Madárinfluenza Magyarországon 2025-ben: Hogyan védekezhetünk?

2025-ben ismét komoly kihívást jelent a madárinfluenza Magyarországon. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb jelentése szerint március 8. és június 6. között 365 magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) A(H5) vírust mutattak ki Európa 24 országában, ebből 167 eset háziasított madarakat, 198 pedig vadon élő madarakat érintett. Magyarország és Lengyelország kiemelten érintett: hazánkban főként a házi kacsák és csirkék körében észleltek jelentős számú megbetegedést.

Magyarország jelenleg mentes, de a régiós kockázat fennmarad – Mit jelent a HPAI és hogyan terjed?

A HPAI (High Pathogenic Avian Influenza) kifejezés a magas patogenitású madárinfluenza-vírusokat jelöli, amelyek különösen veszélyesek a baromfira nézve, gyorsan terjednek és jelentős gazdasági károkat okoznak. A vírus elsősorban vadon élő vízimadarak – például hattyúk, ludak és sirályok – közvetítésével jut el a háziasított állományokhoz.

A cél: HPAI-mentes státusz

Magyarország célja a HPAI-mentes státusz fenntartása, amely nemcsak az állatállomány egészségének megőrzése, hanem a nemzetközi kereskedelem szempontjából is kulcsfontosságú. A betegség jelenléte ugyanis exportkorlátozásokhoz és komoly piaci veszteségekhez vezethet.

Biobiztonság: az első védelmi vonal

A biobiztonság fogalma alatt minden olyan intézkedést értünk, amely megakadályozza a fertőző betegségek – köztük a madárinfluenza – bejutását az állattartó telepekre. Ez magában foglalja például:

• a telepre belépők (személyek, járművek) fertőtlenítését,
• az állatok zárt vagy fedett tartását a vadmadarakkal való kontaktus elkerülése érdekében,
• a takarmány, alom és ivóvíz megfelelő védelmét,
• a rendszeres egészségügyi ellenőrzést és állatorvosi felügyeletet.

Mit tehet a gazda madárinfluenza esetén?

A madárinfluenza elleni sikeres védekezéshez elengedhetetlen a megelőző intézkedések betartása és a betegség korai felismerése.

A madárinfluenza tünetei igen változatosak lehetnek, különösen a házi szárnyasok esetében. Vadmadarak sok esetben tünetmentesen hordozzák a vírust, míg a házimadaraknál a tünetek a vírus agresszivitásától, a fajta, életkor, meglévő betegségek és a tartási körülmények függvényében jelentkezhetnek.

Kezdeti jelek közé tartozik az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése, valamint az enyhe elhullás. Előfordulhat viszont az is, hogy a betegség hirtelen, akár tünetek nélkül, vagy enyhe tüneteket (mint bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) követően jelentős elhullást okoz. A tojástermelés vagy a testtömeg-gyarapodás csökkenése szintén árulkodó jel lehet.

A fertőzés legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalma, takarmány vagy a cipőtalp közvetítésével jut be az állományba. Az állományon belüli terjedéshez hozzájárul a madarak által kitüsszentett váladék, valamint a levegőben szálló por és tollpihék belélegzése.

Az egyik állományról a másikra történő átvitel kisebb távolságokon a por, tollpihék vagy az állatok közvetlen érintkezése révén valósul meg, melyet a szeles időjárás is elősegíthet. Nagyobb távolságokon – például települések között – a vírus terjedésében meghatározó szerepe van az állattartó telepeket látogató embereknek, járműveknek és különféle eszközöknek.

Magyarország célja a HPAI-mentes státusz fenntartása, amely nemcsak az állatállomány egészségének megőrzése, hanem a nemzetközi kereskedelem szempontjából is kulcsfontosságú – fotó: pexels.com

A madárinfluenza terjedésének megelőzésében alapvető jelentőségű az állatok zárt tartása

Ennek része a takarmány és a szalma zárt tárolása, valamint a higiéniai szabályok szigorú betartása – például az ólba kizárólag kéz- és lábfertőtlenítés után szabad belépni. A telepi ruházatot más helyszínen nem szabad viselni, szeles időben pedig fokozottan ügyelni kell az állatok zárt környezetének biztosítására, mivel a fertőzött por akár több száz méterre is eljuthat.

