A precíziós mezőgazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja továbbra is az adatok széttagoltsága, különböző formátumai, valamint az ezekből fakadó integrációs nehézségek. A PREGA X 2025 konferencián dr. Mikus Gábor Gyula, a Lechner Nonprofit Kft. Földmegfigyelési Operatív Központ szakértője mutatta be a Duna Adatkocka nevű innovatív adatplatformot, amely épp ezekre a problémákra kínál gyakorlatias megoldásokat.


Mi is az a Duna Adatkocka?

A Duna Adatkocka egy felhőalapú, többforrású adatintegrációs platform, amely képes különböző típusú, formátumú és vetületi rendszerű adatokat egységes keretbe foglalni. A rendszer fő célja, hogy egy adott területi egységre – például egy táblára – bármikor hozzáférést biztosítson a releváns meteorológiai, talajtani vagy távérzékelési információkhoz. Az adatokra épülő modellezési és elemzési lehetőségek révén a gazdálkodók és szolgáltatók gyorsabban és hatékonyabban tudnak döntéseket hozni.

A platform szolgáltatási szintjei

A Duna Adatkocka három különböző felhasználási szinten kínál megoldásokat:

Alapszint – Adatlekérdezés és letöltés:

A felhasználó a terület (pl. helyrajzi szám vagy település) megadásával lekérdezheti az adott földrészlethez tartozó talaj-, meteorológiai és egyéb környezeti adatokat. Ez a szint kvázi adatpiacként (marketplace) működik, ahol az adatok ára is feltüntetésre kerül.

Középszint – Modellfuttatás:

A felhasználó saját elemzéseket végezhet, vagy egy adott modell futtatásával kap előrejelzéseket, például hozam- vagy vízigénybecsléseket.

Felső szint – Tematikus célszoftverek:

Itt már konkrét alkalmazások épülnek az adatkocka funkcionalitására, például szaktanácsadási, biztosítási vagy hozam-előrejelző szoftverek.

Milyen adatokkal dolgozik a rendszer?

A platformba számos adatforrás integrálásra került:

  • Műholdfelvételek (pl. Sentinel)
  • Meteorológiai adatok
  • Talajtani információk
  • A Lechner Tudásközpont növényállapot-térképei
  • Farmmenedzsment- és vezérlőszoftverek adatkapcsolatai

A Duna Adatkocka támogatja a felhasználók saját adatainak feltöltését is (pl. talajmintavételi adatok), amelyek így a rendszerbe illeszkedve tovább növelik a pontosságot.

Hozammodellezés az AquaCrop segítségével

A platform egyik fő motorja az FAO által fejlesztett AquaCrop hozammodell. Ez lehetővé teszi:

  • Terméshozam előrejelzést
  • Biomassza- és vízigény-becslést
  • Táblaszintű automatikus modellkalibrációt a korábbi tényleges hozamadatok alapján

Ezáltal a modell a lokális körülményekhez illeszkedve pontosabb előrejelzéseket tud nyújtani.

Példák gyakorlati alkalmazásokra

Regionális hozamelőrejelzés (ingyenes)

Magyarország egész területére kiterjedően biztosít hozamelőrejelzéseket a főbb szántóföldi növényekre, folyamatosan frissülő meteorológiai és műholdas adatok alapján. Megyei, járási és településszintű becsléseket ad, valamint vízigény-előrejelzést is nyújt.

Szaktanácsadói szoftver

A szaktanácsadók számára egy átlátható, könnyen kezelhető felület áll rendelkezésre, amely:

  • Táblánként nyomon követi a növényállapot-változást
  • Regionális átlaghoz viszonyítva értékeli a teljesítményt
  • PDF-riportokat generál minden új műholdfelvétel után

Az alkalmazás a vegetációs időszakban folyamatosan frissülő hozampotenciál-adatokat biztosít különböző meteorológiai forgatókönyvek szerint.

Növényállapot-térkép (fizetős)

Sentinel műholdak alapján készült indexekből (pl. NDVI, EVI) származó térképek segítségével megmutatja a táblák aktuális állapotát és annak időbeli változását. A színkódolás segítségével (zöld = jó állapot, piros = romló állapot) azonnal azonosíthatók a problémás területek, például inputanyag-kiuttatás hibái.

Biztosítói alkalmazás

A biztosítótársaságok szemléző munkatársai gyors táblahatárolást és hozamelőrejelzést végezhetnek a terepen. A rendszer hozamtérképet generál, ami segíti eldönteni, hogy a tábla mely részeit érdemes fizikailag is megvizsgálni. Így pontosabb és megalapozottabb döntések születhetnek a kárrendezések során.

Elérhetőség és jövőbeli tervek

A bemutatott alkalmazások közül több már elérhető, mások (pl. a biztosítói szoftver) jelenleg tesztüzemben működnek és év végéig teljes funkcionalitással elérhetőek lesznek. A fejlesztések célja, hogy a digitális mezőgazdaság minden szereplője – gazdálkodók, szaktanácsadók, biztosítók – hatékonyabban és pontosabban tudjon dolgozni a rendelkezésre álló adatvagyonnal.

A Duna Adatkocka nem csupán egy adatintegrációs rendszer, hanem egy olyan ökoszisztéma, amely képes értelmezhető információvá alakítani a nagy mennyiségű, különböző forrásból származó adatokat. Felépítése lehetővé teszi a skálázható felhasználást az egyszerű lekérdezésektől a bonyolult előrejelző modellekig. Az agrárium digitalizációjának előrehaladtával egyre inkább kulcsszerepet tölthet be a hatékony, adatalapú gazdálkodásban.

Indexkép: shutterstock.com