be: adatvezérelt, precíz, állatjólét‑orientált és energiahatékony.

5. Jövőbeni perspektívák

Az Állattudományi Innovációs Központ révén az egyetem részben egy választható kutatási infrastruktúrát kínál a következő főbb irányokra:

valós idejű monitoring és mesterséges intelligencia alkalmazása az állattelepi adatgyűjtésben

állatjóléti paraméterek vizsgálata automatizált rendszereken keresztül

telepi kísérletek, amelyek kombinálják a takarmány‑, klíma‑ és fény‑kezeléseket a produktivitás és az állategészség optimálása érdekében

oktatási modulok – hazai és nemzetközi szintű – beépítése, ahol hallgatók hatványozottan találkoznak ipari alkalmazásokkal

demonstrációs egységként működés: gazdálkodók számára is „nyitott kapu”, ahol modern állattartó technológiákat ismerhetnek meg és integrálhatnak saját telepeikre.

Összességében elmondható, hogy a most átadott modellistálló nem pusztán egy jól felszerelt épület, hanem stratégiai befektetés az agrár‑állattudomány jövőjébe. Az állat‑ és telepmonitoring, adatalapú vizsgálatok és integrált kutatás‑fejlesztés révén a Széchenyi Egyetem tovább erősíti regionális és országos szerepét az agrárinnovációban.

Indexkép: Adorján András / Széchenyi István Egyetem