A községek közötti terjedés visszaszorításához elengedhetetlen a telepekre belépők mozgásának korlátozása. Csak azok léphetnek be, akik feltétlenül szükségesek (pl. takarmányszállítók, rakodóbrigád, integrátor képviselője, állatorvos), és járműveiket minden belépéskor és kilépéskor fertőtleníteni kell. Az embereknek kötelező a védőruházat viselése.

Az eszközök használatát is korlátozni kell: azokat nem szabad más telepeken alkalmazni, sem kölcsönadni. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor az eszközöket a járművekhez hasonlóan visszaszállítás előtt fertőtleníteni szükséges.

A hatékony védekezés alapját a megelőző lépések és a korai felismerés jelentik. A járványvédelmi szabályok betartása minden állattartó kötelessége:

• a vadmadarak távol tartása,
• az istállók alapos fertőtlenítése,
• biztonságos takarmány- és ivóvízellátás,
• a szállítóeszközök tisztítása és fertőtlenítése,
• valamint a személyi higiénia betartása kulcsfontosságú.
• emellett fontos az udvarokon található természetes vizek, belvizek, mocsarak felszámolása,
• a takarmány zárt tárolása.

Az Európai Unión belüli és harmadik országból történő állatszállítás során az állatokat és termékeiket állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amely garantálja a fertőzésmentességet.

A vírus korai észlelésére az állategészségügyi hatóság 2005 óta országos monitoring programot működtet, amely során kockázatbecslés alapján végzik a mintavételeket háztáji és nagyüzemi baromfiállományokban, valamint vadon élő madarakból. A program mellett elengedhetetlen, hogy az állattartók minden gyanús tünetet vagy elhullást azonnal jelezzenek állatorvosuknak vagy az illetékes hatóságnak.

Ha egy gazda gyanítja a madárinfluenza jelenlétét állományában, az alábbi lépéseket kell követnie:

• Azonnali bejelentés: A gyanús esetet haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes állatorvosnak vagy hatósági állatorvosnak.
• Elkülönítés: A beteg vagy gyanús állatokat azonnal el kell különíteni, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését.
• Mozgáskorlátozás: Az állatok, személyek és járművek mozgását korlátozni kell a telepen belül és onnan kifelé.
• Fokozott fertőtlenítés: A fertőtlenítőpontok használata kötelezővé válik, és a telep egész területén fokozni kell a higiéniai intézkedéseket.
• Hatósági intézkedések követése: Az állategészségügyi hatóság dönthet az állatok leöléséről, a fertőzött telep zárlatáról vagy egyéb intézkedésekről. Ezeket a gazdáknak kötelességük betartani.

A 2025-ös év adatai is azt mutatják, hogy a madárinfluenza komoly fenyegetést jelent Magyarország baromfiágazata számára.

A HPAI-mentes státusz megőrzése érdekében kiemelten fontos a biobiztonsági előírások szigorú betartása, valamint a gyors és felelősségteljes fellépés a fertőzés első jeleinek észlelésekor. A gazdák kulcsszerepet játszanak a megelőzésben, és csak közös erőfeszítéssel őrizhetjük meg az állatállomány egészségét és a hazai élelmiszer-ellátás biztonságát.

A NÉBIH jelzése alapján Magyarország július 19-én visszanyerte HPAI-mentes státuszát, az oldalon azóta nincs új hazai esetszintű közlés. Az EFSA legutóbbi (tavasz–kora nyár) EU-áttekintése ugyanakkor folyamatos H5-detektálást jelez több országban. Miért fontos ez? A biobiztonsági szint fenntartása kulcs az export- és termelési kockázatok ellen. A piaci/üzemi hatása is jelentős: járványmentes időszakban az értékesítés és logisztika stabilabb; ugyanakkor a prevenciós költség továbbra is szükséges.

Bizonytalansági tényezőnek számít az őszi vadmadár-vonulás kezdete.

Források: NÉBIH HPAI tematikus oldal (státusz, hírek); EFSA HPAI áttekintő (2025-07). NébihEuropean Food Safety Authority 

Indexkép: pexels.com