Az Egyesült Államokban eddig mintegy 28 millió baromfit kellett leölni a magas patogenitású madárinfluenza miatt. A fertőzés azonban túllépett a baromfiágazaton: a tejiparban minden korábbinál nagyobb kiterjedésű megbetegedéshullám bontakozott ki. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az érintett telepeken a vírus széles körben jelen van – a nyers tejben, a fejőberendezések felületén, a szennyvízben és az állatok által kilélegzett levegőben is.

Miért érzékenyek a tehenek?

A tejelő tehenek nagyfokú érzékenysége összefügg azzal, hogy a vírus a tőgyhám és a légutak receptoraival is képes kapcsolódni. Ez magyarázza a tejben mért magas vírusszinteket és a tőgygyulladáshoz hasonló tüneteket, miközben légzőszervi jelek is megjelenhetnek. A tejben és a telepi levegőben kimutatható vírus miatt a gazdaságon belüli terjedésben mind a folyadék-, mind az aeroszol-útvonal szerepet kaphat.

Az érintett gazdaságok környezeti mintái alapján a szennyezettség mértéke rendkívül magas. Ez arra utal, hogy a korábbi biobiztonsági intézkedések önmagukban nem elegendők. A fejőházak és tejtárolók higiénéje, a személyi védelem, az állatmozgatás és a telepek közötti érintkezés szigorú kontrollja, valamint a nyers tej és mellékáramainak kezelése kulcskérdéssé vált.

Emberi kockázat: dokumentált esetek, egyelőre korlátozott terjedés

A járványhoz köthetően eddig 70 emberi H5N1-fertőzést erősítettek meg, főként olyan dolgozóknál, akik fertőzött tehenekkel vagy baromfival kerültek közvetlen kapcsolatba. A tünetek többnyire enyhék voltak (például kötőhártya-gyulladás, influenzaszerű panaszok). Bár a vírus genomjában olyan mutációk is megjelentek, amelyek megkönnyíthetik az emberhez való alkalmazkodást, tartós, hatékony ember–ember közötti terjedést mindeddig nem figyeltek meg.

Mit mond a kutatás az alkalmazkodásról?

A tehenekből származó vírusváltozat genetikai értelemben továbbra is a klasszikus madárinfluenza-jellegzetességeit hordozza. Kísérletekben nem mutatott stabil terjedőképességet a laboratóriumi állatmodellekben, ami arra utal, hogy széles körű emberi alkalmazkodásról még nincs szó. A szakértők ugyanakkor a helyzetet egészségügyi vészhelyzetként értékelik, és országos ellenőrzési programokat, valamint kockázati csoportok célzott oltását sürgetik.

Fogyasztói biztonság: pasztőrözés és hőkezelés

A jelenlegi ismeretek szerint a tej pasztőrözése, illetve a hús, a baromfi és a tojás megfelelő hőkezelése megbízhatóan inaktiválja a vírust. Ennek megfelelően a fogyasztók számára a szabályosan feldolgozott élelmiszerek nem jelentenek közvetlen kockázatot. A nyers tej fogyasztása ezzel szemben kockázatos, és nem javasolt.

Forrás: Gefluegelnews.de

Indexkép: Pixabay