Rejtélyes uniós statisztikák
Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb figyelmet kapott az Európai Unióba érkező marokkói paradicsomimport alakulása, miután a hivatalos statisztikákban szokatlan, nehezen magyarázható visszaesés jelent meg. A legfrissebb uniós adatok szerint a Marokkóból – illetve részben a Nyugat-Szaharából – származó paradicsomszállítmányok volumene gyakorlatilag eltűnt az uniós nyilvántartásokból. Ez annál is meglepőbb, mert a tagállamok piacain és az üzletek polcain továbbra is rendszeresen felbukkannak ezek a termékek.
A marokkói paradicsom csak a statisztikákból tűnt el – Fotó: Shutterstock
A jelenségre elsőként - nem véletlenül - a Spanyol Gazdálkodók és Farmerek Szervezetének koordinációja hívta fel a figyelmet. A szervezet szerint az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatósága már nem közöl részletes adatokat a Marokkóból és a Nyugat-Szaharából érkező paradicsom behozataláról. A hivatalos kommunikáció mindössze annyit jelez, hogy az import „jelentősen az átlag alatt” alakul. A termelők és piaci szereplők szerint azonban ez az állítás nem tükrözi a valós helyzetet, és komoly bizonytalanságot okoz a piac számára.
A valóság mást mutat
A nagykereskedelmi piacokon és a kiskereskedelemben továbbra is számottevő mennyiségben találhatók marokkói paradicsomok. Ez egyértelműen arra utal, hogy az ellátási lánc nem szakadt meg, és nem történt tényleges, drasztikus importkiesés. Az ármozgások szintén ezt támasztják alá: sem a nagykereskedelmi, sem a fogyasztói árak nem mutattak olyan hirtelen emelkedést, amely egy jelentős importcsökkenés természetes következménye lenne.
Ha a behozatal valóban visszaesett volna, annak azonnali és látványos hatása lett volna az árakban – ez azonban elmaradt.
Ma a marokkói paradicsom legfontosabb európai vásárlója Franciaország: évente mintegy 400 ezer tonna paradicsomot importál az észak-afrikai országból. A második legnagyobb fogadóállam Spanyolország, amelyik 2020 óta gyakorlatilag megduplázta a behozatalát, és most kb. 100 ezer tonnánál jár. Ennek nyomát keresik az uniós statisztikákban.
Hol csúszik félre a rendszer?
Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa elismerte, hogy az importadatok körül módszertani problémák alakultak ki. A gond egyik fő oka az, hogy a tagállamok vámhatóságainak jelentései és az uniós szintű statisztikai adatbázisok nem mindig kerülnek megfelelően összehangolásra. Ez azt eredményezheti, hogy bizonyos árumennyiségek késve, hiányosan vagy eltérő besorolással jelennek meg az összesített kimutatásokban, ami torz képet ad a tényleges piaci folyamatokról.
Miért baj ez?
Az importstatisztikák pontossága kiemelten fontos a mezőgazdasági termelők számára. Ezek az adatok alapozzák meg többek között:
- a termelési tervek kialakítását,
- az árképzési döntéseket,
- az export- és importstratégiát.
Egy hiányos vagy félrevezető adatbázis különösen veszélyes lehet akkor, amikor az uniós termelés versenyképességéről – például a spanyol, olasz vagy holland paradicsomtermesztés helyzetéről – készülnek elemzések és előrejelzések. Az importadatok nemcsak piaci, hanem szabályozási szempontból is meghatározók. Ezek szolgálnak alapul az importkvóták nyomon követéséhez, a vámellenőrzésekhez, valamint az esetleges növény-egészségügyi intézkedések értékeléséhez. A beszerzési forrásaikat tervező és diverzifikáló piaci szereplők számára pedig létfontosságú, hogy valós képet kapjanak a kínálat alakulásáról, különösen egy olyan érzékeny terméknél, mint a friss paradicsom.
