Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége által szervezett, „Kincsünk a termőföld 2025 – A talajélet a jövő záloga” című szakmai napon arról beszélt: nem elméletekkel, hanem gyakorlati lépésekkel kell válaszolni a termőtalajok romlására – különben „a falnak rohanunk”.
„Még mindig nincs elég kritikus tömeg, aki érti, hogy baj van”
Dr. Gergácz Zoltán előadása elején leszögezte: kész receptje senkinek sincs a kihívások legyőzésére, ő is „csak” arról tud beszámolni, hogyan próbálják kezelni a problémákat a Somogy megyei, mintegy 7000 hektáron gazdálkodó Kányai Mezőgazdasági Cégcsoportban Zrt.-ben.
– Azt látom, hogy még mindig nincs elég kritikus tömeg, aki felismerte volna, hogy a talajok pusztulnak, a klíma drasztikusan változik, a növényeink élettana gyökeresen átalakult – fogalmazott. – Sokan továbbra is azt mondják: „mindig így csináltuk”, és nem változtatnak semmit. Ezzel viszont a fal felé rohanunk.
Dr. Gergácz Zoltán – Fotó: Kányai Mezőgazdasági Zrt.
Somogyban – a szokásos félreértéssel szemben – nem kisebb a gond, mint az Alföldön. 2025 őszén 1 méter mélyen mélyebb talajrétegekben is 150 millimétert meghaladó csapadékhiányt mértek, 2025-ben pedig az aszály a 2022-es „rémséges évnél” is súlyosabb volt: november végéig mindössze mintegy 430 milliméter csapadék hullott, miközben 2022-ben ugyanekkor már 470 millimétert jegyeztek. A nyári hónapok különösen durvák voltak:
– 2022-ben június–július–augusztus 130 millimétert adott, idén mindössze 80-at. És ehhez jön a meleg:
2024-ben 49 olyan napunk volt, amikor az átlaghőmérséklet is 25 fok fölött volt
– ismertette a számokat.
A vízhiány már a talajvédelmi „jógyakorlatokat” is felülírja: 2025-ben volt olyan tábla, ahol egy három hónapja vetett takarónövény-állomány lényegében nem tudott kikelni.
– Aki azt mondja, hogy „az Alföld problémája” a klímaváltozás, annak szívesen mutatok somogyi példákat – tette hozzá.
Nem csak az időjárás ellenség: talajpusztulás, piac, jogi környezet
A gazdálkodó szerint a klímaváltozás és talajromlás mellé mára több „csapás” társul:
- talajerózió és humuszvesztés, különösen dombvidéken, ahol évtizedek óta szántanak,
- szélsőséges csapadékesemények – 65 mm 40 perc alatt, amit egy 4–6 leveles ciroktábla sem tudott megfogni,
- szélerózió – háromszorosára nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor 100 km/órát meghaladó széllökést mérnek,
- piaci zavarok, árhullámzás,
- bürokratikus terhek és kiszámíthatatlan jogi környezet, amelyben – ahogy fogalmazott – „a földtörvény is komoly akadálya a hosszú távú talajregenerációnak”.
– Aki nyavalyog, de nem változtat, annak még nem fáj eléggé – idézte a népszerű rajzfilmfigurát, Dr. Bubót. – Ezért járom az országot, és mindenhol azt mondom: baj van, emberek, üljünk le és beszéljük meg, mert elfogyott az időnk.
A klímaváltozás a közhiedelemmel ellentétben már az ország nyugati felét is egyre jobban sújtja – Fotó: Kányai Mezőgazdasági Zrt.
A talaj „immunrendszerét” kell helyreállítani
Dr. Gergácz szerint a talajromlás és a klímaváltozás közös nevezője a környezeti sérülékenység: ha a táj „immunrendszere” gyenge, a legkisebb külső hatás is katasztrófává válhat.
Somogyban a domboldalakon az évtizedekig tartó szántás következményeként sok helyen ma már alig találni termőréteget, csak a csupasz altalaj maradt:
– Vannak táblák, ahol az a kérdés is jogos: szabad-e ezeket a területeket továbbra is hagyományos szántóföldi művelésben tartani? – vetette fel. – Mi több helyen kimondtuk a választ: nem. Oda más hasznosítást keresünk.
A talajélet, a talajmikrobiom helyreállítása szerinte kulcskérdés, mert a mikrobaközösségek adják a talaj valódi védelmi rendszerét:
– Ahol éveken át következetesen támogattuk a mikrobiális életet, ott ugyanabban az évben a makrofomina például nem tudott tömegesen pusztítani a cirokban: egy-két tő kidőlt, de nem dőlt meg a tábla – hozott gyakorlati példát. – A talaj immunrendszere elkezdett működni.
A talaj folyamatos takarása rengeteget segíthet a csapadék megőrzésében – Fotó: Kányai Mezőgazdasági Zrt.
Kányai gyakorlat: kevesebb bolygatás, több élet a talajban
A Kányai Mezőgazdasági Zrt.-nél az elmúlt években tudatos, több lépésből álló irányváltást hajtottak végre. A fő sarokpontok:
1. Talajtaposás és műveletszám drasztikus csökkentése.
– Van olyan táblánk, amely tíz éve nem látott szántást – mondta Dr. Gergácz. – Sem terméskiesést, sem növényegészségügyi romlást nem tapasztaltunk miatta.
2. Szármaradványok visszaforgatása, szervesanyag-visszapótlás.
A szalmát részben trágyára cserélik: pulyka- és sertéstrágyából évente 15–16 ezer tonna kerül vissza a gazdaságba.
