Megkezdődött az idei szüret, és ahogy az lenni szokott, hazánkban elsőként a dél-balatoni régióban indult el a munka. A fehér szőlőfajták zöme már le is került a tőkéről a déli borvidékeken és a Kunságban. A tavalyinál enyhébb nyári időjárás miatt idén nem volt szükség sietni a szürettel, a gazdák több időt kaptak a megfelelő technológiai érettség kivárására. Az aszály viszont továbbra is komoly kihívást jelent, így

a termelők egyre inkább új szemlélettel közelítenek az ültetvények kialakításához – ma már nem a napsütötte dűlők a legértékesebbek.



Regionálisan eltérő termés, kihívásokkal teli évjárat

Európa számos borvidékét idén is szélsőséges időjárás sújtotta, és Magyarország sem volt kivétel. Országos szinten ugyan elfogadható terméshozam várható, de

egyes régiók – például a Kunság – jelentős, akár 20-30 százalékos terméskieséssel számolhatnak.

A 2025-ös évjárat így összességében kiegyensúlyozottnak mondható, de területenként jelentős különbségek figyelhetők meg.


szuret

Fotó: Shutterstock


Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi ügyekért felelős alelnöke szerint a fürtszám sok ültetvényen megfelelő, de az apróbb bogyók és alacsonyabb létartalom miatt sok helyen kisebb mennyiségű termés várható. Két aszályos időszak – júniusban és augusztusban – szinte minden évben megismétlődik, és továbbra is gondot okoz a csapadék egyenlőtlen eloszlása. A növényvédelmi helyzet ugyanakkor kedvezőbb volt: sem lisztharmat, sem peronoszpóra nem okozott járványszerű fertőzést, viszont a szőlő aranyszínű sárgasága továbbra is komoly kihívás.

Az időzítés és a terroir szerepe felértékelődött

A borászok ma már nemcsak a must cukortartalmát figyelik, hanem a savtartalomra és pH-értékre is kiemelt figyelmet fordítanak, hiszen az alacsonyabb alkoholtartalmú borok készítéséhez nem szükséges extrém magas cukorfok.

A szüret időzítése is egyre fontosabb: nem érdemes kivárni a nyár végét vagy az őszt, a szüretet akkor kell elkezdeni, amikor a szőlő az adott bortípushoz legjobban megfelelő érettségi állapotban van.

A klímaváltozás miatt a dűlőválasztás alapelvei is megváltoztak: ma már a hűvösebb, mélyebben fekvő területeket részesítik előnyben a termelők, még akkor is, ha ezek korábban fagyzugosnak számítottak. Az árnyékolás is kulcsfontosságú: egyes fajták esetében a nagyobb lombfal segíthet megelőzni a napégést és a kényszerérést, de nem minden szőlőfajtánál jelent ez megoldást.



Őshonos fajták: értékesek, de háttérbe szorulnak

A régi magyar szőlőfajták, mint a juhfark, kéknyelű, ezerjó, kadarka vagy az arany sárfehér, egyre kisebb arányban vannak jelen a hazai borászatban.

Bár Varga Máté szerint ezek megőrzése fontos gasztronómiai és kulturális értéket képvisel, a piaci kereslet más irányba tolódott: a nemzetközi fajták népszerűbbek lettek, mivel könnyebben értékesíthetők és sok esetben jobb termelési mutatókkal rendelkeznek. Az őshonos fajták ma már inkább különlegességként, borkóstolókon vagy exkluzív borlapokon jelennek meg.



Szőlőárak: mérsékelt emelkedés, eltérő piaci trendek

A szőlő felvásárlási ára átlagosan 15 százalékkal nőtt az idei évben, jelenleg 175 forint körül mozog kilogrammonként, míg tavaly ez az érték még csak 150 forint volt. A drágulás főként a fehér szőlőket érinti, a kék szőlők esetében visszafogottabb az áremelkedés, amit a vörösborok iránti kereslet csökkenése indokol világszerte. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a középkategóriás borok árának is emelkednie kell, különben hosszabb távon veszélybe kerülhet az ágazat jövedelmezősége.

Forrás: magyarnemzet.hu

Indexkép: Shutterstock