"A 10 tonnás koca – álom vagy realitás? Ez a kérdés adta előadásom alcímét, és egyben az a gondolat is vezérli, amellyel évek óta foglalkozunk a precíziós állattenyésztés területén. Az EVIP Farming Kft.-nél célunk, hogy adatalapon, pontos mérések és modellek segítségével fejlesszük tovább a sertéstenyésztés eredményességét – különösen a kocasüldők nevelésének vonatkozásában" – kezdte előadását a PREGA X 2025 konferencián Bessenyei István, ügyvezető.
Hol tart ma Magyarország?
A 2023-ban publikált adatok szerint Magyarországon egy kocára vetítve 1900–2300 kilogramm értékesített hízó jut. Ez alig haladja meg azt a szintet, amit 20-25 évvel ezelőtt is jónak tartottunk, ami arra enged következtetni, hogy az ágazat hatékonyságában az elmúlt két évtizedben kevés áttörés történt.
Ugyanakkor a valóság árnyaltabb: vannak olyan telepek, ahol a termelési színvonal már eléri az évi 4500 kilogramm/koca értékesítési szintet. Egy 3700 kocás nagyüzemi telep például 15–9-es választási átlaggal, 2,5%-os elhullással és 135 kg-os értékesítési súllyal képes ezt teljesíteni. Ez ma már reális célkitűzés a hatékonyan működő gazdaságok számára.
Az árnyoldal: genetikai robusztusság hiánya
A genetikai előrehaladás ára azonban jelentős: a kocák fizikai állapota, robusztussága sérült. Egyes nagyfehér és yorkshire állományokban a kocaelhullás mértéke évente elérheti a 30–40%-ot. A tenyészállományok intenzív kihasználása, a magas szaporaságú vonalak alkalmazása olyan szintű terhelést jelent, amit a kocák gyakran nem bírnak el. Ez a probléma az árutermelő telepeken is jelentkezik, ahol az elhullási arány a korábbi 5%-os értékről akár 15%-ra is emelkedhet.
Mekkora a koca termelési potenciálja?
A rendelkezésre álló adatok szerint egy 2009 és 2014 közötti vizsgálatban egyes kocák évente akár 11 almot is produkáltak, és ezek átlagos malacszáma (dajkamalacokkal együtt) elérte a 16,9 darabot. Ez azt mutatja, hogy már több mint egy évtizede léteznek olyan kocák, amelyek képesek a 10 tonnás termelési cél elérésére – a kérdés inkább az, hogy mikor lesz képes erre az állomány egésze.
A kulcsterületek: kocaselejtezés, elhullás, süldőnevelés
A 10 tonnás koca eléréséhez négy területen szükséges fejlesztés:
- Kocaselejtezés csökkentése
- Kocaelhullás mérséklése
- Süldőnevelés optimalizálása
- Genetikai háttér (ez utóbbihoz a telepnek korlátozott a ráhatása)
A precíziós megközelítés a süldőnevelésben kiemelten fontos. Nem elegendő a megszokott irányelvek alkalmazása (pl. 7–8 hónapos korban, 140–150 kg-os súllyal történő termékenyítés). Ennél jóval pontosabb, adatalapú döntéshozatalra van szükség.
Mit mutatnak az adatok?
Egy telep 1724 beállított dán kocasüldő első négy ciklusát elemezve az alábbi összefüggések rajzolódtak ki:
- A hátszalonna-vastagság és a tömeggyarapodás meghatározó hatással van az élettejesítményre.
- A legjobb eredményt a 10–13 mm-es hátszalonna és a 700–750 g-os napi tömeggyarapodás adta.
- A süldő beállításának optimális időpontja a 30–33. hét között, testtömege pedig 135–170 kg közé esett.
Gyors vagy lassú növekedés?
A "kettes ciklusú szindróma" (a második ciklusban csökkenő malacszám) veszélye nem nő jelentősen még akkor sem, ha a süldők napi tömeggyarapodása 800–850 g. Viszont ha az állat túlságosan lassan nő (500–550 g/nap), akkor a második ciklusra akár másfél malaccal kevesebb élveszületés is tapasztalható. A visszafogott takarmányozás tehát nem feltétlenül jár előnyökkel.
Nutriopt és precíziós takarmányozás
A Nutriopt rendszer lehetővé teszi, hogy 1–3%-os pontossággal meghatározzuk a kocasüldők növekedési sebességét és testösszetételét (fehérje–zsír arány). Ez úgy történik, hogy:
- Ismerjük az állat genetikai igényeit
- Mérjük a takarmány beltartalmát
- Figyelembe vesszük a környezeti tényezőket (hőmérséklet, páratartalom, férőhely)
- Meghatározzuk a felvehető és szükséges takarmánymennyiséget
Így optimalizálható a zsír- és fehérjeépítés. Például alacsonyabb fehérjeadaggal az állat többet eszik, így több energiát vesz fel, és több zsírt épít be, ami javítja a reprodukciós teljesítményét.
Környezeti hatások
A 2025-ös nyár például extrém hőterhelést hozott: 30 napon keresztül egyszerre volt hőség és trópusi éjszaka. Ilyen időjárási körülmények között a takarmányfelvétel 50–60%-kal is csökkenhet, aminek következtében a növekedés leáll. Ebben az esetben a hűtés az egyetlen hatékony megoldás, nem pedig a takarmány beltartalmának módosítása.
A precíziós állattenyésztés lényege az adatgyűjtés, elemzés és visszacsatolás hármasa. A Livestocker szoftver segítségével nyomon követhetjük az állatok teljesítményét, a Nutriopt rendszer pedig segít meghatározni a takarmányozási stratégiát. Ez a körforgás garantálja a fejlődést.
A 10 tonnás koca tehát nem álom – hanem egy adatalapú, jól menedzselt rendszer eredménye. A cél elérhető, de csak akkor, ha a szakmai döntéseket nem megszokás, hanem mérhető mutatók és precíziós technológia alapozzák meg.
Indexkép: shutterstock.com