3. Komposztkészítés.
– A trágyát komposztáljuk, hogy a tápanyagot fixáljuk (a nitrát nem mosódik ki), és úgy tudjuk kijuttatni, hogy ne kelljen mélyen bedolgozni, elég a 6-8 cm. A cél egyfajta „mikrobiom-bomba”, amit 2–3 évente visszaadunk a talajnak – magyarázta.
4. Takarónövények és folyamatos fotoszintézis, ahol a víz engedi.
Ez nemcsak talajvédelmi, hanem klíma- és pénzügyi kérdés is: a folyamatos növényborítással megkötött szén a jövőben a karbonprogramok révén közvetlen bevételi forrássá is válhat.
– Tizennyolc-féle növénnyel zártuk az évet, 4200 tonna vetőmagot termeltünk. A kukorica kivételével egyik kultúránk sem volt veszteséges még ebben az extrém száraz évben sem – emelte ki. – A termesztett növények számának növelése előnyös a talajvédelem szempontjából (biodiverzitás) és közgazdasági értelemben terítem a kockázatot. Fontos azonban aláhúzni, csak olyan növény termesztését szabad elkezdeni, amelyiknek az értékesítése biztosított. A termékpályák kialakítása (termelő-feldolgozó-kereskedő) elengedhetetlen a jelenlegi „válságból” való kijutáshoz. Mi az olajlen termelésére hoztunk létre egy integrációt, egy francia partnerrel.
Labor, adatok, precizitás – a „kidobott pénz” pont, hogy megtérül
A kányai gazdaságban központi elem az adatalapú döntéshozatal:
- rendszeres talaj-, levél- és terményanalízisek,
- az eredmények digitális nyilvántartása,
- precíziós kijuttatás a heterogén talajokon,
- összehasonlító elemzések nagymintás adatbázisokkal.
– A laborra költött összeg nálunk soha nem kidobott pénz – szögezte le Dr. Gergácz.
Amikor 300 ezer hektár adatai alapján azt látjuk, hogy bizonyos nitrogénszint fölött a termés már nem nő, csak a költség és a környezeti terhelés, akkor tudunk felelősen visszavenni az N-ből, és a legoptimálisabb kijuttatási technológiát alkalmazni.
Direktvetés, sekély művelés, széles kerekek
A talajbolygatás csökkentése több lépcsőben valósult meg:
- kísérletek sávos műveléssel,
- átállás direktvetésre: 25 cm-es sortáv, szemenkénti vetés (repce és valamennyi gabona), mérsékelt vetőmagnorma, a kapásoknál 50 cm sortáv. Cél, a növények optimális térállását elérni, a szűkös vízkészlettel való optimálisabb gazdálkodás miatt.
- sekély művelés, (kevesebb mint 10 cm)
- nagy felfekvésű, széles kerekek, vagy gumihevederes gépek, a taposási kár minimalizálására.
– A vetőgépeket is tanulni kellett – jegyezte meg. – Az első gépeink nyitva hagyták a magárkot, az is csoda, hogy lett növény. Ma már olyan gépekkel dolgozunk, amelyek valóban alkalmasak direktvetésre.
Hűtött tárolás: toxin, rovar és vegyszer nélkül
Az előadás egyik legkonkrétabb, az élelmiszerbiztonságot közvetlenül érintő eleme a hűtött terménytárolás volt. A gazdaságban olyan rendszert építettek ki, amely a betakarított terményt 15 °C alá hűti, és ezen a hőmérsékleten tartja, kitárolásig.
– Ilyen hőmérsékleten a mikotoxin-termelő gombák gyakorlatilag nem tudnak felszaporodni, a rovarok petéi pedig nem kelnek ki, tehát sem rovarölő szerre, sem gázosításra nincs szükség – magyarázta. – Mindez tonnánként 250–260 forint körüli többletköltséggel megoldható. Egy gázosítás (vegyszer-maradék visszahagyásával) ugyanennyibe kerül, s általában 2-3 gázosítás után adjuk el terményeinket. A hűtés közgazdaságilag is előnyös, és ezzel nem viszünk növényvédőszer-maradékot sem az élelmiszerláncba. Nem értem, miért nem ez az egyik leginkább támogatott beruházás a pályázati rendszerben...
A termékpályák kialakítása (termelő-feldolgozó-kereskedő) elengedhetetlen a jelenlegi „válságból” való kijutáshoz. A Kányai Mezőgazdasági Zrt. az olajlen termelésére hozott létre integrációt egy francia partnerrel.– Fotó: Kányai Mezőgazdasági Zrt.
A hűtött tárolás így egyszerre szolgálja:
- a terményminőség megőrzését,
- a toxinterhelés minimalizálását,
- a vegyszerfelhasználás csökkentését,
- és a fogyasztók egészségét.
„Csak együtt lehet kijönni a gödörből”
Dr. Gergácz Zoltán előadását azzal zárta: a talajromlás, a klímaváltozás és a gazdasági kihívások egyszerre kényszerítik ki a változást, de ebből csak közösen lehet kijönni.
– Folyamatosan hol keletre, hol nyugatra mutogatunk, hibást keresünk, de ebből nem lesz semmi – mondta. – Olyanokat kell keresnünk, akik már megcsinálták. Valaki egyszer azt mondta, hogy lehetetlen. Aztán jött valaki, aki megcsinálta. Most ezeket az embereket, ezeket a gazdaságokat kell megtalálnunk – és együtt tanulnunk tőlük.
Indexkép: Kányai Mezőgazdasági Zrt.
_fill_540x300_0.jpg)
