Súlyos nehézségekkel néznek szembe a hazai bodzatermesztők, és a helyzet egyre kilátástalanabb. A száraz, forró időjárás, valamint az emelkedő termelési költségek mellett sokakban felmerül a kérdés: van-e értelme tovább folytatni a bodza termesztését? A problémákról Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének kereskedelmi vezetője beszélt az InfoRádiónak.

Nem bírja a forróságot a Haschberg fajta

A klímaváltozás hatására egyre inkább szenved a bodza a nyári forróságtól. Az itthon jellemző Haschberg fajta kifejezetten a párásabb, hűvösebb klímát kedveli, de a hosszú, forró júliusi és augusztusi időszakok megviselik a növényeket.

A fajta, amit termesztünk, a Haschberg a párásabb, hűvösebb klímát kedvelné, de a hosszú, forró, július és augusztus hatására szenvednek a növények, és védekezésképpen elkezdik eldobálni a leveleiket. De a lombveszteség miatt nehezebben érik be a termés, vagy be sem érik

– fogalmazott Csizmadia György.

bodza

A klímaváltozás hatására egyre inkább szenved a bodza a nyári forróságtól – fotó: pexels.com

Öntözés nélkül nincs esély a túlélésre

A termelés további akadálya, hogy az ültetvények jelentős része nem rendelkezik öntözőrendszerrel, így a növények kiszolgáltatottak az időjárásnak. Ahol van öntözés, ott sem biztos, hogy elegendő vizet tudnak biztosítani a szükséges időszakban.

Az utolsó 5 évben egyre magasabb a hőmérséklet, az éjszakák sem hűlnek le, és az UV-sugárzás is egyre erősebb. Aszály van, csapadékhiány van, a növény védekezik, és neki a túlélés a fontos, nem az, hogy termést hozzon

– mondta a szakember.

A feldolgozóipar olcsóbb alternatívákat keres

A bodza legértékesebb része a fekete bogyója, amelynek sűrítménye élelmiszeripari színezőanyagként használatos, többek között gyümölcsszörpök és lekvárok gyártásához. Azonban a lombozat állapota közvetlenül befolyásolja a színanyag termelődését.

„A fekete színanyaga miatt termesztjük a bodzát, és ennek a termelődéshez nagyon fontos lenne az egészséges lombozat” – hangsúlyozta Csizmadia. A keresletet ugyanakkor folyamatosan átalakítják az ipari igények: ha egy olcsóbb, hasonló célra használható növény – például a fekete répa – válik elérhetővé, azt részesítik előnyben.

„Nyilván amikor egy gyártó cég több száz kiló vagy ezer kiló sűrítményt vesz évente, akkor megnézi a beszerzési árát” – tette hozzá a kereskedelmi vezető.

A kézi szüret és az alacsony hozamok gazdaságtalanná teszik a termesztést

A klímaváltozás további következménye, hogy csökken a fürtök mérete és tömege, ezáltal nő az egységnyi szüretelési költség. A bodzát továbbra is kézzel kell szedni, ami jelentős munkaerőigénnyel jár, miközben a hozam is csökken.

A bodzatermesztés gazdaságossága nagyon komoly kérdéseket vet föl, főleg úgy, hogy kézi szüret van, és az éghajlatváltozás miatt eleve kisebbek, könnyebbek a fürtök, tehát fajlagosan többe kerül a szüretelés. Ez azt jelenti, hogy az idei kilónkénti 65-70 forintos szedési költség jövőre 120-130 forint lesz, és ha ehhez hozzátesszük a szállítást, akkor kilónként 200 forint az induló költség, és 350 forintért lehet eladni, így marad kilónként 150 forint művelésre.
Még egy ideálisnak számító, 5 tonnás hozam esetén is alig termel nyereséget a bodzatermesztés. Az emelkedő szedési és szállítási költségek, valamint az értékesítési árak közötti egyre szűkülő különbség miatt sok termelő kénytelen lehet felhagyni a bodzával.

Van-e kiút? Alternatív fajták és prémium piacok adhatnak reményt

Az ágazat jövőjét illetően Csizmadia György úgy véli, két irányban lehet keresni a megoldást: egyrészt új, a hazai éghajlathoz jobban alkalmazkodó fajták bevezetésével, másrészt a prémium piacok kiszolgálásával. Ezek a speciális igényű piacok – például a bio- vagy növényvédőszer-mentes termékeket kereső vásárlók – hajlandók magasabb árat fizetni a kiváló beltartalmi értékű bodzáért. Ugyanakkor a mennyiség, amire ezeknek a piacoknak szüksége van, a jelenlegi termelésnek csupán 20-30 százalékát jelenti.

Forrás: infostart.hu

Indexkép: pixabay.com